A jogosulatlan idegenvezetés hatékonyabb ellenőrzése hosszú évek óta az idegenvezetői szakma egyik legfontosabb lobbiügye. Céljuk, hogy kiszűrjék maguk közül a tevékenységet illegálisan végző, őket versenyhátrányba hozó hazai és külföldi „kollégákat”. Az idegenvezetői tevékenységet szabályozó jogszabály jövőre lesz 30 éves, így több ponton is korszerűsítésre szorul.

Két éve készül az új szabályozás, amelybe az érdekvédelmi szervezetek javasolták az ellenőrzések szükségességének rögzítését is. Az idegenvezetői tevékenység esetében az engedélyezési és ellenőrzési szerepkörrel Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) rendelkezik jelenleg, és ez a készülő jogszabály tervezete szerint, amely közigazgatási egyeztetésre is eljutott már, feltehetően így is marad. Ezért a BFKH októberben kísérleti jelleggel ellenőrzéseket indított a Budai Várnegyedben, amire utoljára közel 15 éve volt példa. Ezekkel kapcsolatban az idegenvezetői szervezeteknek nem merültek fel aggályai.

Tettenérés a Várban

Az ellenőrzéseket végző BFKH lapunk kérdésére az alábbiakról tájékoztatott: „2025 októberében a Budavári Önkormányzat Rendészeti Irodájának munkatársaival közösen végzett a BFKH közterületi ellenőrzéseket a budai Vár területén az idegenvezetői tevékenységgyakorlással kapcsolatban. Ennek keretében a kormányhivatal eljáró munkatársai szankcionálták a jogosulatlanul ilyen tevékenységet folytatókat. A kormányhivatal alkalomszerűen, eseti jelleggel és rendszeresen, az éves ellenőrzési tervében meghatározottak szerint is végez ellenőrzéseket.

Az ellenőrzések a vonatkozó közigazgatási és ágazati jogszabályok előírásai szerint történtek, azzal a céllal, hogy megállapítsák: az idegenvezetői tevékenységet a hatályos magyar jogszabályokat betartva végzik-e a szolgáltatók. 

Összesen negyvennégy személy jogosultságát vizsgálták meg a kormányhivatal munkatársai, ebből három esetben állapították meg, hogy a tevékenységet jogosulatlanul folytatták. 

Ezekben az esetekben lefolytatták a kapcsolódó eljárást, a fokozatosság elvének érvényre juttatása mellett szankcionálták az érintett személyeket, és a megfelelő igazolás bemutatásáig eltiltották őket a tevékenység gyakorlásától.”

A szakma becslései szerint a jogosulatlan vezetés 80 százalékában külföldi idegenvezetők érintettek. Erre vonatkozó kérdésünkre azt írták: „A jogosulatlan idegenvezetők külföldi érintettségével kapcsolatos arány megalapozottsága a kormányhivatal előtt nem ismert és nem igazolt.”

Fekete szombat

Azok az ellenőrzések, amelyek kiverték a biztosítékot a szakma köreiben, október 27-én, szombaton kezdődtek a VII. kerületben, de hétfőre a szakma tiltakozására le is állították őket. Gyarmati Tímea, Erzsébetváros Kommunikációs Irodájának munkatársa így beszélt lapunknak az ügyről: 

„Az önkormányzat a közelmúltban kezdte el következetesen betartatni a még 2017-ben elfogadott rendeletet (6/2017. (II. 17.)), amely szerint az idegenvezetőknek közterület-használati engedélyt kell kérniük tevékenységük végzéséhez. Erre azért került sor, mert az önkormányzathoz több esetben érkezett kifogás maguktól a megfelelő igazolvánnyal bíró idegenvezetőktől, miszerint a kerületben számos, arra jogosultsággal nem rendelkező személy végez ilyen tevékenységet. Az önkormányzat célja a rendelet betartatásával éppen az, hogy védelmet biztosítson a munkájukat szabályosan végző idegenvezetők számára, és kiszűrje az illegálisan működőket. 

Emellett a szabályozás hozzájárul ahhoz is, hogy az idegenvezetői tevékenység átláthatóbbá és jobban ellenőrizhetővé váljon. 

Problémát jelent kerületünkben az is, ha az idegenvezetők nappal – és még inkább az esti, éjszakai órákban – kihangosító berendezéssel, illetve nagyobb hangerővel kommunikálnak; ennek is elejét vesszük. Fontosnak gondoltuk az éjszakai kocsmatúrák betiltását is. Egy még korábbi testületi döntésünk (2/2013. (I. 25.)) értelmében 22 és 8 óra között közterületen idegenvezetői tevékenység nem folytatható. Idegenvezető által vezetett túra szervezése, illetve az azon történő részvétel tilos” – tájékoztatta lapunkat az önkormányzat munkatársa.
 

Nem enged az engedélyből a VII. kerület

Gyarmati arról is beszámolt, hogy Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága az intézkedés során két idegenvezetőt figyelmeztetett a helyszínen, kilenc esetben közigazgatási hatósági eljárást indítottak, ezek ugyancsak figyelmeztetéssel zárultak. 

A fenti tizenegy esetben mindenki rendelkezett érvényes igazolvánnyal, közterület-használati engedéllyel viszont senki. 

Egy alkalommal húszezer forintos bírságot kapott egy spanyol idegenvezető, akinek ugyan volt érvényes igazolványa, de kihangosítót használt, ami nem megengedett a kerületben. 

„Jelenleg is zajlanak a tárgyalások az önkormányzat és az idegenvezetők szakmai érdekképviseletei között. Csakis ezek lezárultával folytatódnak majd az ellenőrzések. Mivel jelenleg egyetlen jogi lehetőségként tekintünk a közterület-használati engedély kötelezettségére a jogosulatlan tevékenység kiszűrésében, terveink szerint marad ez a gyakorlat – szögezte le Gyarmati Tímea, hangsúlyozva: az engedély kiváltása az idegenvezetőknek díjmentes, és nem tervezik, hogy a jövőben pénzt kérjenek érte. 

Az okmány elektronikus nyomtatvány benyújtásával igényelhető, névre szól, és érvényes idegenvezetői igazolvány szükséges hozzá. A kérelmen meg kell jelölni a pontos működési területet – akár egész Erzsébetvárost –, a jogosultság érvényességi ideje pedig legfeljebb két év. A helyszíni ellenőrzés során már kizárólag azt nézik, megvan-e az engedély, többszöri figyelmeztetés után pedig akár hatvanezer forintos bírságot is kiszabhatnak.

Hála helyett plusz teher

Deák Judit, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, hideg zuhanyként érte őket az erzsébetvárosi ellenőrzések híre. 

„Egyesületünk értetlenül áll afölött, hogy a kerület közel tíz évvel később kezdi meg a rendelet betartatását, minden előzetes bejelentés nélkül. 

Azt is nehéz elfogadni, miért kellene az utcai árusokhoz hasonló módon közterület-használati engedélyt kérnünk, miközben közlekedünk az utcákon, ugyanúgy, mint más járókelők. 

Idegenvezetői igazolványunkat nemcsak Magyarország bármely pontján fogadják el, hanem csoportkísérő idegenvezetőként a világ minden szegletében. Erzsébetvárosban, úgy tűnik, mostantól nem lesz elég az igazolvány felmutatása. Az is kérdés, hogy az idegenvezetők tevékenységét szabályozó miniszteri rendeletet miként írhatja felül egy jóval alacsonyabb szintű önkormányzati szabályozás. Ezért is gondoltuk, hogy a Magyar Idegenvezetők Szövetségével (MISZ) és a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetségével (TUTSZ) egyetértésben, tagjaink támogatásával tárgyalásokba kezdünk Erzsébetvárossal, és kiállunk a kollégák számára plusz adminisztratív terhet jelentő, részünkről abszurdnak ítélt előírás megszüntetéséért.

Csalódva tapasztaljuk azonban, hogy a kollégák sorra folyamodnak az engedélyek kiváltásáért. Nehezményezzük, hogy Erzsébetváros önkormányzata ahelyett, hogy elismerné az idegenvezetők szerepét abban, hogy a jelentős turistaköltésből komoly adóbevételek keletkeznek a kerületben, még plusz terheket rak a nyakunkba” – hangsúlyozta az elnök, aki szerint a legnagyobb problémát a free touros idegenvezetők tevékenysége jelenti Erzsébetvárosban.
 

Ingyenes séták verőlegényekkel

„Az ilyen ingyenes városnézéseket hirdető cégek és idegenvezetőik tulajdonképpen borravalókból élnek. Van olyan szervező, amelynek honlapján is szerepel, hogy nincs előre meghatározott díja a programnak, ugyanakkor tetszőleges összegű hozzájárulást várnak el a túra végén – ez általában tíz-húsz euró között mozog, de van, ahol ötven euróig megy fel az ajánlott összeg. Akad olyan cég is, amelyiknél a program végén kidobó külsejű férfiak vegyülnek a csoportba, figyelmeztetve az utasokat az „önkéntes támogatás” lehetőségére.

Komoly gond az is, hogy a free touros séták a látszólagos ingyenesség miatt vonzóak, ezért népesek. 

Ez egyrészt fennakadásokat okoz a szűk utcákban, másrészt jelentős zajterhelést ró a környezetre, mert jellemzően nem a fülhallgatós audiorendszerekkel, hanem mikrofonos kihangosítókkal bonyolítják le ezeket. 

Emellett ezek a cégek gyakran élnek az adóelkerülés gyakorlatával, idegenvezetőik pedig jórészt jogszerűtlenül tevékenykednek hazánkban: határon átnyúló társaság megbízásából dolgoznak nálunk úgy, hogy Magyarországon nincs honosítva az idegenvezetői jogosultságuk. Úgy tudom, a több száz spanyolos kollégából csak néhány tucat nyújtott be erre kérelmet. Ebben a gyakorlatban a görög nyelvű idegenvezetők és az őket foglalkoztató kiutaztatók is élen járnak” – tette hozzá az elnök. Lapunk értesülései szerint a BFKH tisztában van a free touros cégek által okozott piaci problémákkal, és dolgozik a helyzet rendezésén. Deák Judit kitért azokra a magyar művészettörténészekre, történészekre és építészekre is, akik a sétacégek megbízásából ugyan kiváló programokat tartanak, de nem rendelkeznek idegenvezetői képesítéssel vagy hivatalos jogosultsággal.

A szakember megemlített több követendő példát külföldről: „Dubrovniktól Toledóig ezer és ötezer euró között mozgó bírságokkal szankcionálják a kihangosítót használókat vagy az egyéb jogsértést elkövetőket. Izraelben tourist police működik, amely a fogdába kíséri a jogosulatlanul dolgozó idegenvezetőket. A görögök is hasonlóan védik a sajátjaik érdekeit” – mondta Deák Judit, hozzátéve, hogy egyesületük a jelenleginél lényegesen magasabb büntetési díjtételek beépítését javasolja a készülő jogszabályba.

Végezetül hangsúlyozta: folytatják a tárgyalásokat a VII. kerületi önkormányzattal, amelyek a kezdeti feszültségek után, mára kimondottan partnerségi szellemben zajlanak. 
 

Jogszabályi hierarchia

A másik érdekvédelmi szervezet, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége (MISZ) alelnöke, Czakó Zsolt úgy véli, szerencsésebb lett volna előzetesen tájékoztatni az idegenvezetői szervezeteket a tervezett ellenőrzésekről.

 Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy céljaik azonosak Erzsébetvároséval, csak a megvalósítást képzelik másként. 

„Örömmel vesszük, hogy végre megindultak az ellenőrzések. A buliturizmus visszaszorítását célzó törekvésekkel is maximálisan egyetértünk. Pusztán a szabályozás formájával van gondunk: egy kalap alá vesznek bennünket az utcai árusokkal. Az is aggasztó, hogy ha minden érintett budapesti kerület él ezzel a lehetőséggel, teljesen áttekinthetetlenné válik, ki, mikor és hol idegenvezethet, – miközben mi uniós szinten érvényes, államilag szabályozott, általános engedéllyel dolgozunk. Ez így jogszűkítésnek tűnik. A kerületek szabályozhatják a saját területükön zajló tevékenységeket, a kérdés az, hogy mindezt összhangban teszik-e a magasabb szintű előírásokkal. Ennek megítélésére, végső soron, bíróság, az Alkotmánybíróság vagy az ombudsman hivatott. Én mindenesetre a MISZ megbízásából a joghatóságok közreműködését kérem” – mondta Czakó.

Hozzátette: szövetségük számára az jelentene megnyugtató megoldást, ha a kerületben az idegenvezetői igazolványok ellenőrzésére szorítkoznának, és nem rónának további adminisztratív kötelezettséget a szakmára.

Önjelölt ellenőrök akcióban

Egy biztos, az ellenőrzések látványos és azonnali eredményeket hoznak – még akkor is, ha nem a hatóságok végzik. Néhányszor ugyanis az érdekvédelmi szervezetek is rögtönöztek kísérletszerű ellenőrzéseket évekkel ezelőtt a Hősök terén, tájékozódás- és elijesztésképpen – osztotta meg velünk Deák Judit. 

A dolog működött: többnyire görög csoportot vezető görög idegenvezetőket vettek górcső alá, akik – mint kiderült – nem rendelkeztek Magyarországon érvényes, honosított engedéllyel. 

Futótűzként terjedt az akciók híre a görög utazásszervezők körében, akik ennek hatására egy darabig magyarországi illetőségű idegenvezetőt is kértek itteni útjaikhoz. Aztán mivel nem történt több ellenőrzés, újra önállóan, szabálykerüléssel kezdtek dolgozni. Hasonló jelenség volt megfigyelhető most Erzsébetvárosban is: a kihangosítós, esernyős, free touros kollégák néhány napra eltűntek, majd az ellenőrzések leálltával visszaszivárogtak. 
 

Ellenállók és opportunisták

Az élet nem áll meg: mire újra elkezdődnek az ellenőrzések, már sok szakmabelinek lesz hivatalos jóváhagyása a VII. kerületi munkához. Erzsébetváros önkormányzata november 21-éig több mint nyolcvan engedélyt adott ki, és azóta is folyamatosan érkeznek az új igénylések, amelyeket eddig kivétel nélkül jóváhagytak. 

Az idegenvezetők többsége ugyanakkor úgy érzi, harcolniuk kell(ene) az új rendszer ellen. A TUTSZ elnöke, Karsai Árpád egy online szakmai fórumon indított szavazást. Ebből az derül ki, hogy a 93 voksoló 93 százaléka szerint szükséges kiállni az engedélykötelezettség ellen, és mindössze 7 százalékuk gondolja azt, hogy el kell fogadniuk az új körülményeket. Utóbbiak közé tartoznak azok a szakmabeliek, akik az idegenvezetők számos jelentős problémájához – például a katás adózás lehetőségének megvonásához – képest semmiségnek tartják, hogy kétévente egy online kérelmet kell benyújtaniuk.

*

A cikk eredetileg a Turizmus.com Magazin decemberi számában jelent. Ezen az oldalon rendelheti meg a lapot.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!