Egy új interaktív összehasonlító oldal tíz vezető, három kontinensen működő nemzetközi planetáriumot mutat be, Budapestet pedig külön viszonyítási pontként helyezi el közöttük. A felületen térképen és részletes táblázatban is összevethetők az intézmények, egyéni szempontok alapján rangsor állítható fel, emellett az is végigkövethető, hogyan fejlődtek a planetáriumok az elmúlt száz évben a hagyományos csillagvetítéstől a komplex tudományos élményközpontokig.

Tanács Zoltán szerint 

az összehasonlítás egyik fontos tanulsága, hogy a budapesti Planetárium alapvető fizikai adottságai nem számítanak kedvezőtlennek. A 23 méteres kupola nemzetközi összevetésben ma is jelentős méretű, a Népliget pedig megközelíthetősége és fejlesztési lehetőségei miatt is jó helyszín lehet.

A lemaradás elsősorban nem az épület méretében, hanem a vetítéstechnikában, az interaktív tartalmakban, a kiállítási funkciókban és a működési modellben mutatkozik. Berlinben például ugyancsak 23 méteres kupolában működik modern, 8K-s hibrid vetítési rendszer, Varsóban pedig a planetárium egy több mint 450 interaktív elemet kínáló tudományos központ része, így a látogatás akár többórás családi programmá is válhat. Sanghaj, Chicago, New York, Hamburg, Valencia és az ESO Supernova szintén eltérő példát kínál arra, milyen funkciókat tölthet be ma egy korszerű planetárium.

A miniszter bejegyzése szerint jelenleg három lehetséges fejlesztési irány szerepel a tervek között, amelyek akár egymásra épülve is megvalósulhatnak:

1. Ideiglenes újranyitás 2027-ben. Az épület alapvető rendbetételével, a meglévő Zeiss vetítő javításával – amennyiben annak műszaki állapota ezt lehetővé teszi – és időszaki kiállításokkal a Planetárium már jövőre ismét fogadhatná a látogatókat. Ennek becsült költsége néhány százmillió forint lenne. Kérdés ugyanakkor, hogy indokolt-e néhány hónapra megnyitni az intézményt, majd a teljes felújítás idejére ismét bezárni.
    
2. A Planetárium teljes, 21. századi korszerűsítése. A második forgatókönyv az épület teljes megújításával, legalább 8K-s, teljes kupolás vetítési technológiával, valós idejű univerzum-szimulációval, új hang- és vetítési rendszerrel, többnyelvű tartalmakkal és további látogatói szolgáltatásokkal számol. A beruházás a beszerzésekkel és a kiállítások kialakításával együtt várhatóan két-három évet venne igénybe, előzetesen 15–20 milliárd forintos költséggel.
    
3. Nemzetközi színvonalú tudományos és technológiai élményközpont létrehozása. A legnagyobb léptékű elképzelés szerint a megújított Planetárium köré interaktív űrkutatási, robotikai, mesterségesintelligencia-, jövőtechnológiai és természettudományos kiállításokat kínáló komplexum épülne. Ehhez szabadtéri tudományos park és a Népliget környező részeinek megújítása is kapcsolódhatna. 

Tanács Zoltán szerint utóbbi fejlesztés ugyan nagyságrenddel több pénzbe kerülne, mint önmagában a Planetárium teljes felújítása, de oktatási, társadalmi, valamint turisztikai hatása is jóval nagyobb lehetne, éves szinten akár tízmilliárdos többletbevételeket generálva a fővárosnak. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy kormányzati döntés egyelőre egyik változatról sem született. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium és a Tudományos és Technológiai Minisztérium munkatársaival közösen dolgoznak az előterjesztésen, a javaslat véglegesítése előtt azonban még több szakmai, műszaki és pénzügyi kérdést tisztázni kell.

(Nyitókép: Facebook/TIT Budapest Planetárium)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!