„A rendelet szándéka érthető: a magyar trappista értékének megőrzése és a hazai gyártók támogatása. Ugyanakkor a piac nem mindig reagál a szándék szerint. Ha a vásárlók azt látják, hogy egy hasonló kategóriájú, például külföldi Edami sajt kedvezőbb áron érhető el, sokan gyorsan váltanak” – fogalmazott Andrejszki Richárd.

A vezérigazgató szerint a szabályozás csak ideiglenes védelmet jelenthet, a hosszú távú versenyképességhez azonban a hatékonyság és a minőség fejlesztése szükséges. 

„A hazai tejtermelés és feldolgozás sok területen erősödött az elmúlt években, de még mindig vannak olyan pontok, ahol elmaradunk a nyugat-európai szereplőktől. Nem mindig a nyersanyaghiány a gond, hanem a termelési hatékonyság, a fajtaszerkezet vagy a gyártási technológia korszerűsége. Ezekben kell előrelépni ahhoz, hogy ne legyen szükség tartós piaci védelemre” – mondta.

Andrejszki szerint a kormányzati szándék jó irányba mutat, hiszen a hazai élelmiszeripar stabilitása nemzeti érdek, de a piac hosszú távon önszabályozó módon reagál.

„A fogyasztók és a vendéglátóipari szereplők végső soron az ár, a minőség és a megbízhatóság alapján döntenek. 

A trappista sajt elnevezése, formája vagy származása önmagában nem fogja meghatározni a sikert. Ha a hazai termék valóban jó, akkor a vásárlók támogatni fogják – de ha a külföldi alternatíva jobb ár-érték arányt kínál, a piac automatikusan korrigál”

– tette hozzá.

A szakember szerint most érdemes kivárni a hatásokat, és nem elhamarkodott következtetéseket levonni. „A szabályozás rövid távon biztonságot adhat, de a fejlődést a verseny és az alkalmazkodóképesség hozza meg. A kérdés végső soron nem az, hogy mi lesz a rendelet sorsa, hanem az, hogy a magyar termelők mennyire tudnak élni a lehetőséggel, és felkészülni a nyitott piac kihívásaira” – fogalmazott Andrejszki.

(Nyitókép:123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!