Az illegális kiadás elleni küzdelem mindenképp támogatandó, és adott helyzetekben az új engedélyek kiadásának korlátozása is lehet indokolt, de úgy tűnik, hogy a lakásárak megfékezésére egyik sem hatékony eszköz – véli a Felelős Szálláskiadók Szövetsége.
A szervezet átfogó elemzést végzett, amely azt kutatta, hogyan alakulnak az ingatlanárak és bérleti díjak az Airbnb szigorú korlátozása után. Tíz olyan nagyvárost vizsgált New Yorktól Berlinen át Tokióig, amely a legszigorúbban korlátozók közé tartozik.
Rege Mihály, a Felelős Szálláskiadók Szövetségének elnöke szerint az eredmény egyöntetű:
az árak sehol sem csökkentek, sőt még csak a drágulás mértéke sem lassult egyik városban sem. A kutatási eredményekből tehát azt a következtetést vonja le a szervezet, hogy az Airbnb terjedésének vagy visszaszorulásának semmilyen köze sincs az árak változásához az ingatlanpiacon.
Úgy vélik, hogy ez a következtetés Budapestre is érvényes, ahol szerintük "össztűz alá került a rövid távú lakáskiadás". Nem értenek egyet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, miszerint „Budapesten 26 ezer lakást adnak ki rövid távra, ami csökkenti a lakáskínálatot, magasabb lakásinflációt okoz és megnehezíti a lakáshoz való hozzáférést”. Úgy szintén túlzásnak tartják a VI. kerületben az Airbnb-k betiltásáról ügydöntő népszavazást elrendelő Soproni Tamás polgármester szavait, aki ennek kapcsán egy interjúban azt mondta, a legtöbb esetben nem arról van szó, hogy valaki örökölt egy lakást, azt megcsinálja és kiadja a családjával, hanem "a legtöbb esetben egy befektető felvásárol 5-6-7 ingatlant, amiket üzemeltetőn keresztül üzletszerűen üzemeltet".
"Budapesten az illegális lakásokat számolva sincs sokkal több, mint 10 ezer aktívan működő Airbnb-lakás. A piacot pedig egyértelműen a kisbefektetők uralják" – állítja ezzel szemben a Felelős Szálláskiadók Szövetsége elnöke.
Szavai szerint a világ számos pontján próbálkoztak szigorúbb és kevésbé szigorúbb korlátozásokkal az Airbnb-vel szemben, de nem hogy olcsóbbak nem lettek az ingatlanok, a legtöbb esetben még az árdrágulás ütemén se változtattak ezek a korlátozások.
A szervezett tíz nagyvárosban vizsgálódott, és ennek eredményeit lapunkkal is megosztotta, amit rövidítve adunk közre.
New York
New York először 2016-ban korlátozta nagyon szigorúan az Airbnb-t, aminek a hatására valóban radikálisan csökkent a rövid távon kiadott lakások száma. 2017-re mégis rekord magasságba emelkedtek az ingatlanárak, közel 7 millió forint volt az átlag négyzetméterár. 2018-tól visszaesés következett túlkínálat és adóváltozások, majd a covid hatására. 2021-ben soha nem látott magasságokba emelkedtek az árak ismét. 2023-ban a város gyakorlatilag teljesen betiltotta az Airbnb-t, legfeljebb két főnek lehet szállást kiadni, úgy, ha a házigazda folyamatosan jelen van. Az ingatlanárak mégis a korábbi év trendjének megfelelően drágultak tovább. Hasonlóképp nem változtatott a bérleti díjak emelkedésének még csak a mértékén sem a 2017-es illetve a 2023-as tiltás sem.
Barcelona
Barcelona 2016-ban leállította az új Airbnb-engedélyek kiadását és nagyon szigorúan elkezdett fellépni az illegális kiadókkal szemben. Úgy tűnik, hogy a lakásárak megfékezésére egyik sem bizonyult hatékony eszköznek. 2021-ig 22%-al emelkedtek az ingatlanárak a városban és még a covid se nagyon vetette vissza a növekedést. Egyedül, mint más városokban is, a 2022-as kamatkörnyezeti romlás és általános gazdasági bizonytalanság fékezte az árakat. Ugyanezzel párhuzamosan a bérleti díjak is szinte minden évben 10% körül emelkedtek, a covid éveit leszámítva.
Korábban a Turizmus.com is beszámolt róla, hogy Barcelonában a városvezetés 2028-tól teljesen megtiltaná a lakások bérbeadását a turistáknak.
KAPCSOLÓDÓ
Barcelonában betiltják a turisztikai célú lakáskiadást
A polgármester szerint a város legnagyobb problémáját a bérleti díjak és a lakásárak drasztikus növekedése jelenti.
Berlin
A német város 2016 áprilisában – New Yorkhoz hasonlóan – gyakorlatilag teljesen betiltotta az airbnb-zést, majd a rákövetkező évben enyhített a szabályozáson. Gyakorlatilag csak annak az otthonnak lett könnyebb a kiadása, ahol a tulajdonos maga is ott lakik, ami a piac töredékét adja. A második otthonok kiadása legfeljebb 90 napra történhet, de még így is egy nagyon szigorú – sokak véleménye szerint lehetetlen – eljáráson kell túlesni. A berlini nagyon szigorú tiltás ellenére az ingatlanárak a korábbi bi ütemben emelkedtek tovább 2016-2017 után is. Hasonlóképp a bérleti díjak is növekedtek, jellemzően 10% körüli éves szinten. Ebben a városban még a covid is csak lassítani tudott a drágulás mértékén. De aztán a kamatok emelkedése, amely hagyományosan a legnagyobb hatással van az ingatlanárakra, itt is enyhe csökkenést okozott.
Párizs
A francia főváros 2017 októberében kezdte az Airbnb-ket szigorúan korlátozni. 120 napban maximalizálta a kiadható napok számát és szigorú engedélyezéshez kötötte azt is. Az Airbnb tiltás ellenére az árak rekord szintre emelkedtek 2020-ra, viszont ugyanazon év végétől egy markán 10%-os csökkenés következett be. Az ok nem csak a covid volt, hanem addigra összeomlott a bérleti piac a szigorú árkontroll hatására. Párizs az egyetlen a vizsgált városok közül, ahol az árkontroll miatt a bérleti díjak emelkedése elmaradt az ingatlanárak emelkedésétől: 2020-ig, amikor ezen enyhítettek, 1% körül alakult, és utána kezdett csak ütemesebben emelkedni.
Amszterdam
Hollandia fővárosa 2015-ben kezdte a kiadható napok számát korlátozni, 2018-ban 30 napban maximalizálva azt. Az ingatlanárak mégis töretlenül szárnyaltak. 2014 és 2019 között 80%-al emelkedtek, még a covid évében is közel 30%-al. Egyedül a kamatok emelkedése törte meg a lendületet 2023-ra, de azóta ismét emelkedés van. A bérleti díjak emelkedésére szintén nem hatott a korlátozás.
A Felelős Szálláskiadók Szövetsége – további részletezés nélkül – állítja, Tokió, Sydney, Los Angeles, San Francisco, Vancouver szintén nagyon szigorú korlátozásokat vezetett be, de ezeknek szabad szemmel semmilyen hatása nem volt még a drágulás mértékére sem.
És mi a helyzet Budapesten?
A szervezet közleményében kitér a budapesti helyzetre is. Mint írták, a pesti belső kerületek bérleti díjai 15%-al csökkentek a pesti külső kerületekhez képest 2015 óta, azaz erőteljes ellentétes irányú ármozgás van ahhoz képest, amit egy feltételezett piacszűkülés esetén várnánk. Szerintük, bár elsőre talán nagy számnak tűnik, de valójában csepp a tengerben az Airbnb-k száma a teljes lakásállományhoz képest. "Budapesten 17% a nem lakott lakások aránya, és 19 nem lakott lakásból 1 Airbnb és 18 más okból üres.
A leginkább érintett V., VI., és VII. kerületeknél fordított arányban vannak a nem lakott és a rövid távon kiadott lakások. Azaz pont az V. kerületben van a legtöbb nem lakott (37%) és a legkevesebb Airbnb-s lakás (4%).
Nem mellesleg az V. kerület gyakorlatilag leállította az új Airbnb-engedélyek kiadását, mégis itt bővül legütemesebben mind a bérleti díj, mind pedig az eladási ár a belső kerületekben" – nyilatkozta Somló Iván, a Felelős Szálláskiadók Szövetségének alelnöke, a Hagyjuk Élni Terézvárost! mozgalom aktivistája.
A mozgalom azt a célt tűzte ki maga elé, hogy bemutassa Terézváros lakóinak, milyen „drasztikus következményekkel" járna rájuk nézve a magán- és egyéb szálláshelyek működésének teljes betiltása, és ezáltal minél több embert buzdítsanak arra, hogy nem-mel szavazzanak a polgármester által minimális részvételi elvárás nélkül elrendelt ügydöntő szavazáson, amely szeptember 2-tól két héten át tart.
KAPCSOLÓDÓ
Az airbnb-k betiltásáról szóló terézvárosi szavazás ellen kampányolnak a szálláskiadók
A szálláskiadók érdekképviseletei szerint drasztikus következményei lesznek egy esetleg negatív döntésnek a kerület lakóira nézve.
