Először készült Magyarországon átfogó, reprezentatív felmérés a rövid távú lakáskiadás megítéléséről, hatásairól és az esetleges szabályozások szükségességéről. A Medián által készített közvélemény-kutatás kifejezetten azoknak a belső kerületeknek (V., VI., VII., VIII. és IX.) a lakosságát kérdezte, ahol nagy számban vannak jelen airbnb-lakások.
A Felelős Szálláskiadók Szövetsége és a Magyar Apartmankiadók Egyesülete által megrendelt kutatás legfontosabb megállapítása, hogy
a belső kerületek lakosságának csak egy szűk, 12 százalékos kisebbsége, azaz hozzávetőleg minden nyolcadik ember támogatná az airbnb-k tiltását.
Bár a többség (60%) arra szavazna, hogy szigorítsák a rövid távú lakáskiadás működését, de nem tiltaná be a tevékenységet. A válaszadók 21 százaléka gondolja úgy, hogy minden maradjon a régiben.
Eltérően viszonyulnak a kerületek a tiltáshoz
Az egyes kerületek között azonban jelentős különbségek adódtak. Aligha meglepő, hogy a terézvárosiak a legszigorúbbak, hiszen itt egy intenzív kampány folyt a szavazással egy időben mindkét oldalon, és a polgármester is a tiltás mellett foglalt állást.
De még közülük is csak 21 százalék szeretne tiltást, 57 százalék valamilyen szigorítást, és egyedüliként a kerületek közül, a tiltáspártiaknál egy hajszállal kevesebben (19%) vannak azok, akik azt preferálnák Terézvárosban, hogy minden maradjon a régiben.
A VII. kerületben, ahol a rövid távú lakáskiadás a legelterjedtebb, már a kerületek átlagát meghaladó mértékben (62%) támogatnák azt a lakosok, hogy maradjon az airbnb, de azért szigorítsák a működésüket. Itt többen (17%) szavaznának arra is, hogy minden maradjon a régiben, mint akik tiltást szeretnének (13%).
A VIII. és IX. kerületieknek csak egy nagyon kicsi, 10 százalék alatti része szeretne tiltást. A többség itt is támogatja, hogy működhessenek az airbnb-k, de szigorúbb keretek között, ám ezekben a kerületekben a tiltáspártiaknál jóval nagyobb arányban szavaznának az emberek arra is, hogy minden maradjon a régiben. A VIII. kerületben 21 százalék, a IX. kerületben 25 százalék vélekedik így.
Az V. kerületiben nagyobb az átlagnál a tiltáspártiak aránya (17%), és 25 százalék szeretné, hogy maradjon minden úgy, ahogy van. Itt a szavazók 50 százaléka preferálná a szigorúbb keretek között való további működést.
Lakmuszpapír a VI. kerületi szavazás
A főváros VI. kerületében nemrég egy olyan szavazás zajlott, amely elég éles választás elé állította az itt lakókat. Arról kérdezték őket, hogy:
- egyetértenek-e az airbnb teljes betiltásával, vagy
- minden maradjon a régiben.
A két héten át zajló szavazáson, amelyen a kerületiek kevesebb, mint negyede vett részt (az ügydöntőnek hirdetett szavazásnak nem volt érvényességi küszöbe) végül egy hajszállal a tiltáspártiak kerekedtek felül. A Medián kutatása során ugyanebben a formában szintén feltette a kérdést, hogy megállapítható legyen, milyen eredményt hozna a reprezentatív felmérés. Bár a kerületi állásfoglalás így is nagyon kiegyenlített lett, jelentősen magasabb, 3 helyett 9 százalék volt azoknak az aránya, akik nem tudtak, vagy akartak dönteni, mint amikor még a szigorítás is lehetséges opció volt, amit a VI. kerületiek nagy része is preferálna a tiltás helyett.
A terézvárosiak összességében lényegesen szigorúbbak voltak, mint a többi kerületben élők. Minden más vizsgált kerületben ugyanis lényegesen többen voltak azok, akik azt preferálták, hogy maradjon az airbnb, akkor is, ha az opciók között szigorítás nem szerepel. Az V., VIII. és IX. kerületben 60 százalék feletti volt az arányuk, míg a VII. kerületben 54 százalék
Az összes belső kerület átlagában pedig 58 százalék szavazna arra, hogy maradjon az airbnb szigorítás nélkül is, és 34 százalék támogatná a tiltást ebben az esetben.
Nem az airbnb-k jelentik a legkomolyabb problémát
Emellett a Medián 16-féle lakókörnyezeti problémáról kérdezte meg a belső kerületekben lakókat. Ezek egy része szorosan, egy része távolabbról, egy része pedig egyáltalán nem kapcsolódik a rövid távú lakáskiadáshoz, és a problémák között szerepelt az is, hogy „túl sok lakást adnak ki rövid távra, túl sok az airbnb-s lakás”. Ez lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy az airbnb-típusú lakások üzemelése mennyire jelent problémát a lakosok számára, más, tipikusan felmerülő lakókörnyezeti problémákhoz képest. A véleményeket egy százfokú skálán elemezték, ahol a 100 azt jelenti, hogy mindenki szerint nagyon nagy probléma, a 0 pedig azt, hogy senki nem gondolja azt, hogy ezek bármilyen problémát jelentenének.
A 16 probléma közül azt, hogy túl sok lakást adnak ki rövid távra, túl sok az airbnb-s lakás, a VI. kerületi lakók átlagosan a 10., a belső kerületek lakói pedig a 11. legsúlyosabb problémaként értékelték, mindkét esetben kevesebb mint 50 ponttal.
A legsúlyosabb probléma egy rövid távú lakáskiadástól teljesen független ügy lett (átlagosan 77 ponttal mindkét csoportban), a város, az utcák és az épületek nyári felforrósodása. A lakók több mint fele szerint ez nagyon nagy problémát jelent.
A kutatás szerint a komoly problémák között nem szerepelnek az airbnb-típusú lakáskiadáshoz igazán szorosan kapcsolódó, és érvként használt városi problémák. A sokszor az airbnb-k megjelenéséhez kötött kérdések közül azt ítélték meg legsúlyosabbnak az emberek, hogy nehéz bérelhető lakást találni (az összes probléma rangsorában a 8. helyen szerepel). Azonban nagyon magas azoknak az aránya, akik nem tudták eldönteni, hogy ez mennyire jelent problémát, közel egyharmaduk nem válaszolt. A helyi lakosok többségében, az összes belső kerület átlagában, nem tartják problémának, hogy túl sok a turista, vagy hogy a közeli boltok drágábbak, netán, hogy túl nagy a vendéglátó teraszokról, bulikból származó zaj. A VI. kerületiek ebben a tekintetben is egy kicsit szigorúbbak voltak, de ezek a problémák még itt is sereghajtók voltak a rangsorban.
A lakosok túlnyomó többségének inkább jelentenek komoly problémát az olyan jelenségek, amelyeket hagyományosan a belső kerületekhez szokás kötni: koszosak az utcák, sok a parkoló autó, rossz a levegő, rossz állapotban vannak a házak.
Az pedig az összes belső kerület átlagában a 4., csak a VI. kerületet vizsgálva pedig a 7. legsúlyosabbnak ítélt probléma volt a lakók körében, hogy az önkormányzatnak nincs elég pénze.
Amint arról beszámoltunk, hétfőn 26 szakmai szervezett közös állásfoglást tett közzé, amelyben egységesen elutasítják a rövid távú lakáskiadás teljes betiltását Budapesten. Ehelyett több konkrét javaslatot is megfogalmaztak a kormány számára. Az állásfoglalásra reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium, jelezve, hogy a kormány az Airbnb-szabályozás felülvizsgálatát elsődlegesen lakhatási kérdésnek tekinti, továbbá csak Budapesten kívánja szigorítani a rövid távú lakáskiadást.
KAPCSOLÓDÓ
Csak Budapestet fogja érinteni az Airbnb-szabályozás felülvizsgálata
A szaktárca szerint a tervezett intézkedések semmilyen módon nem érintik a vidéki turisztikai célú rövidtávú lakáskiadók tevékenységét.
