Gyakorlatilag a szállodafoglalási platformok megjelenése óta folyik a jogvita arról, hogy a platformok és a szállodák között megkötött szerződésekben kikötött árparitás jogellenes, pontosabban versenykorlátozó-e vagy sem. A tagállami versenyhatóságok és a platformok között is hasonló jogértelmezési polémia zajlik az árparitás versenyjogi szerepéről. 

Egyes tagállamok, például Olaszország, Belgium, Franciaország, Ausztria úgy vélte, hogy a jogalkotás segítségével oldja meg ezt a gordiuszi csomót, és egyszerűen törvénnyel tiltotta meg az árparitás kikötését. 

Németországban a szövetségi versenyhatóság az árparitás kiterjesztett változatát versenyellenesnek ítélte meg és megtiltotta annak alkalmazását. Az egyik legnagyobb platform, a booking.com még 2015-ben olyan megállapodást kötött a svéd, az olasz és a francia versenyhatóságokkal, amelyben a kiterjesztett árparitás helyett az úgynevezett korlátozó árparitást alkalmazza a szállodákkal megkötött szerződéseiben. A német versenyhatóság viszont ezt is a német kartelltörvénnyel ellentétesnek minősítette és megtiltotta alkalmazását. A booking.com a düsseldorfi bírósághoz fordult a német versenyhatóság határozata miatt, és a bíróság úgy döntött, hogy a korlátozott árparitás is korlátozza a versenyt, ám ez az árparitás-típus járulékos korlátozásként szükséges. A német szállodaszövetség viszont a berlini bíróságon nyújtott be keresetet a booking.com ellen azon károk megtérítése iránt, amelyek a szövetség tagjait érték az árparitási kikötések következtében. 

A német legfelsőbb bíróság a német szállodaszövetség fellebbezésére hatályon kívül helyezte a düsseldorfi bíróság ítéletét. Így az a jogilag érdekes helyzet alakult ki, hogy a korlátozott árparitás düsseldorfi bíróság által megállapított jogszerűsége semmissé vált, és a berlini bíróság a booking.comot joggal kötelezhette volna kártérítésre. 

Mindezt megelőzendő a booking.com holland bíróságnál nyújtott be keresetet, amelyben kérte annak megállapítását, hogy az általa alkalmazott árparitások nem sértik az uniós versenyjogot, és a szállodákat emiatt nem érte kár. 

Ez a Laokoón kígyóként tekergő jogi huzavona megmaradt volna tagállami szinten, ha a holland bíróság nem fordul az Európai Unió Bíróságához.

A Bíróság ez év szeptember 19-én meghozott C-264/23 számú ítéletében megállapította, hogy az árparitás – mind a kiterjesztett, mind a korlátozott – azért nem tekinthető járulékos korlátozásnak, mert a perbeli esetben a booking.com jövedelmezősége nem került veszélybe. Hiszen a különböző tagállami versenyhatóságokkal kötött megállapodások és a tagállami törvényi tiltások után is él és virul a booking.com; továbbá az sem bizonyosodott be, hogy az alapügylet – szállodai férőhelyek megjelenítése, közvetítése – megvalósításához szükséges az árparitás alkalmazása. Mivel egyértelművé vált, hogy az árparitás nem minősíthető járulékos korlátozásnak, a Bíróság megállapította, hogy az árparitás versenykorlátozó, azaz ellentétes az uniós joggal. 

Az esetleges kár bekövetkeztének és mértékének megállapítása a tagállami bíróságok hatásköre. Tehát ha nem kell (vagy inkább ebben az esetben nem szabad) gyalulni, akkor a forgács sem fog hullani. 

Minthogy az Európai Bíróság ítéletét mindegyik tagállam valamennyi szintű bírósága köteles figyelembe venni és alkalmazni, véleményem szerint ez az ítélet kellő jogalapot adhat a hazai szállodáknak is arra, hogy az árparitási kikötésből eredő káraikat mindazon szállodafoglalási platformokkal szemben érvényesítsék, amelyek kiterjesztett vagy korlátozott árparitást kötöttek ki szerződéseikben. Természetesen a kár és az árparitás közötti ok-okozati összefüggést és a kár mértékét a szállodának kell bizonyítania, ami nem minden esetben lesz egyszerű. 

Fogalmak

Kiterjesztett árparitás: szállodák nem kínálhatnak a szállodafoglalási platform honlapján kínáltnál alacsonyabb áron szobákat sem a saját értékesítési csatornáikon, sem harmadik személyek által működtetett értékesítési csatornákon, ideértve a versenytárs OTA-kat is. 

Korlátozott árparitás: a szállodák a szobáikat a szállodafoglalási platform által ajánlott árakhoz képest csak a saját értékesítési csatornáikon kínálhatják kedvezőbb árakon. 

Járulékos korlátozás: valamilyen versenyjogi korlátozás objektív szükségességének megléte annak érdekében, hogy az adott jogszerű vállalkozói tevékenység megvalósulhasson, illetve a megvalósulás után a vállalkozás jövedelmezősége ne kerüljön veszélybe (C-382/12).

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!