Jelentősen eltérően teljesítettek a hazai szálláshelyek augusztusban, illetve a teljes nyári szezonban is. Miközben a szállodák vendégforgalma országosan stabil maradt, illetve több területen növekedett, a magán- és egyéb szálláshelyeken komoly visszaesés történt. Ugyanakkor a szállodák növekvő vendégszáma sem járt együtt a bevételi mutatók javulásával. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerint ezért az összesített turisztikai adatok önmagukban nem adnak pontos képet az ágazat helyzetéről.
Augusztusban a vendégéjszakák megoszlásában továbbra is meghatározó szerepet töltöttek be a szállodák, valamint a magán- és egyéb szálláshelyek: előbbiek a forgalom 43, utóbbiak 36 százalékát tették ki. Ez a két szálláshelytípus együttesen a hazai vendégéjszakák közel négyötödét adta, így teljesítményük érdemben befolyásolja az országos turisztikai statisztikák alakulására - fogalmaz közleményében a Szállodaszövetség.
A nyár utolsó hónapjában közel 3 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyarországi szállodákban, ami lényegében az előző évi szintnek felel meg.
Ezzel szemben az összes turisztikai szálláshely forgalma 7,3 millióról 6,9 millióra, 5,8 százalékkal csökkent. A különbség elsősorban a magán- és egyéb szálláshelyek teljesítményéből adódik: ebben a körben közel 12 százalékos visszaesést mértek.
A számok alapján tehát nem általános turisztikai visszaesésről beszélhetünk. A szállodák, illetve a magán- és egyéb szálláshelyek jelenleg jelentősen eltérő pályán mozognak.
Több vendég, alacsonyabb bevételi mutatók
A vendégforgalom mellett ugyanakkor a szállodák bevételi teljesítményét is fontos vizsgálni. Augusztusban az országos szobafoglaltság 71,4 százalékról 70,4 százalékra mérséklődött, miközben az átlagos szobaár 48.114 forintról 43.026 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel pedig 34.362 forintról 30.270 forintra csökkent.
A szállodák tehát lényegében megtartották vendégforgalmukat, de ezt a forintban kimutatott bevételi mutatók jelentős romlása kísérte.
Ebben fontos szerepet játszik a forint erősödése. Miközben euróban a szállodai árak emelkedtek, a forintban számított bruttó átlagár több mint 10 százalékkal csökkent. Az erősebb forint a jelentős részben euróban realizált bevételek átváltásán keresztül a szállodák eredményességére is kedvezőtlen hatással van.
Budapest: erős szállodai kereslet, jelentős visszaesés más szálláshelyeken
Budapesten különösen látványosan kettéválik a piac. A fővárosi szállodákban augusztusban 6,4 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, a szobafoglaltság pedig elérte a 79,7 százalékot.
Eközben Budapesten az összes turisztikai szálláshely vendégéjszakáinak száma közel 7 százalékkal csökkent.
Ennek hátterében szinte teljes egészében a magán- és egyéb szálláshelyek forgalmának 27 százalékos visszaesése áll.
A vendégforgalom ilyen mértékű csökkenésének hatása túlmutat a szálláshelypiacon: kevesebb vendég kevesebb költést jelenthet a vendéglátóhelyeken és más turisztikai szolgáltatóknál is.
Egész nyáron nőtt a szállodák vendégforgalma
A június–augusztusi időszakban közel 8 millió vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi szállodákban, ami 3,1 százalékos növekedést jelentett.
Ezzel szemben a magán- és egyéb szálláshelyeken 9–10 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma.
A szállodák országos foglaltsága 65,2 százalékról 66,7 százalékra javult. A magasabb foglaltság mellett az átlag szobaár viszont 45.290 forintról 42.133 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel pedig 29.517 forintról 28.116 forintra mérséklődött.
Miközben a budapesti szállodák erős nyári szezont zártak, a Balatonnál visszafogottabban alakult a forgalom.
A fővárosban a vendégéjszakák száma 10,8 százalékkal nőtt, a szobafoglaltság pedig 75 százalékról 78,2 százalékra emelkedett. A Balatonnál ezzel szemben 3 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma, míg a szobafoglaltság 66,2 százalékról 64,4 százalékra mérséklődött.
Az átlagos szobaár ugyanakkor mindkét régióban elmaradt az előző évi szinttől: Budapesten 8,1, a Balatonnál 6,1 százalékkal. Az árcsökkenéshez mindkét térségben hozzájárult az erős forintárfolyam.
Az ország egyes térségei között ugyanakkor jelentős különbségek vannak, és több, külföldi vendégforgalomra erősebben támaszkodó régióban és szállodában kedvezőtlenebb folyamatok láthatók.
Az első nyolc hónap is a szállodák növekedését mutatja
2026 első nyolc hónapjában a magyarországi szállodák vendégéjszakáinak száma 16 millióról 16,7 millióra, 3,7 százalékkal nőtt.
Az országos szállodai foglaltság 57,1 százalékról 58,3 százalékra javult, miközben az átlagos szobaár 42.118 forintról 39.464 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel pedig 24.063 forintról 23.018 forintra csökkent.
Az adatok két fontos folyamatra hívják fel a figyelmet: egyrészt a szállodák és a többi szállástípus teljesítménye egyre inkább eltér egymástól, másrészt a növekvő vendégforgalom nem feltétlenül jár együtt a szállodák bevételi teljesítményének javulásával.
Erősebb turisztikai marketingre van szükség
Az MSZÉSZ szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata a turisztikai marketingaktivitás megerősítése. Az elmúlt hónapok visszafogott marketingtevékenységének hatása már érzékelhető, elsősorban a nemzetközi versenynek jobban kitett, illetve az árérzékenyebb szegmensekben, valamint azoknál a szolgáltatóknál, amelyek kevésbé tudnak erős márkára és stabil értékesítési csatornákra támaszkodni.
A 2026-os év hátralévő részének és különösen a 2027-es év turisztikai teljesítménye szempontjából ezért kiemelten fontos, hogy Magyarország ismét erős, folyamatos és jól célzott marketinggel legyen jelen a nemzetközi piacokon - zárul a közlemény.
Nyitókép: 123rf.com
KAPCSOLÓDÓ
MSZÉSZ Trendriport: tovább erősödött a hazai szállodák vendégforgalma
Budapest tarolt, de a Balatont kevesebb külföldi vendég látogatta júliusban a KSH adatai szerint.
