A program kezdetén Forsthoffer Ágnes régióvezető és Koós Melinda a szálloda igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd a szokásoknak megfelelően a szállodavezetők tájékoztatták egymást a 2024-es forgalomról, az idei tapasztalatokról és a jövőt illető kilátásokról.

Emelkedő vendégéjszakák és átlagárak, de magasabb költségek

A szállodák többsége növekedést ért el a vendégéjszakák terén a tavalyi évben 2023-hoz képest, az átlagárak is emelkedtek, a magasabb költségek miatt a jövedelmezőség azonban a többségnél azonos maradt, vagy csökkent. 2025 első negyedévében a MICE szegmens a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva sokaknál visszaesett, a résztvevők ennek ellenére bizakodóak a májusi-júniusi időszakra nézve.

Elhangzott, hogy idén áprilisban nyílik meg a négycsillagos Balaton Park Hotel Balatonfőkajáron, közvetlenül a Balaton Park Circuit motorsport versenypálya szomszédságában, ahová jelenleg is toborozzák a csapatot. 

A régió fejlesztéseiről is szó esett: A Hotel Karos Spa egy 350 négyzetméteres élményteret hoz létre, emellett a homlokzat felújításába is belevág szeptembertől. Utóbbi a balatonfüredi Hotel Margaréta tervei között is szerepel. A Hotel Marina-Port idén felújította a családi szobák fürdőszobáit, hamarosan pedig a többi szobával folytatják majd.

Következő napirendi pontként Juszkó Anita, az MSZÉSZ alelnöke tartotta meg prezentációját. A KSH adatai alapján a tavalyi évben országos szinten 8,1 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, míg ez a balatoni régió esetében 9,7 százalék volt. 

A legfőbb küldőpiac a régió esetében Németország, Csehország és Ausztria volt 2024-ben, de a szlovén utazók száma 54 százalékkal, míg a lengyeleké 34 százalékkal emelkedett 2023-hoz képest.

Az alelnök beszámolt arról is, hogy hosszú lobbitevékenységük eredményeképp módosult a kibertörvény, mely alapján csak az élelmiszerfeldolgozás miatt a vendéglátóegységek nem esnek a törvény hatálya alá. A hatóságok már elkezdték a törlési határozatok kiküldését azon szállodáknak, melyeket korábban nyilvántartásba vettek. Fontos azonban, hogy azok az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó szállodák, amelyek legalább középvállalkozás méretűek, továbbra is a törvény hatálya alá tartoznak. A fürdőrendeletről jelenleg is tárgyalásokat folytatnak.

A szálláshely-minősítésben is változások léptek életbe március 16-ától, például csak a vendégek kérésére kell elvégezni a napi takarítást. A minősítési eljárás lefolytatásának határideje 2025. december 31.

Az alelnök felhívta a figyelmet, hogy a Digitális Állampolgár-rendszerhez (DÁP) a piaci szervezetek várhatóan júniustól csatlakozhatnak. Így jelenleg nem lehetséges a vendégek számára a szállodába bejelentkezni DÁP-on keresztül, továbbra is szükséges a személyazonosításra alkalmas okmány felmutatása.

Ezek a leggyakoribb hibák az NTAK adatszolgáltatás során

Az MSZÉSZ beszámolója után Szántó Krisztina, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatói tanácsadója tájékoztatta a résztvevő szállodákat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé történő adatküldésről és az adatok hasznosításáról.

A szakember kiemelte, hogy az NTAK Iránytűvel kapcsolatban fontos, hogy a szállodák jelezzék, ha esetlegesen eltérést tapasztalnak, ugyanis csak így lehetséges ezeket javítani. Az eltéréseket a korábbi tapasztalatok alapján legtöbbször a szálláshelyi adatrögzítés és -küldés során felmerülő típushibák okozzák.

A leggyakrabban az átlagárak terén találni eltéréseket, amely abból adódhat, hogy nem megfelelő szobaárakat rögzítenek a szálláshelyek az egyes foglalásokhoz.

Emellett gyakori, hogy a vendégek nagy százalékához nem megfelelő irányítószámot rögzítenek – hívta fel rá a figyelmet Szántó Krisztina. Mindez azért okoz nehézségeket, mert ma már nem elég azt tudni, hogy melyik országból érkeznek a vendégek, hanem a célzott marketingkampányokhoz az ennél sokkal részletesebb bontás is elengedhetetlen. 

Az okmányolvasás során emellett rendszeresen előfordul az is, hogy hibásan rögzítik a szállodák a születési évszámot vagy az állampolgárságot, amiknek akár a szoftverek hibás alapbeállítása is lehet az oka. 

Az NTAK-ba küldött adatoknál sokkal részletesebb információk állnak a szálláshelyek rendelkezésére saját szálláshelykezelő szoftvereikben (PMS). Ezen adatok segítségével a pénzügyi információk mellett könnyebb a változó utazói magatartást is megérteni. Szántó Krisztina hangsúlyozta azt is, hogy az utókövetés egyre fontosabb lesz a vendégélmény szempontjából is, ebben is segítséget tudnak nyújtani a szoftverekben helyesen és pontosan rögzített vendégadatok.

HACCP, újturizmus és az osztrák turisták megszólítása

A kiállítók bemutatkozása után egy rövid előadás keretében Szőke Márk, a Foodwill cégvezetője és Bődi Levente, élelmiszerbiztonsági rendszerfejlesztő mutatta be a HACCP-t érintő jogszabályi változásokat. Kiemelték, hogy a HACCP-rendszerek gyakorlati alkalmazása sok esetben eltér az elmélettől, melynek okai közé tartozik, hogy a piacon elterjedt kézikönyvek túlzottan szabályozottak. A túl sok kritikus pont napi szintű adminisztrációs terhet jelent, ami nem feltétlenül növeli az élelmiszerbiztonságot. A cél, hogy az önellenőrzési rendszer valóban a vállalkozás sajátosságaihoz igazodjon, és a szabályozás ne a felesleges adminisztrációt, hanem a biztonságos működést szolgálja.

Az újturizmusról és az osztrák turistákról Kovács Balázstól, a GD Consulting tanácsadójától hallottak a résztvevők. Kiemelte az osztrák turizmus fejlesztési stratégiáját, „mestertervét”, amelynek középpontjában a helyiek életminősége áll. A fenntartható fejlődést a „szenthármasság” elve mentén közelítik meg: a helyben élők, az ágazatban dolgozók és a látogatók egyaránt jól kell, hogy érezzék magukat. 

Egyes osztrák városokban már turizmus helyett a látogatógazdaság kerül előtérbe, ami nem azt nézi, a turistáknak mit adhat a város, hanem éppen fordítva, a turisták mit adhatnak a városnak, hogyan vonhatják be őket például problémát megoldásába.

Beszámolt arról is, hogy a fürdőkultúra, a városlátogatások és a wellness továbbra is népszerű az Ausztriából érkezők körében. Az osztrák turisták közül a 70 év felettiek a legnagyobb költők, számukra a legnagyobb kihívás az utazás logisztikája – például a csomagszállítás. A döntéshozók jellemzően a nők, akik a nyaralások megszervezésében kulcsszerepet játszanak.

Végezetül egy kerekasztal-beszélgetésre került sor a harmadik országbeliek foglalkoztatásáról, melynek résztvevői Vízváry Balázs (WHC Kft.), Károly Tamás (Club Tihany Resort) és Juszkó Anita (Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel és Konferencia Központ) voltak, a beszélgetést pedig Szabó Szabolcs (Anna Grand Hotel) moderálta.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!