A BDPST Group 2022 végén jelentette be, hogy megvásárolta a Gellért Szállót, amelyet régóta húzódó felújítása után Budapest egyik legszínvonalasabb szállodájaként szándékozik újranyitni. 

Orbán Ráhel elsőként arról osztott meg korabeli képeket az MSZÉSZ közgyűlésén, hogy milyen volt a Gellért Szálló legdicsőségesebb időszakában, az 1920-as években. Akkoriban hidroplánnal érkeztek a tehetős vendégek Bécsből, s a vízi repülőgép közvetlenül a hotel előtt szállt le a Duna-parton. Ezt az aranykort szeretnék megidézni, visszaadva a teljes körű felújítással a nagy múltú szálloda régi fényét, amelyhez – mint fogalmazott – „mindenkinek kötődik valamilyen élménye”.

A folytatásban szintén fotókon mutatta be, hogy milyen „méltatlan állapotban” van a szálloda jelenleg: legutóbb az 1960-as években újították fel teljeskörűen, és a képet tanúsága szerint állaga az utolsó években jelentősen leromlott. A 60-as évekből megmaradt berendezéssel és omladozó mennyezettel végül 2021-ben zárt be a száz évig működő, ikonikus hotel, amely számos sorsfordító történelmi esemény szemtanúja volt. 

Orbán Ráhel elmondása szerint a BDPST Group hosszú és alapos szakmai elemzést követően döntött úgy, hogy a Mandarin Orientalt kéri fel a szálloda üzemeltetésére, amely 40 szállodát és 12 rezidenciát üzemeltet 26 országban. 

Olyan brandet kerestek ugyanis, „amelyik presztízsben és értékrendben egyaránt felér a hotel örökségéhez”, partner abban, hogy „elmondja a Gellért történetét”, és megjelenítse a magyar értékeket, amit a tulajdonos minden szállodájában kiemelt szempontnak, mondhatni missziójának tart. 

A hongkongi székhelyű Mandarin Oriental Európában például Londonban, Luzernben és a Comói-tónál üzemeltet szállodát, régiónkban pedig már Prágában és Bécsben is jelen van. Utóbbi ténynek az adja a jelentőségét, hogy Orbán Ráhel a szállodáikkal megcélzott, tehetős vendégkör Budapestre csábítására az összefogásban hisz. 

Szavai szerint nem legyőzni, hanem együttműködni kell a környező fővárosokkal, olyan vonzó, közös csomagokat kell kidolgozni, amelyekkel meg lehet szólítani a tengerentúlról érkező turistákat. 

További szempontjuk volt a brandválasztásnál, hogy a legjobb budapesti szállodának tekinthető és az amerikai küldőpiacot uraló Four Seasonsnal szemben egyfajta egyensúlyt teremtsenek a keleti piacokon jól csengő márkával, amivel reményeik szerint elérhetik a magasabb költési hajlandóságú ázsiai, legfőképpen kínai utazókat, ami „nemcsak cégcsoportunk, de Budapest és az ország turizmusa számára is fontos” – tette hozzá. 

Az ázsiai luxusszállodalánccal végül hosszú, másfél évig tartó tárgyalások után állapodtak meg, s ennek eredményként Orbán Ráhel úgy látja, „kéz a kézben”, nagy esélyük lesz maradandót alkotni. A felújítás célja a hotel szecessziós örökségének megőrzése és modern, fenntartható elemekkel történő gazdagítása. Ehhez előzetesen történelmi kutatásokat is végeztek, továbbá a a Gellért emléke előtt egy könyvvel is tisztelegtek. 

A belső terek megtervezésére a neves londoni Alexander Waterworth Interiors Ltd. stúdiót kérték fel, s az építészeti tervek elkészítésébe a magyar Archikon Építészirodát is bevonták. A munkálatok október végén indultak el, ezekben a napokban éppen az azbesztmentesítés zajlik – hallottuk. Ezt megelőzően a berendezési tárgyak és burkolatok egy része múzeumokhoz került, továbbá adományként ajánlotta fel különböző intézmények részére a BDPST Group.

A szállodában 134 vendégszobát, köztük 34 lakosztályt alakítanak ki, három kiemelt belső teret – a lobbyt, a Duna termet és a Gobelin termet – pedig nagyrészt eredeti pompájának megfelelően rekonstruálnak múzeumi archív fotók és tervek alapján. 

A megújuló Gellért vendéglátóegységeiben a helyiek igényeit is kiszolgáló gasztronómia mellett – a megcélzott vendégkörnek megfelelően – ázsiai kínálat is lesz. 

Mivel a Gellért fürdő nem tartozik a szállodához, ezért a vendégeik pihenéséről saját, különleges wellnessrészlegben gondoskodnak majd, ennek koncepciójáról annyit tudtunk meg, hogy a változó wellnesstrendeket figyelembe véve a longevityt állítják fókuszba a minőségi utazók egészségmegőrzési igényeinek kielégítésre. Emellett azon is gondolkoznak, hogy a termálfürdőzés kultúráját hogyan illesszék be a koncepcióba.

Fontos céljuk még, hogy a szállodát modern, nagy befogadóképességű konferencia- és rendezvényhelyszínként is pozicionálják, valamint visszahozzák a falai közé azokat a családi és céges rendezvényeket, amelyekről „a Gellért mindig is híres volt”. Utóbbi kiszolgálására úgynevezett entertainment suite-ket alakítanak ki, ezek a lakosztályok esküvőkre, születésnapokra, üzleti eseményekre is kibérelhetők lesznek. 

„Budapest előtt óriási lehetőségek állnak, ha képes megfelelően pozicionálni magát a minőségi turizmus piacán. A Gellért Hotel újjászületése és a Mandarin Oriental megjelenése kulcsfontosságú lépés annak érdekében, hogy a főváros turizmusa magasabb polcra kerüljön a nemzetközi színtéren”

 – zárta előadását Orbán Ráhel. 

A Gellért múltjáról, jelenéről és jövőjéről a BDPST a fenti hangulatos kisfilmet készítette, amelyet a helyszínen bemutattak a tisztújító MSZÉSZ-közgyűlés résztvevőinek. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!