Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány március 11-én rendeletet adott ki a szálláshelyek kötelező minősítési eljárásáról, amely március 16-án életbe is lépett. 

A fejlesztésként értékelhető rendelet akkor érkezett, amikor soha nem látott mértékben virágzik a magyar turizmus: tavaly minden korábbi rekordot megdöntve, 18 millió turista érkezett a hazai szálláshelyekre, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ráadásul az idei év is jól indult, január-februárban 16 százalékkal több vendéget fogadtak a szolgáltatók, mint egy évvel korábban. A jelentős vendégforgalmi növekedésből pedig Budapest is alaposan kivette a részét: tavaly közel 6,6 millió turista érkezett a fővárosba, ami közel 23 százalékkal haladta meg a megelőző évi eredményt, és az érdeklődés idén sem csökkent, sőt! Az év első két hónapjában több mint 900 ezren választották Budapestet úti célként, ami még a 2024-es kiemelkedő eredményt is 26 százalékkal utasítja maga mögé.

Jelenleg több mint 49 ezer aktív regisztráció szerepel a szálláshely-minősítési rendszerben, közülük mintegy 26 ezer szálláshely rendelkezik érvényes minősítéssel. Ezek érvényességi ideje három év, így 2025 első negyedévében mintegy 300 esetben kell a szolgáltatóknak újabb eljárást indítaniuk. 

Az új kormányrendelettel ennek feltételrendszere egyszerűsödött, és maradt továbbra is díjmentes. Interjúnkban a részletekről Liziczayné Kovács Zsófiát, a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület ügyvezetőjét kérdeztük.

Új alapokra helyezték a szálláshely-minősítést, tovább fehéredik az ágazat

Kritikusai szerint a szálláshely-minősítés nem jogszabályban rögzített rendszer, hanem egy magáncég által kialakított, folyamatosan változó kritériumrendszer. Hogyan reagál erre?

A szálláshelyek minősítési rendszerét szakmai szervezetek bevonásával alakítottuk ki, a működését pedig kormányrendelet szabályozza. Segítségével átlátható, egységes minőségi sztenderdek határozhatóak meg, ami mind a szálláshely-szolgáltatóknak, mind a vendégeknek előnyt jelent.

Mi indokolta, hogy a minősítési kritériumokat végül rendelet szabályozza?

Mivel a minősítési rendszer valamennyi szálláshely-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat jelent, indokolt, hogy ezeket jogszabály rögzítse. Ez garantálja az objektivitást és az átláthatóságot, emellett a jogszabályban meghatározott minősítési rendszer nagyobb bizalmat élvez a szakmában, valamint az európai uniós elvárásoknak is megfelel.

Hogyan segíti a szálláshely-minősítési rendszer az ágazat fehérítését? Milyen visszaéléseket és problémákat szeretnének kiszűrni általa?

A rendszer egyik legfontosabb célja az illegális, engedély nélküli szállásadás visszaszorítása. A hivatalosan regisztrált és minősített szálláshelyek biztosítják a vendégeknek a megfelelő szolgáltatási színvonalat, valamint hozzájárulnak a turizmus átláthatóbb működéséhez. Emellett segítik az állami bevételek növekedését is, hiszen a szabályosan bejelentett szállások adót is fizetnek.

Díjmentes marad a szálláshely-minősítés

A korábbi tervezetben az szerepelt, hogy a minősítés díjköteles lesz, ami nemtetszést keltett a szállásadók körében. Miért merült fel egyáltalán ez a lehetőség?

Egy ilyen komplex minősítési eljárás jelentős erőforrásokat igényel, hiszen magában foglalja a szakértői helyszíni ellenőrzéseket, a folyamatos minőség-ellenőrzést, valamint az adminisztratív és technikai háttér fenntartását is. A jogszabály társadalmasítása során beérkezett észrevételeket, valamint a turisztikai szakmai szervezetek és vállalkozások javaslatait is figyelembe véve a Nemzetgazdasági Minisztérium végül úgy döntött, hogy a kötelező szálláshely-minősítés további díjmentességét fenntartja.

A díjmentesség hosszú távon is érvényes marad?

A kormány jelenlegi döntése értelmében a kötelező szálláshely-minősítési eljárás továbbra is díjmentes marad, biztosítva ezzel a rendszer fenntarthatóságát anélkül, hogy további anyagi terhet róna a szállásadókra.

Milyen konkrét változtatások könnyítik meg a kisebb szállásadók helyzetét az új rendeletben?

Több ponton is enyhít a korábbi előírásokon a rendelet. 

A legfontosabb, hogy a kötelező berendezésre és felszereltségre vonatkozó elvárások egyszerűsödtek, például már konyha nélkül is lehet minősíteni egy magán- vagy egyéb szálláshelyet. Megszűnt a szobák alapterületére és a fürdőszobák méretére vonatkozó kötelező elvárás e típusokban, ami rugalmasabbá teszi a minősítést és lehetővé teszi kisebb alapterületű szálláshelyek hivatalos elismerését is. 

Az új szabályozás támogatja a tematikus szálláshelyek létrehozását, aminek köszönhetően a kisebb szállásadók eredményesebben vehetnek részt a vendégekért folyó piaci versenyben.

Objektív értékelési rendszert állítottak össze

Korábban több szállásadó panaszkodott arra, hogy a minősítések indokolatlanul szubjektívek, néha egyes auditorok „általános benyomása” is befolyásolja az eredményt. Hogyan biztosítják, hogy a minősítés objektív és szakmailag megalapozott legyen?

A rendelet szerint a szállodák minősítési rendszere a Hotelstars megújult, 2025-2030-as kritériumrendszeréhez igazodik, a kisebb szálláshelyek esetében pedig egy előre meghatározott, részletes kritériumrendszer képezi a minősítési folyamat alapját. 

Az auditorok számára kötelező szakmai képzés és egységesített ellenőrzési protokoll is biztosítja, hogy az azonos típusba tartozó szálláshelyeket egyforma szempontok alapján értékeljenek. A minősítési folyamat során több szakértő is részt vesz a döntéshozatalban, ami minimalizálja a szubjektív eltérések lehetőségét. 

Ha egy szálláshely-szolgáltató úgy érzi, hogy az ellenőrzéskor elért kategória nem megfelelő, lehetősége van jogorvoslattal élni.

A követelményrendszer szálláshelytípusonként változik, és minden kategóriában meghatározott számú, kötelezően teljesítendő minimumfeltétel szerepel, amelyektől nem lehet eltekinteni. A minősítési rendszer hivatalos weboldalán, a szallashelyminosites.hu címen minden információ nyilvánosan elérhető. A helyszíni minősítési folyamat során a szakképzett auditorok személyesen vizsgálják meg a szálláshely fizikai adottságait és egyéb, kényelmi szolgáltatásait, hogy azok valóban megfelelnek-e a megadott követelményeknek.

„Ez nemcsak egy pecsét, hanem üzenet a színvonalról”

Mit üzenne azoknak a szállásadóknak, akik szerint a rendszer inkább adminisztratív terhet, mintsem versenyelőnyt jelent?

Érdemes más szemszögből is nézni ezt. Tudom, hogy senki sem rajong az adminisztrációért, de a minősítés nem azért van, hogy megnehezítse az életüket, hanem hogy segítsen kiemelkedni a piacon. A szálláshely-minősítési folyamat egyetlen elektronikus felület használatával zajlik, ahol felesleges papírmunka nélkül, felhasználóbarát megoldásokkal igyekszünk segíteni a szolgáltatókat.

Egy ilyen tanúsítvány nemcsak egy pecsét az igazoláson – ez egy üzenet a vendégeknek arról, hogy az egyes szálláshelytípusokban milyen tartalmú és színvonalú szolgáltatásokat várhatnak el. És lássuk be, ha egy utazó két hasonló szállás közül választhat, nagyobb eséllyel fogja azt választani, amelyiknek hivatalos minősítése van. 

Azt is érdemes átgondolni, hogy ez a rendszer valójában egy lehetőség is a fejlődésre. A minősítési folyamat során a szolgáltatók részletes szakmai értékelést kapnak, ami nagymértékben segítheti őket abban, hogy még jobbá tegyék a szolgáltatásaikat, és így több vendéget vonzzanak be.

Milyen mutatók alapján lehet megítélni a rendszer sikerességét?

Az elmúlt három évben több mint 26 ezer szálláshely minősítését végeztük el. Ezen időszak alatt a megállapított kategóriák ellen hozzávetőlegesen 25 szolgáltató élt panasszal, ami rendkívül alacsony arány. A minősítések számának emelkedésével jól látszik, hogy növekszik a rendszer támogatottsága, hiszen a szolgáltatók is tapasztalják, hogy a minősítési rendszer az ő érdekeiket is szolgálja.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!