A beszélgetésen Patai Gabriella, az Accor Kelet-Európa, Görögország és Máltáért felelős design igazgatója, Flesch Tamás, a Continental Group ügyvezető igazgatója, Horváth Anikó, a Mystery Hotel igazgatója, Moskovits Pál, a Biggeorge Property vagyongazdálkodási igazgatója és Radnóczy Eszter belsőépítész, az este'r partners alapítója arra keresték a választ, hol tart a dizájn a hazai szállodákban, mi az az első benyomás, amellyel egy Magyarországra utazó vendég találkozik. 

A szakemberek megvitatták, milyen fejlődési lehetőségek vannak a területen és hogyan támogathatja a pozitív összképet a belsőépítészet. Végül arról is szó esett, milyen példaértékű fenntartható megoldások születtek itthon, és milyen irányokat érdemes követni a nemzetközi szállodák jó gyakorlatai közül. A beszélgetést Babics Anna, a Hellolama Creative kommunikációs ügynökség alapítója vezette.

Nagyon fontos, hogy néz ki a lobby

A beszélgetés minden résztvevője egyetértett abban, hogy az első benyomás, amiből csak egy van, nagyon fontos a szállodavendégek számára, így szállodatér dizájnjával szemben nagyok az elvárások. 

Horváth Anikó elmondta, hogy 82 szobás butikhoteljükben nem szokványos a belső tér, így akár sokkolhatja is első pillanatban a vendéget. Azonban a legtöbben ma már utazás előtt képen is megnézik, mire számítsanak, sőt, sokszor ezek alapján választják ki utazásuk következő helyszínét – és természetesen azt is, hol fognak aludni. Kiemelte azonban, hogy szerinte az utolsó benyomás is ugyanolyan fontos: ez pedig, hogy a szállodai tartózkodás alatt hogy érezte magát a vendég, ehhez pedig a kollégák, a szálloda dolgozóinak a profizmusa kell. Emellett természetesen nem mindegy milyen a színvilág, a stílus, hogy a brand egységét mutassa a dizájn, és ebbe még akár az illatok is beleférnek. 

Flesch Tamás hangsúlyozta, hogy a legtöbben nem a szállodai szobára szoktak emlékezni, hanem a lobby az első szállodai tér az, ami megfogja őket, vagy az étterem, így ő mindig azt javasolja a tulajdonosoknak, hogy inkább ennek a dizájnjára költsenek többet. 

Radnóczy Eszter megjegyezte, ilyenkor a legfontosabb, hogy a belsőépítész tudja, milyen anyagokkal dolgozik, mit tud beletenni a térbe, ismerje a lehetőségeket, hiszen akkor nem kell a későbbiekben sokat változtatni a látványtervekhez képest, illetve a budget se emelkedik túl sokat. „Különben értelmetlen időt töltünk azzal, hogy olyan dolgokat tervezünk, amik nem fognak megvalósulni. Én büszke vagyok, hogy általában amit tervezek, az meg is valósul” – mondta. 

Flesch Tamás fogalmazta meg az este egyik legfontosabb kulcsmondatát: „Változatlanul azt gondolom, hogy három fontos dolog van egy átlagszálloda életében: a matrac, a zuhany meg a wifi. Ha ez nem működik, akkor bármilyen szép ruha lehet rajta, nem lesz népszerű.”

Insta-kompatibilitás kontra időtállóság

Az online benyomásokról sok szó esett a későbbiekben is, és persze arról is, hogy egy szállodabelső ma akkor trendi, ha Insta-kompatibilis, jól posztolható a különböző közösségi média oldalakra. Szóba került az is, hogy ez azonban az üzemeltető és a tulajdonosok oldaláról nehezebb, hiszen próbálnak a tervezővel együtt közösen létrehozni egy olyan szállodát, terméket alkotni, amely a következő 20 évben alkalmas lesz arra, hogy visszatermelje a pénzt – azonban itt hosszú időről beszélnek, míg a dizájn egyre gyorsabban változik. 

Régen a szállodaiparban elég volt 7-8 évente ráncfelvarrást végezni egy-egy hotelen, ma azonban 2-3 évente változnak a trendek, egy „idősebb” berendezés pedig nem biztos hogy olyan népszerű lesz a közösségi médiában. Így időtálló dizájnnal kell számolni, ami később is divatos maradhat.

Ezek után nem csoda, hogy beszélgetés résztvevői a fenntarthatóságról is szót ejtettek. Hangsúlyozták, hogy nem mindegy, honnan érkezik az áru, kik a beszállítók, jó minőségű legyen minden, ami bekerül a szállodába, hiszen évekig használják majd a vendégek. A legtöbb szállodában ma már figyelnek arra, hogy minden energiatakarékos legyen, és igyekeznek valami helyit belecsempészni és akár magyar dizájnerek bútorait használják. 

Hangsúlyozták, hogy mindez a vendég szempontjából is fontos, mert egyre több tudatos utazó van, aki fenntarthatóbb szállodát igyekszik keresni utazása során, így egy hotel életében érdemes már a tervezési fázisában foglalkozni ezzel a kérdéssel.

A főváros új rendezvényhelyszíne

A program végén, az este'r partners vezetésével a nyáron átadott rendezvényteret is be lehetett járni, miközben a River Diva kihajózott. A projekt két-három évet vett igénybe. Radnóczy Eszter belsőépítész hangsúlyozta, bár a munka hasonló, mint egy szálloda berendezésénél, azonban mivel a hajón minden acélból van, ez megnehezíti a választást, hiszen az időjárási viszontagságoknak is ki vannak téve. 

A végeredmény egy egészen egyedi, tükrökkel megnövelt, elegáns belső tér, ahol a fő rendezvénytérben akár 150-200 ember is leülhet vacsorázni. 

A hajó hátsó részében szintén elfér akár 100 fő is, ezt a teret egy látványkonyha egészíti ki. Itt Tóth Pál – aki korábban a szegedi Alabárdos konyháját vezette és Michelin ajánlást is szerzett – tevékenykedik. 

A River Diva nyári BBQ vacsoráin már bárki részt vehetett, miközben a kivilágított Budapesten indultak sétahajókázásra, s ezt az üzemelő cég a jövő évben is szeretné folytatni.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!