A magyarországi turisztikai szálláshelyek belföldi és külföldi vendégforgalma 2010 és 2019 között kiegyenlített (50-50 százalék) volt, és igencsak dinamikusan növekedett. A válságok következtében 2020-ban nagyot zuhant. A belföldi forgalom 2022-re magához tért, meg is haladta a század második dekádjának eredményeit. Ezt követően ez a szegmens megtorpant, és 2025-ben is csak a 2022-es szinten stagnált. A külföldi kereslet lassabban épült vissza: a 2020-as zuhanás után a régi teljesítményét csak 2024-ben érte el. A lendület azonban tavaly folytatódott, és 2025-ben már a külföldi forgalom adta a teljes piac 52 százalékát.

A vendégforgalom bővülését segíthette, hogy az utóbbi öt évben figyelemre méltó módon bővült a szálláshely-kapacitás. A kereskedelmi szálláshelyeken 2025-ben 112 ezer, ebből szállodákban 67 ezer szoba állt a vendégek rendelkezésére, ami közel 20 százalékos bővülés. Különösen jelentős ütemben bővült a magánszálláshelyi piac, ahol a szobakapacitás a másfélszeresre, 35 ezerre kúszott fel.

Budapesten 2025-ben 294 szálloda működött 22 649 szobával, 125-tel több, mint öt évvel korábban, a szobakapacitás bővülése 33 százalékos volt. A magánszálláshelyek hálózatában valamivel több mint 10 ezer vendéglátó kínált 14 ezer szobát. A vendéglátók száma több mint háromszorosára, a szobakapacitás a duplájára bővült év alatt. 

A 46 ezres szobaszámmal jellemzett teljes fővárosi turisztikaiszálláshely-kapacitás 30 százalékát teszik ma már ki a magán- és egyéb szálláshelyek.

A fővároson kívül tíz olyan város van (sorrendben Hévíz, Debrecen, Siófok, Balatonfüred Hajdúszoboszló, Bük, Zalakaros, Szeged, Sárvár és Győr), ahol a szállodai kapacitás meghaladja, illetve az utóbbi két város esetében megközelíti az ezer szobát. A fogadóképesség gyarapodása Hévízen és Győrben volt a legnagyobb 2021-hez képest.
 

Turisztikai szálláshelyek vendégforgalma 2010–2025 (ezer vendégéjszaka)

A magánszálláshelyek esetében csak nyolc olyan város van (Balatonboglár, Balatonfüred, Balatonlelle, Eger, Hajdúszoboszló, Hévíz, Siófok és Zamárdi), ahol több a szobák száma ezernél, és közöttük hat a Balaton térségben található.

Az összes vendégforgalom tekintetében a turisztikai térségek között Budapest és a Balaton dominanciája nem változott, mellettük a Mátra-Bükk, Debrecen és térsége, Bük-Sárvár továbbá a Tokaj-Nyíregyháza térségek jegyezhettek százezer éjszakát meghaladó forgalmat. A Mátra-Bükk és Tokaj-Nyíregyháza térsége a belföldi, a Bük-Sárvár térség a külföldi keresletnek köszönhette, hogy 2025-ben része lehetett ennek a csoportnak.

A turisztikai szálláshelyek összes vendégforgalma alapján vizsgált települési rangsor az évek folyamán – lényegében függetlenül attól, hogy a kereslet hogyan és milyen irányban változott – alapvetően nem változott. 

Budapest 2025-ben elérte a 18 millió éjszakát, és ezzel az országos forgalom 40 százalékát képviseli. A fővárosban nyomasztó túlsúlyban vannak a külföldiek: az összes vendégforgalom 87 százalékát teszi ki a külföldi kereslet. A forgalom a fővároson belül is rendkívül koncentrált (sorrendben: 7., 6., 5., 8., 9.), az az 5 kerület, amelyiknek másfél milliót meghaladó forgalma van, a teljes forgalom 76 százalékát adja.
 

Turisztikai térségek szálláshelyeinek forgalma 2025-ben (ezer vendégéjszaka)

Ma Budapesten kívül három olyan település is van, ahol a belföldi és külföldi kereslet együtt meghaladta az egymillió, és további hatvankettő olyan, ahol a százezer éjszakát. 

A kereslet területi koncentrációját jellemzi, hogy az országos listavezető Siófok tizenháromszor annyi vendégéjszakát regisztrálhatott, mint a 62. Balatonszárszó, és dupla annyit, mint a 9. helyezett Sárvár. 

Az 50. helyre rangsorolt Dunaújváros a siófoki forgalom egytizedét, a 100. helyen lévő Nagykanizsa pedig csak egyhuszadát adta. 

A belföldi és a külföldi vendégeknek mások a preferenciái, ebből adódóan a települések rangsora is eltérő.

Az 50-es települési rangsor szereplői között akad néhány, első megközelítésben furcsának tűnő teljesítmény, amelynek hátterét nem könnyű felderíteni. Feltételezhető, hogy a jelenség hátterében az áll, hogy munkavállalási vagy üzleti utazás miatt vettek igénybe turisztikai szálláshelyet. Ez okozhatta például Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Vecsés vagy Dunaújváros előkelő helyezését a külföldi forgalmi és a teljes rangsorban. Zalakaros, Gyula és Eger egyértelműen a belföldi, míg Sárvár a külföldi keresletnek köszönhette sikereit.

Turisztikai szálláshelyeken 100 ezer éjszakát meghaladó első 50 település 2025-ben

Az első húsz település között hat olyan található, amelyik a Balaton térségben van, a térség települései közül pedig huszonháromnál haladta meg a kereslet a 100 ezer éjszakát.

A Balaton térség 100 ezer éjszakát meghaladó településeinek sorrendje 2025-ben:

1. Siófok
2. Hévíz
3. Balatonfüred
4. Zalakaros
5. Zánka
6. Keszthely
7. Balatonlelle
8. Zamárdi
9. Tihany
10. Balatonalmádi
11. Balatonboglár
12. Badacsonytomaj
13. Fonyód
14. Balatonkenese
15. Révfülöp
16. Tapolca
17. Alsóörs
18. Balatonszemes
19. Gyenesdiás
20. Alsópáhok
21. Hegykő
22. Balatonföldvár
23. Balatonszárszó

(A cikk eredetileg a Turizmus.com Magazin áprilisi lapszámában jelent meg. Ha szeretne előfizetni a lapra, kattintson ide!)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!