Barcelona polgármestere nemrég jelentette be, hogy 2028 novemberétől a város teljesen betiltaná a rövid távú lakáskiadást. Vajon milyen hatással lesz ez a drasztikus változás Barcelona életére? New York példája talán választ adhat.
A drasztikus javaslat azért született meg, mert a polgármester így próbálja kezelni a lakosság egyre növekvő frusztrációját az úgynevezett "overtourism", csúnyán fordítva túlturizmus miatt. A napokban pedig olyan képsorok jelentek meg a nemzetközi médiában Barcelonáról, amilyeneket még nem láttunk: a túlturizmus ellen tüntetők vízipisztollyal lövöldöztek zavart turistákat, és követelték a turizmus megfékezését – írja a Rate Republic.
Barcelona mondhatni frontvonala a helyiek küzdelmének a mindent ellepő turizmus ellen, de kevésbé szélsőséges módon a trend minden népszerűbb nagyvárost érint.
Nem véletlenül tapasztalható egyre komolyabb szabályozói fellépés Európa más részein is, elég csak a szomszédba menni: Bécsben idén júliustól legfeljebb 90 napra adhatóak ki a rövid távú kiadásra szánt apartmanok. De vajon milyen lenne Barcelona, ha tényleg meglépnék a teljes tiltást? New York példáján keresztül valamilyen képet kaphatunk róla.
A turisták jönnek, csak máshol szállnak meg
New York 2023 szeptemberében hozott egy olyan szigorítást a rövid távú lakáskiadás piacán, ami szerint vagy legalább 30 napra kell bérbe adni az adott ingatlant, vagy csak szobát lehet kiadni, és a tulajdonosnak fizikailag ott kell tartózkodnia az ingatlanban a kiadás alatt. Mondhatnánk, hogy a város megpróbálta kikényszeríteni azt, amire eredetileg az Airbnb létrejött (a couchsurfing fizetős verziója). Az eredmény rövid távon drasztikus lett, 70%-os csökkenés a kiadható apartmanok számában.
A vendégéjszakák számáról ugyanakkor ez már nem mondható el: a New York-i turisztikai ügynökség elnöke 4%-os növekedést vár a turisták számában 2024-re, és a várakozásuk szerint a növekedés folyamatos lesz a következő években is.
A szállodapiacon is gyorsan érzékelhető volt a változás: mind a kihasználtság, mind a kiadható szobák átlagárai érdemben emelkedtek.
Idén New York az egész USA-n belül az egyik legerősebb iparági mutatókkal rendelkezik, ami nem kis részben köszönhető a szabályozásnak. Érdekes mellékhatás, hogy a New Yorkkal szomszédos Jersey Cityben közel 80%-kal nőtt a kereslet a rövid távra kiadható apartmanok iránt.
A lakáspiaci hatások elnyújtottabbak
A lakáspiacnál már sokkal kevésbé mérhető a hatás: a szakértők szerint hosszabb távon épül be az árakba a város visszakapott lakásállománya. New Yorkban Manhattanben és Brooklynban lehetett leginkább érezni az albérleti piac lassulását, míg egy kaliforniai városban a teljes tiltás után 2 évvel mértek 3%-os csökkenést az albérleti árakban. A New York-i példáról készített tanulmányt a Harvard Business Review is, amely azt állapítja meg, hogy van hatása a lakáspiacra a tiltásnak, de például az, hogy milyen szabályozói környezet van érvényben az új lakásépítésekre vonatkozóan, nagyobb befolyással bír az ingatlanpiaci árazásra. Az mindenesetre biztos, hogy a világ sok nagyvárosa nézi most a New York-i szabályozás hatásait, és a levont tanulságok sok helyen visszaköszönhetnek ránk a jövőben.
KAPCSOLÓDÓ
A New York-i Airbnb-hiszti a szállodáknak kedvezett, de elszálltak az árak
A Trivago Hotel Price Index szerint az átlagos szállodai szoba ára most a Nagy Almában 530 dollár éjszakánként.
