A 2024. évi határforgalmi adatok azt mutatják, hogy Magyarországot az elmúlt évben – a határmenti napi ingázó forgalmat és az átutazókat is beleértve 18 és fél milló külföldi látogatta meg, ez körülbelül 2 százalékkal több, mint 2023-ban. 88 százalékuk érkezett közúton, 1,9 millióan légi úton, ez utóbbiak száma növekedett a legdinamikusabban, több mint 6 százalékkal. 

A határokon 4,4 millió magyar utazást kiutazást regisztráltak, ezek közé is beleértve a határmenti ingázók forgalmát. Az utazások háromnegyede történt közúton, 22 százaléka pedig légi úton. A magyarországi polgárok repülős utazásainak száma nem érte el az egy évvel korábbit, miközben legdinamikusabban, 18 százalékkal a vasúton utazók száma növekedett, igaz, a vonatot csak az összes utazó 3 százaléka választotta.

A külföldiek magyarországi költekezéséről hivatalos statisztikai adatok még csak az első három negyedévről állnak rendelkezésre, a tendenciákat előre vetítve az várható, hogy azok éves szinten elérik majd a 3500 millárd forintot, ami 8 százalékos árú- és szolgáltatásexport gyarapodást jelent majd. Ezeknek a bevételeknek az egynegyede kötődik az átutazó, illetve napi ingázó forgalomhoz.  A külföldre utazó magyarok ottani kiadásai a tavalyi évben 1800 milliárd forintot tehetnek ki, az ő kiadásaik 14 százalékkal bővültek. Az utazásokhoz köthető egyenleg 1700 milliárd forint. 

Bár a szálláshely-szolgáltatás forgalmának alakulásáról cikkünk írásakor még a tavalyi év első 11 hónapjának adatai álltak rendelkezésre, ennek alapján egyértelmű, hogy a forgalom volumene alapján nem csupán a 2023. évet sikerült felülmúlni, de a gyakran referenciaként hivatkozott 2019. évet is. Az is tény ugyanakkor, hogy 2024. utolsó hónapjainak adatai már visszeső belföldi keresletről árulkodnak.

A külföldi vendégforgalom – elsősorban Budapest kiemelkedően magas értékei révén – minden hónapban jelentősen haladta meg 2023. évforgalmát, a belföldi forgalom volumene pedig csak néhány alkalommal maradt a 2023. évi alatt. A márciusi első csúcs és az áprilisi mélypont egyedül a húsvét hatás eredménye.

A turisztikai térségek közül Budapest környéke és Pécs-Villány térségek vendégforgalma maradt csak el érdemben az egy évvel korábbitól. Budapest és Debrecen és térsége teljesített az országos átlag fölött, mindkettő külföldi vendégforgalma révén. A térségek vendégforgalom alapján mért sorrendje: Budapest, Balaton, Mátra-Bükk, Debrecen térsége és Budapest környéke, ezekben haladta meg az éves forgalom a 2 millió éjszakát. 

A belföldi forgalom Győr-Pannonhalma, Pécs-Villány, a Mátra-Bükk és Tokaj-Nyíregyháza térségekban maradt el az egy évvel korábbitól. A külföldiek Budapest környékén, Győr-Pannonhalma, Gyula és térsége, valamit Pécs-Villány és Szeged térségében voltak kevesebben.

A turisztikai szálláshelyek összes bruttó árbevétele 2024-ben - a decemberi teljesítmény becslését is figyelembe véve - mintegy 15 százalékos bővüléssel - meghaladta az ezermilliárd forintot. Ennek 35 százaléka (356 milliárd forint) származott a belföldi vendégektől, ebből az összegből valamivel több mint 40 milliárd forintot fizettek SZÉP-kártyával, 3 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. A kártya-bevétel a térségek közül egyedül Budapesten volt magasabb 2024-ben, mint egy évvel korábban.

A szálláshelyek között a szállodák meghatározó szerepét jelzi, hogy a bevételek háromnegyede származott ebből a szegmensből. A magán és egyéb szálláshelyek együtt 16 százalékos részesedést szereztek, a többi szálláshelytípus aránya egyenként nem érte el az 5 százalékot.

Az árbevételek dinamikus növekedését jelentősen befolyásolta az infláció alakulása. A szálláshely-szolgáltatás ágazatban és a kereskedelmi vendéglátásban az év során az áremelkedések mértéke folyamatosan meghaladta meg a fogyasztó árindex, ezen belül az élelmiszer- és az energiaárak változását.

A forint az év folyamán folyamatosan leértékelődött, összesen 7,8 százalékkal, az euró árfolyama a januári 382 forintról decemberre 412 forintra emelkedett.

A szállodai szobák átlagárai a fentiek hatására valamelyest emelkedtek 2024-ben, erős szezonális ingadozás után, különösen az év második felében, júliusban már meghaladva a 34 ezer forintot. Minőségibb kínálata és a nagy súlyú külföldi jelenlét következtében különösen kiemelkedett a főváros, ahol már a nyár folyamán 40 ezer forint felett járt a szállodai átlagár. A RevPAR-mutató a fővárosban 220 ezer forint felett járt, a Balatonnál ennek a felét tette ki a teljesítmény.

Nemzetközi összehasonlításban - az STR adatai szerint – átlagosan 138 eurós nyár közepi szobaárral 35, európai város között Budapest lényegében középen helyezkedik el, 17 olcsóbb és 17 drágább város található a sorban. A közvetlen versenytársak között Bécs, Prága, Pozsony Varsó és Bukarest egyaránt hátrébb helyezkedik el. A legdrágább városok Párizs, Athén, Zürich, Genf, London, Barcelona és Róma voltak.

Az átlagos szállodai kihasználtság a fővárosban volt a legmagasabb – a nyári hónapokban 65 százalék közelében. A Balaton térségében a két nyári hónapban meghaladta a 60 százalékot, miközben éves kitekintésben még az olyan turisztikai térségekben, mint a Balaton, vagy a Mátra-Bükk sem érte el a 40 százalékot.

Megjegyzés: cikkünk megírása után néhány nappal jelent meg a KSH részletes jelentése a 2024-es év hazai turisztikai teljesítményéről, az adatokat ebben a cikkünkben ismertettük. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!