Egyelőre nyitott kérdés, hogy a Matterhorn északi lábánál található település valóban bevezeti-e, és ha igen, mikor a belépődíjat, mindenesetre a 12 frankos (kb. 12,70 euró) díj ötlete „már konkrét” – adta hírül az ORF a svájci SFR televízióra hivatkozva.

Ez az összeg a Zermattban három éjszakát eltöltő vendégek idegenforgalmi adójának felel meg. A belépődíj esetleges bevezetésének indokaként az hangzott el, hogy egyes helyiek számára már kezd megterhelő lenni a sok látogató.

A téma nem új Zermattban: a Wallis kantonban található település fő attrakciója a Svájc jelképének számító Matterhornra nyíló kilátás. A Matterhorn a Zermatt Tourismus szerint nemcsak „a hegyek hegye”, hanem „a világ legtöbbet fényképezett hegye” is. 

A csupán egy napra érkező kirándulókkal kapcsolatos elégedetlenségről már évekkel ezelőtt cikkeztek a lapok. Az akkor kitűzött cél, hogy a látogatókat hosszabb maradásra bírják, azóta sem változott.

Most tehát azokkal a látogatókkal fizettetnének belépődíjat, akik a szálláshelyeknek nem hoznak bevételt. A település önkormányzatának fenntarthatósági alapjába befolyó díjat egy applikáció segítségével szednék be.

Az egynapos látogatókat célzó díjfizetési rendszerek bevezetését számos, a túlturizmus által érintett úti cél fontolgatja, Svájcban például a Berni-felvidéken található Lauterbrunnen is. Fabian Weber, a Luzerni Egyetem turizmuskutatója szerint ez érthető, tekintve, mekkora méreteket öltött itt is a turizmus, ugyanakkor belátható, hogy az olyan közterületeken, mint például egy falu vagy völgy, nagyon nehéz ezt megvalósítani.

A belépődíj bevezetésének nehézségeitől tart a felső-ausztriai Hallstatt is, amelynek lakosai már attól félnek, hogy a faluból lassan szabadtéri múzeum lesz. A korábbi intézkedések, például az autóbuszok számára bevezetett résidők alig hoztak enyhülést, de nem nagyon volt hatása a tavaly több száz alkalommal kivetett bírságoknak sem.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!