Enyhén tovább emelkedő utasforgalom, a koronavírus-járvány előtti szintek meghaladása, az üzleti turizmus újabb aranykora – a különböző globális turisztikai szervezetek nagyjából egyetértettek abban az év elején, hogy a korábbi évek dinamikájához képest óvatosabban, de tovább nőhet a külföldi és belföldi turisták száma 2025-ben. De még mielőtt pezsgőt bonthattak volna a turisztikai szakemberek, több viharfelhőt is befújt a szél, nagyrészt az Atlanti-óceán túlsó partjáról.
Egyfajta visszafogott optimizmus jellemzi a 2025-ös globális turisztikai előrejelzéseket. Kiindulásként talán a Turisztikai Világszervezet év eleji felmérését érdemes alapul vennünk, amely idén 3-5 százalék körüli növekedést prognosztizál 2024-hez képest. A szervezet megjegyzi, hogy a lassuló dinamika hátterében a magas bázis is szerepet játszik, ugyanis tavaly a nemzetközi turisztikai forgalom gyakorlatilag elérte a koronavírus-járvány előtti szintet. Az 1,4 milliárd turista a 2019-es érték 99 százalékát teszi ki.
A különböző régiókat illetően már jelentős eltérések mutatkoznak. A legnagyobb növekedést a közel-keleti térség produkálta, amely tavaly a 95 milliós látogatószámnak köszönhetően 32 százalékkal haladta meg a 2019-es szintet. Kiemelkedik Katar (137 százalékos növekedés), Szaúd-Arábia (69 százalékos bővülés) és Egyiptom (23 százalékos emelkedés). A régiós versenyben Afrika következik, amely elsősorban Etiópia és Marokkó húzóerejének köszönhetően 7 százalékkal szárnyalta túl a 2019-ben látott turisztikai forgalmat. Európa is kifejezetten jól teljesített, 2024-ben 747 millió nemzetközi turistát fogadott a kontinens, ami 1 százalékkal van a 2019-es szint felett. Amerika 97 százalékon áll, a járvány pedig leginkább az ázsiai és csendes-óceáni térség turizmusát tépázta meg, amely a Covid előtti számok 87 százalékát tudta tavaly felmutatni.
A Turisztikai Világszervezet szakértőinek 64 százaléka szerint a 2025-ös év jobban, vagy sokkal jobban alakul majd, mint a 2024-es. A megkérdezettek 26 százaléka változatlan, 9 százalékuk pedig rosszabb évre számít, mint amilyen a tavalyi volt.
A globális turisztikai költések az elmúlt évben az üzleti és a szabadidős turizmust is figyelembe véve 4700 milliárd dollárra ugrottak, ami idén megközelítheti az 5000 milliárd dollárt – ez derült ki az ITB Berlinen, a világ vezető turisztikai szakkiállításán. Erre rímel a Skift Research felmérése is, amely szerint a turisták idén 9 százalékkal több pénzt terveznek utazásra költeni, mint egy évvel korábban. Az indiai vendégek vihetik a prímet ebből a szempontból, hiszen 14 százalékkal növelnék a turisztikai kiadásaikat 2024-hez képest.
A látszat, és ami mögötte van
A növekvő költések persze nemcsak az utazási kedv erősödésére, hanem a turisztikai desztinációk folyamatos drágulására is visszavezethetők. Ugyancsak az ITB Berlin március elején tartott rendezvényén hangzott el, hogy az optimizmus mögött már felsejlenek a baljós jelek. Az elmúlt hónapokban ismét növekedésnek induló infláció, valamint a lassuló gazdaságnövekedési előrejelzések is kihívást jelentenek a nemzetközi turizmus számára.
Emellett egyre több szó esik a fenntarthatóságról és a felelősségteljes turizmusról, aminek jegyében különböző helyi szintű szabályozások, különadók és belépődíjak nehezíthetik a turisták dolgát. Ettől függetlenül még mindig a tömegturizmus jelenti az ágazat fő hajtóerejét, ugyanakkor a különböző digitális fejlesztéseknek, innovációknak, a mesterséges intelligencia csatasorba állításának egyre inkább a fenntartható turisztikai növekedés irányába kell mutatniuk.
De térjünk vissza a növekvő utazási költségekhez! A Turisztikai Világszervezet felmérése szerint a vendégek többsége, 58 százaléka egyértelműen az utazási költségek és a szállásdíjak emelkedését látja a legnagyobb kihívásnak, míg 51 százalékuk egyéb gazdasági tényezőket említett. A geopolitikai kockázatok a harmadik helyen állnak 31 százalékkal, az éghajlatváltozás miatti extrém időjárási körülmények pedig szorosan emögött, a negyedik helyen szerepelnek.
Az Európai Utazási Bizottság is úgy véli, hogy a költségek emelkedése miatt a hosszú távú, akár többhetes kikapcsolódások egyre inkább a háttérbe szorulhatnak. A szervezet Európa legnagyobb küldőpiacain végzett felmérése is azt mutatja, hogy a megkérdezettek 44 százaléka tervez hosszabb európai kiruccanást, ami 5 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben volt. A legnagyobb csökkenést a dél-koreai (13 százalék) és az amerikai (8 százalék) turisták körében tapasztalták.
És akkor jött Donald Trump
A különböző előrejelzéseket vizsgálva egyértelműnek tűnik, hogy a globális turizmus idén tovább bővülhet, ugyanakkor a növekedés dinamikája mindenképp visszaeshet a tavalyi, 13 százalékhoz képest. A lassuláshoz pedig nemcsak az utazási költségek további emelkedése, hanem a január 20-án hivatalba lépett amerikai elnök, Donald Trump intézkedései is hozzájárulhatnak.
A republikánus politikus bő két hónap alatt már számos olyan intézkedéssel vétette magát észre, amelyek világszerte a különböző híroldalak címoldalaira repítették. Gazdasági értelemben leginkább a Kanadával, Latin-Amerikával, Kínával és az Európai Unió országaival szemben tervezett, vagy már bejelentett vámemelései jelentik a legtöbb beszédtémát. A vámok gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatásai mellett azonban kevesebb szó esik arról, hogy Trump intézkedései a globális turizmus bővülését is fékezhetik.
Az új amerikai adminisztráció jelentős kormányzati megszorításai, a magas vámok kiszabása, valamint a bevándorlás elleni fellépés erősítése mind a belföldi, mind a külföldi, beutazó turizmus kilátásait ronthatják. „Ezek a változások sokkal bonyolultabbá és kevésbé vonzóvá teszik az Egyesült Államokba irányuló, és az Egyesült Államokon belüli utazást. Olyan ez, mintha egy óriási stoptáblát helyeznének ki, éppen akkor, amikor a világ turizmusa ismét visszatér a teljes fordulatszámhoz” – fogalmazott a BBC-nek Kristin Winkaffe, a Winkaffe Global Travel utazási cég alapítója.
Az Egyesült Államokba történő beutazó turizmus fékeződése egyfajta társadalmi ellenállásból is fakad. Szintén a BBC beszámolója szerint a kanadai utazók egy része máris bojkottálja az USA-ba történő utazást, így reagálva Trump vámemeléseire, illetve azokra a fenyegetésekre, amelyek Kanada annektálásáról szólnak.
Olyannyira kiéleződött a helyzet, hogy a US Travel Association máris jelezte, hogy a kanadai beutazások tíz százalékos csökkenése több mint 2 milliárd dolláros bevételkiesést jelentene az amerikai költségvetés számára, nem mellesleg 14 ezer munkahelyet sodorna veszélybe.
Bizonytalansági tényezők
Az utazás iránti bizalmat az elmúlt hónapokban bekövetkező négy, tragikus kimenetelű amerikai repülőgép-szerencsétlenség is tovább erodálta. Az AP kutatása alapján az amerikaiak repülés iránti bizalma 71 százalékról 64 százalékra csökkent februárban. Ezen a helyzeten az sem segített, hogy az utólagos vizsgálatok megállapították, hogy a januári, 67 halálos áldozatot követelő washingtoni repülőgéptragédia során a légiforgalmi irányító személyzet nem a megfelelő létszámban volt szolgálatban. Ennek ellenére az amerikai kormány megkezdte a Szövetségi Légiközlekedési Hivatal több száz alkalmazottjának elbocsátását. Emellett elküldték a Közlekedésbiztonsági Igazgatóság és a parti őrség vezetőit, és feloszlatták a Légiközlekedés-biztonsági Tanácsadó Bizottságot is.
A létszámleépítések már az amerikai nemzeti parkokat is elérték, hiszen nagyjából ezer dolgozótól vált meg a Trump-kormányzat. Sokan attól tartanak, hogy a létszámhiány karbantartási problémákhoz, a látogatóközpontok rövidebb nyitvatartásához és a szolgáltatások csökkentéséhez vezethetnek. A tervezett bürokráciacsökkentésnek és a kormányzati kiadások átalakításának a vasúti utazások is áldozatul eshetnek.
Donald Trump ugyanis visszavágná a terület szövetségi finanszírozását, ami a nagysebességű és intercity vonatok által nyújtott szolgáltatások romlását és a vasúti infrastruktúra hanyatlását eredményezhetik.
A legsúlyosabb turisztikai hatással azonban leginkább a bevándorláspolitika és a vízumkiadás szabályainak szigorítása járhat. A közelmúltban több nyugati utazó belépését is megakadályozták az Egyesült Államok határain, a megváltozó bevándorlásügyi szabályok miatt – számol be róla a Guardian.
A portál hozzáteszi, hogy Németország frissítette az Egyesült Államokba történő utazásra vonatkozó útmutatóját, és arra figyelmezteti a turistákat, hogy a beutazási szabályok megszegése nemcsak elutasításhoz vezethet, hanem akár őrizetbe vételt, vagy letartóztatást is vonhat maga után. Hasonló lépésre szánta el magát az Egyesült Királyság külügyminisztériuma is, miután Becky Burke walesi turistát megállították a kanadai határon, és három hétig fogva tartották.
A Tourism Economics nevű turisztikai szervezet még a letartóztatások özöne előtt drasztikusan módosította az Egyesült Államokba irányuló külföldi utasszám becslését. A korábbi 5 százalékos növekedés helyett már 9 százalékos csökkenésre számítanak 2025-ben. A szervezet elnöke a Washington Postnak azt nyilatkozta, hogy drámai változás következett be a kilátásaikban, ami 64 milliárd dolláros kiesést fog okozni az amerikai turizmusban.
A szabadidős és turisztikai szektor egyébként az Egyesült Államok gazdaságának egyik legnagyobb ágazata, amely az amerikai munkaerő több mint tíz százalékát foglalkoztatja. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy idén az Egyesült Államok kimarad abból a trendből, ami az egész globális turizmus óvatos továbbszárnyalását hajtja.
(Nyitókép: New York, a világ egyik legnépszerűbb turistamágnese. Forrás: 123rf.com)
KAPCSOLÓDÓ
Négyéves hajóutat kínál amerikaiaknak a Trump-kormányzás idejére egy hajótársaság
A következő elnökválasztásig körbeutazhatják a földet.
