A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége 2026-ban a Dr. Kéri Muzeális Gyűjteménynek ítélte oda az „Az Év Tájháza” kitüntető címet. Az elismerést a Szövetség XXIII. Országos Találkozóján és szakmai konferenciáján, Orfűn adták át október 2-án.
Az idei pályázat különlegessége volt, hogy két határon túli tájházegyüttes is bemutatkozott. A bírálóbizottság döntése alapján a 2026-os díjat a Gálospetriben és Szalacson működő Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény nyerte el.
A gyűjtemény különlegessége, hogy az Érmellék épített, tárgyi és szellemi örökségét nem egyetlen tájházban, hanem több épület, porta, pince és tematikus kiállítás együttesében mutatja be.
A több mint két évtizedes örökségmentő munka során megőrzött épületek és tárgyak egy olyan egységes kulturális örökségi rendszerré állnak össze, amelyben az Érmellék múltja nem elszigetelt emlékként, hanem összefüggő történetként válik megismerhetővé.
A gálospetri és szalacsi helyszíneken az Érmellék különböző társadalmi rétegeinek világa elevenedik meg. A középparaszti porta, a kisnemesi Dráveczky-kúria és a szalacsi zsellérház egymás mellett mutatják meg, hogyan élt, dolgozott és gazdálkodott a térség egykori lakossága.
A gyűjtemény egyik kiemelkedő értéke a Szalacson található, 19. század közepéről származó zsellérporta. Közvetlen környezetében felújított borospincék is látogathatók, amelyek az egykor jellegzetes szalacsi pinceutcák emlékét őrzik. A 19. század végén mintegy 900 pince alkotott egész utcasorokat a településen, így a pincevilág az Érmellék sajátos épített és szőlészeti-borászati örökségének fontos része. A helyszínen tematikus kiállítások, működő pince és borkóstolási lehetőség is szolgálja az örökség megismerését.
Gálospetriben a 19. század második feléből származó középparaszti porta mellett található az 1834 előtt épült Dráveczky-kúria is. A kúria és gazdasági épületei a kisnemesi életforma mellett számos tematikus kiállításnak adnak helyet, többek között a helyi mesterségek, a népi kerámia, a helytörténet, a régészet és a numizmatika témakörében.
Kiemelkedő eredményért díjazott pályázók
Az Év Tájháza 2026 pályázaton a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége oklevéllel ismerte el a Doroszlói Tájház, valamint a Kiskunmajsai Tájház és Kenyérsütőház kiemelkedő munkáját.
Az oklevelekkel azt a példaértékű munkát ismerik el, amelyben a múlt emlékei nem pusztán megőrzött tárgyakként és épületekként vannak jelen, hanem a közösségi élet, a tudásátadás és a hagyományok továbbélésének forrásává válnak.
A Doroszlói Tájház különleges értéke, hogy egy vajdasági szórvány magyar közösség kulturális örökségét őrzi és teszi élővé. Az 1910 táján épült, 2001-ben megnyitott tájház az 1930-as évek egy középparaszti családjának élet- és munkakörülményeit mutatja be hiteles lakásbelsővel, melléképületekkel, korabeli öltözetekkel, lakástextilekkel és munkaeszközökkel.
Az elmúlt 25 évben több mint tízezer látogatót fogadott. Különösen értékes az a közösségi összefogás, amelynek eredményeként a tájház létrejöhetett, és amely a helyi népi értékek iránti érdeklődést és büszkeséget is erősítette.
A Kiskunmajsai Tájház és Kenyérsütőház a Kiskunság népi építészetének egyik archaikus emlékét őrzi. A nádtetős, háromosztatú, középpadkás, szabadkéményes gazdaház azonban nem csupán építészeti emlék: a hagyományos kenyérsütés és a hozzá kapcsolódó tudás átadásának élő helyszíne.
A közösségi kiskertben a látogatók és a múzeumpedagógiai foglalkozások résztvevői megismerhetik a hagyományos növénytermesztést, a helyi alapanyagok használatát és a természetközeli gazdálkodás alapelveit.
A kenyérsütés pedig a búza útjától a kemencében sült kenyérig olyan közösségi élménnyé válik, amely egyszerre kapcsolja össze a hagyományőrzést, a tudásátadást és a fenntartható gondolkodást.
Nyitókép: Dráveczky kúria/Kéri Gáspár
KAPCSOLÓDÓ
Vadnyugatérzés és magyar hagyományok Tordason
A MUISZ által szervezett szakmai bejáráson kirajzolódott, hogy az élményfalu jól variálható attrakciók rendszerére épít.
