Egy félrement Facebook-komment, egy munkahelyi pletyka vagy egy nyilvánosan elhangzó megalapozatlan vád is súlyos károkat okozhat valakinek a szakmai és személyes megítélésében. A következmények nem állnak meg a jó hírnév rombolásánál: akár büntetőeljárás, sérelemdíj vagy jelentős összegű kártérítés is lehet a vége. Kevesen tudják, de már olyan speciális biztosítási konstrukciók is léteznek, amelyek meghatározott feltételekkel a jogi védekezés, illetve a reputáció helyreállításának költségeihez is hozzájárulhatnak. A CLB különösen a kommunikációs és PR-cégek figyelmét hívja fel erre a lehetőségre, de a közösségi médiában másokat lejárató kommentelőknek sem árt tisztában lenniük a következményekkel. 

Bizonyos speciális szerződések a közvetlen anyagi károk és a jogi védekezés költségein túl a megrongálódott hírnév helyreállításának kiadásaira is fedezetet nyújthatnak – hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB biztosítási szakértője, a Kockázatos podcast házigazdája.

Ez nem jelenti azt, hogy a biztosító bármely lejárató Facebook-poszt után automatikusan kifizet egy sokmilliós helyreállító reklámkampányt. Ezek a szerződések ugyanis speciális, pontosan körülhatárolt kockázatokra szólnak, amelyeket előzetesen megfelelően ki kell alakítani, és a biztosítón belül is külön engedélyeztetni kell – magyarázza a biztosítási alkusz szakértője. 

komment-karterites-biztositas_123, Fotó: 123rf.com
A közösségi médiában közzétett megalapozatlan állítás a vállalkozások és magánszemélyek jó hírnevét is veszélyeztetheti (Fotó: 123rf.com)

Egy átlagos felelősségbiztosítás önmagában nem jelent automatikus reputációs védelmet. A szakértő szerint a közösségi médiában és a nyilvános megszólalásokban egyre gyakrabban találkozni olyan súlyos kijelentésekkel, amelyek alkalmasak lehetnek a becsület vagy a jó hírnév megsértésére. A nyilatkozók sokszor bele sem gondolnak abba, milyen jogi, akár büntetőjogi következményei lehetnek egy-egy megalapozatlan állításnak.

Ha az elszenvedett vagyoni kár és annak a jogsértéssel való összefüggése bizonyítható, az jelentős összegű kártérítési igényt is megalapozhat. 

 

A személyiségi jog megsértése esetén pedig sérelemdíj is követelhető, amelynek megítéléséhez nem szükséges külön vagyoni kárt bizonyítani.
 

Belép a biztosító

És itt léphet be a biztosítás, amely magánszemélyek számára elsősorban a jogvédelmi biztosítás révén jelenthet segítséget. Megfelelő fedezet esetén hozzájárulhat az ügyvédi képviselet, a jogi eljárás és az igényérvényesítés költségeihez. Bizonyos konstrukciók a munkajogi vagy személyiségi jogi vitákban is segítséget nyújthatnak. A fedezetek azonban biztosítónként és szerződésenként eltérnek, különösen a foglalkozással összefüggő ügyekben.

A vállalkozások számára ennél összetettebb biztosítási védelem is kialakítható. A vállalati jogvédelmi biztosítás a meghatározott jogviták kezelésében, a szakmai felelősségbiztosítás pedig a vállalkozás tevékenységével másoknak okozott károk megtérítésében segíthet. Például, ha egy kommunikációs ügynökség munkatársa egy gondatlanul megfogalmazott kampánnyal valótlan állításokat terjeszt egy másik vállalkozásról, és ezzel bizonyítható anyagi kárt okoz, megfelelő szakmai felelősségbiztosítás esetén a biztosító részt vállalhat a kártérítésből és a védekezés költségeiből. Ehhez azonban olyan szerződés szükséges, amely valóban fedezi az adott tevékenységből eredő, akár tisztán vagyoni károkat, valamint a vonatkozó személyiségi jogi igényeket is. Szándékos károkozás esetén pedig a biztosító mentesülésével vagy a kifizetett összeg visszakövetelésével is számolni kell – összegzi a szakember.

A kiberbiztosítások adatvédelmi vagy informatikai incidens után a válságkommunikáció költségeit is fedezhetik.

KAPCSOLÓDÓ

Biztosítási alkusz: tömeges baleset esetén gyorsan „elfogyhat” a milliárdos biztosítás is

A szakértő szerint a hétvégi lengyel buszbaleset egy alapvető tévedésre világít rá.