A "Budapest Awaits: Fulfilling the city's tourism potential" című riport más kedvelt európai nagyvárosokhoz képest elemzi a budapesti turizmus jelenlegi helyzetét, összehasonlítások és nemzetközi turisztikai trendek alapján meghatározza a követendő fejlesztési irányokat, majd bemutatja, hová lehet ezeket követve eljutni. A március óta tartó kutatás során a McKinsey & Company számos adatsort elemzett és több mint 20 interjút készített magyar iparági szereplőkkel és nemzetközi turisztikai szakértőkkel.

„Jó hír, hogy Budapest a top 15 európai úti cél között szerepel, jelenleg a nemzetközi vendégéjszakák száma alapján a lista 11. helyén áll, ugyanakkor jelenlegi piaci részesedése 40 százalékkal elmarad a többi vizsgált, hasonló adottságú város (Berlin, Barcelona, Bécs, Prága, Milánó, Lisszabon) átlagától”

 
– kezdte előadását Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company budapesti irodavezető partnere, aki prezentációja elején felvázolta várakozásaikat.

Amennyiben Budapest képes együtt nőni az egyes tanulmányok szerint évente 7,5 százalékkal bővülő iparággal, a 2023-ban mért 3,2 millió külföldi turistánál 2030-ra jóval több érkezhet Magyarországra. 

Konzervatív forgatókönyvük 5 millió, az ambiciózus akár 7 millió külföldi vendéggel számol, utóbbihoz a hasonló városokhoz viszonyított lemaradás felének ledolgozására volna szükség. 

A legjelentősebb növekedést Németországból, az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Olaszországból, Franciaországból és Kínából várhatjuk – hangzott el.

A lemaradás okai és a lehetséges fejlesztési irányok

A McKinsey szerint a budapesti turizmus növekedéséhez több kulcsterület fejlesztésére van szükség. Regionális versenytársaihoz képest tovább fejleszthető például a marketingtevékenység, a hasonló adottságú városok ugyanis erősebben vannak jelen a közösségi médiában – említette a szakember. Versenyhátrányt okoz, hogy fővárosunk kínálja a legkevesebb szállodai szálláshelyet a vizsgálatba bevont, hasonló adottságú városok közül, ezzel összefüggésben a konferenciaturizmus részesedése is feleannyi. 

A nagyrendezvényeket felmérő International Congress and Convention Association (ICCA) európai rangsorában Budapest a 19. a megrendezett események száma alapján, míg Lisszabon, Bécs, Prága, Barcelona és Berlin ott van az első tízben. 

Hátrányban vagyunk a közvetlen repülőjáratok tekintetében is, mind a közép-és hosszútávú járatokkal elérhető úti célok számát, mind a rövid távú járatok heti gyakoriságát tekintve – derül ki a tanácsadó cég elemzéséből. 

A magyar főváros növekedési potenciálját hat kulcsfontosságú lehetőségre összepontosítva érheti el – emelte ki Jánoskuti Levente. 

Ezek egyike az erősebb turisztikai értékajánlat és koordináció, a szolgáltatók együttműködésére a szakember Madrid példáját hozta fel. Szintén fontos a célszegmensek szerint fókuszált, adat alapú digitális marketing és disztribúció. 

A szabadidős turisztikai attrakciók bővítésére is szükség van, ennek részeként érdemes mérlegelni például a Duna-part sétálhatóságának javítását vagy a vidámparki és családi programok bővítését. Lényeges a konferenciaturizmus és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, valamint a szálláshelyek bővítése, új szállodák építése. A kutatás szerint elsősorban a nagy befogadóképességű, több mint 500 férőhelyes hotelek építésében vagyunk lemaradva, de a megfelelő szálláshelymix létrejötte is fontos.  A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről elérhető közepes és hosszútávú járatok növelésére, az infrastruktúra fejlesztésére is hangsúlyt kell fektetni. 

Elhangzott: a főváros növekedési potenciáljának kihasználása nemzetgazdasági szempontból is fontos, hiszen az ország nemzetközi turisztikai forgalmának 60 százalékáért Budapest felel.
 

„Ha mindezeket sikerül megvalósítani, 2030-ra impozáns számokat érhetünk el” – foglalta össze a szakember. A nemzetközi turisták és az általuk elköltött vendégéjszakák számában másfél-kétszeres, a nemzetközi turizmusból származó bevétel tekintetében két-háromszoros növekedésre számíthatunk. Mindez 23-49 ezer további munkahelyet teremthet és Budapest 1100-1900 milliárd forinttal növelné a város hozzájárulását az országos GDP-hez a turizmuson keresztül – tette hozzá. 

Ezekre a globális trendekre érdemes figyelni

„A turizmust globális szinten elsősorban a belföldi piacok hajtják, ezek részesedése a teljes piacból 2023-ban 75, 2030-ra pedig várhatóan 70 százalékot tesz majd ki” – állapította meg Ivan Gladstone, a McKinsey nemzetközi partnere a globális trendekről tartott előadásában, melyben részletesen elemezte, ki, milyen motivációval és hová utazik. A belföldi bázis után a legnagyobb és leggyorsabb fejlődési lehetőséget az intra-regionális utazások jelentik, a kettő együtt Európában kicsit több, mint a piac felét adja. 

„A jövő turistái ugyanakkor egyre nagyobb számban érkeznek majd a gyorsan fejlődő régiókból, elsősorban Indiából és Délkelet-Ázsiából” – hangsúlyozta. 

Kitért arra is, hogy az utazás a gazdasági körülmények ellenére továbbra is fontos szükséglet, és ez a fiatalabb korosztály esetében is így van. Sőt, a Z generáció sokkal jobban érdeklődik a nemzetközi utazások iránt, mint az X és a baby boomer generáció. 

Az utazási motivációkat vizsgálva kiderül, hogy az Ázsiából és Közel-Keletről érkező utazók elsősorban az ikonikus célállomásokat keresik, vagyis a híres helyszínek meglátogatása továbbra is fontos motivációja az utazásnak. 

Ezzel szemben a Németországból, az USA-ból vagy az Egyesült Királyságból érkezők legfontosabb motivációja a kiszakadás – elemezte a szakember, aki a prémium- és luxusutazókkal kapcsolatban is érdekes megállapításokat tett.

Az eseményen lezajlott kerekasztal-beszélgetésen Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Faix Csaba, a Budapest Brand nZrt. vezérigazgatója és Havas András, a McKinsey partnere, a tanulmány egyik szerzője értekezett a budapesti turizmus további fejlődésének lehetőségeiről. A kerekasztal-beszélgetésről szóló beszámolónkat később közöljük. 

A teljes tanulmány online ezen az oldalon érhető el. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!