Az ECTAA, amely 80 000 európai utazási irodát és utazásszervezőt képvisel, beleértve a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) tagjait is, sürgeti egy kötelező légitársasági csődvédelmi eljárás bevezetését Európában. Ezt a mechanizmust a már meglévő dán repülőjegy-garancia alaphoz hasonlóan képzelik el, amely célja, hogy a fogyasztók és az utazásszervezők – így a magyar utazási irodák is – védve legyenek és ne szenvedjenek anyagi kárt egy esetleges légitársasági csőd esetén. Az ECTAA tagjaként a MUISZ is közvetetten szorgalmazza az alap létrejöttét, hogy a hazai utazási irodák is védve legyenek hasonló fizetésképtelenségi helyzetekben – fogalmaz a szövetség az ECTAA sajtóközleményét ismertetve. 

Emlékeztetnek: az Air Belgium 2023. szeptember 18-án jelentette be, hogy beszünteti menetrend szerinti járatait, és árufuvarozásra, valamint repülőgépek lízingjére fókuszál. Ezt követően a légitársaság csődeljárás alá került, majd 2025. április 30-án fizetésképtelenné nyilvánították. 

Ennek eredményeként közel 8 millió euró értékű visszatérítési igény nem került kifizetésre, amelyből több mint 5 millió euró utazási közvetítők (utazási irodák és utazásszervezők) által értékesített jegyekre vonatkozott. Utasok ezrei valószínűleg nem kapnak visszatérítést a meg nem valósult utazásiakért és a fennmaradó követelések a csődeljárás részét képezik.

Az eset rávilágít az utazási közvetítők létfontosságú szerepére a légi utazási piacon, ugyanakkor fájdalmasan kiemeli fizetésképtelenséggel szembeni kitettségüket is. Amikor egy utazásszervező egy repülőjegyet utazási csomag részeként értékesít, és a légitársaság csődbe megy, a csomag szervezőjét a törvény kötelezi alternatív jegy biztosítására az ügyfelek számára – gyakran anélkül, hogy remény lenne az eredeti összegek visszaszerzésére a fizetésképtelen légitársaságtól. Ez aránytalan pénzügyi terhet ró az utazási irodákra, akik kénytelenek elviselni a légitársaságok hibái okozta veszteségeket, mivel a repülőjegyek árát sokszor már hónapokkal az utazás megkezdése előtt megfizették – hívják fel a figyelmet a közleményben. 

A légitársaságok csődjei gyakorinak mondható, mivel az elmúlt 25 évben mintegy 1200 kereskedelmi utasszállító légitársaság ment csődbe.

Frank Oostdam, az ECTAA elnöke elmondta: "Az Air Belgium csődje újabb sarkalatos emlékeztető arra, hogy a jelenlegi rendszer elfogadhatatlan kockázatoknak teszi ki mind a fogyasztókat, mind az utazási irodákat. A légitársaságoknak pénzügyi garanciákat kell biztosítaniuk kötelezettségeik fedezésére fizetésképtelenség esetén."

Most egyedülálló lehetőség kínálkozik a probléma kezelésére, mivel az Európai Unió Tanácsa jelenleg tárgyalja a légi utasok jogairól szóló rendelet (261/2004/EK rendelet) felülvizsgálatát. 

Az ECTAA sürgeti a döntéshozókat, hogy feltétlenül vegyenek fel egyértelmű rendelkezést, amely előírja a fel nem használt jegyek visszatérítésének biztosítását, ha a járatokat a légitársaság működésének beszüntetése vagy csődje miatt törlik. Egy ilyen intézkedés egyszerűen kivitelezhető lenne és végre biztosítaná a fogyasztók, illetve az utazási irodák védelmét is.

Az ECTAA továbbra is kiáll egy kötelező légitársasági csődvédelmi mechanizmus mellett, mint például a Dániában alkalmazott repülőjegy alap, amely biztosítja, hogy a fogyasztók és az értékesítők ne szenvedjenek anyagi kárt, ha egy légitársaság összeomlik. 

Tekintettel arra, hogy a légitársaságok csődjei az elmúlt években milliókat érintettek, a szilárd védelemre soha nem volt sürgetőbb szükség – írták.

"Az utazási irodák az utazási ökoszisztéma gerincét képezik, biztosítva a széles választékot és szolgáltatást, azonban védelem nélkül kénytelenek elviselni a légitársaságok nem megfelelő gazdálkodásának pénzügyi következményeit. Eljött az idő a cselekvésre!” – tette hozzá Frank Oostdam.

(Borítókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!