Az idei évben a szlovákiai Trencsén (Trenčín) viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet a finnországi Ouluval közösen. Európa idei kulturális fővárosai decemberben vették át a címet a 2025-ös cím birtokosaitól, a szlovéniai Nova Goricától és a németországi Chemnitztől. A Trencsén 2026 projekt alapvető célkitűzése, hogy pozitív és hosszan tartó változást hozzon a város és a régió életébe. Ennek részleteit egy sokrétű szakmai program keretében ismertették a városban a projekt szervezői.

Trencsén nagyszabású Európa Kulturális Fővárosa 2026 programja messze túlmutat egy egyéves vállalás keretein: a projekt a kíváncsiságra, a közösségi összefogásra és a bátor kísérletezésre épít, hidat képezve generációk és kultúrák között. 

A szervezők – építve Kassa 2013-as sikeres EKF-programjának tapasztalataira – a kultúrát a társadalmi és a gazdasági megújulás motorjának tekintik. 

Richard Rybníček polgármester szerint a cím elnyerése kivételes lehetőség a városban rejlő kreatív energiák és közösségi erő megmutatására: „Trencsén egy kivételes, dinamikus és inspiráló város. Ezzel a címmel megmutatjuk Európának, hogy tudunk kultúrát teremteni az emberekkel, az emberekért és az emberek között.” 

Trencsen-varszikla, Fotó: Gáspár Kinga
A trencséni várszikla latin felirata (Fotó: Gáspár Kinga)

Ezt a gondolatot erősítette meg Jaroslav Baška is, a Trencsén régió önkormányzati elnöke: „Trencsén az egész Trencsén régió természetes központja, de a projektbe több tucat, a régió területén található város és község is bekapcsolódott, amelyek a kezdetektől fogva támogatják azt. Örülök, hogy megmutathatjuk, hogy a kultúra lehet az együttműködés és a regionális fejlődés hajtóereje” – mondta a program sajtótájékoztatóján.
 

Kisváros komoly ambíciókkal

A kíváncsiság ébredése címmel meghirdetett program részleteit méltatva Stanislav Krajči, a Trencsén 2026 projekt igazgatója kiemelte: „Az Európa Kulturális Fővárosa cím változások katalizátora. Célunk, hogy ezt a lehetőséget kihasználva valódi átalakulást hozzunk létre a városban – javítsuk a közterületeket, támogassuk a közösségeket, mindenki számára elérhetővé tegyük a kultúrát, és olyan helyet teremtsünk, ahol az emberek szívesen találkoznak és élnek. Be akarjuk bizonyítani, hogy egy kisebb város is lehetnek merész kulturális ambíciói, amelyek túllépnek Szlovákia határain és 2026-on.” 

Trencsen, Fotó: Gáspár Kinga
2026-ban a nagyszabású programoktól a kis közösségi eseményekig több száz rendezvény várja az érdeklődőket (Fotó: Gáspár Kinga)

A gazdag és sokrétű projekt részleteit összefoglaló programkötet 51 projektet mutat be, amelyhez több száz program kapcsolódik majd az év folyamán. A különböző projektek négy fő területet ölelnek fel: 14 projektet találunk a Kulturális emlékezet, identitás és közösségi tér fejezetben, 7 projekt az Ökológiai felelősség témakörét járja körül, 18 programpont az Egyenlőség, szolidaritás és gondoskodás ügyeit képviseli, 12 projekt pedig az Új történetek ösztönzésére fókuszál. 

„2026-ban több száz rendezvényre kerül sor, a nagy közönségnek szóló nagyszabású programoktól kezdve a kis létszámú, csak néhány család, szomszéd vagy egy utca közössége számára szervezett rendezvényekig… Szeretnénk megszólítani a hazai és külföldi látogatókat, és minden generációt elérni. 

A program új nézőpontokat kínál a művészetre, a kultúrára, a közterületekre és a világra, amelyben élünk. 

 

Hiszünk abban, hogy éppen a sokszínű élmények hoznak igazán közelebb egymáshoz az embereket… Már most is együttműködünk művészekkel és partnerekkel egész Európából, bevonjuk a helyi lakosokat és erős közösségeket építünk, hogy sok tevékenység a projekt befejezése után is folytatódjon. Víziónk kulcsfontosságú eleme a közterületek demokratizálása is – a placemaking segítségével az utcákat és tereket a mindennapi élet helyszíneivé alakítjuk át” – nyilatkozta Stanislav Krajči, a Trencsén 2026 projekt igazgatója a projekt sajtótájékoztatóján.
 

A divat városa

Trencsén több olyan történeti, gazdasági és kulturális hagyománnyal is rendelkezik, amelyek jó alapot nyújtanak a város és a régió turisztikai megújulásához és ezek adták a Trencsén 2026 program alapját is. „A divat városaként” (Trenčín Mesto Mody) ismert Trencsén Szlovákia kulturális emlékezetében életkortól függetlenül mindenkinek ugyanazt jelenti: a hajdani textil- és ruházati iparáról híres város gazdag örökségét. Ez az örökség a Fenntartható Divat Laboratóriumban folytatódik, amely ötvözi a kreativitást, a designt és az ökológiai megközelítéseket. 

A program részeként divatbemutatók, inspiráló workshopok és előadások is lesznek. Stanislav Krajči lapunknak ismertette a helyi hagyományok feldolgozásának, újjáélesztésének terveit: „Bárkit megkérdezel az idősek és a fiatalok közül, mindenki pontosan emlékszik még a Merina ruhagyárra és termékeire, ez a tudás pedig mai napig él, nem veszett el. De nem csak Trencsénben, hanem Partizánske városában is működött ruha- és cipőgyár: a csehországi Zlinben alapított alapított Bata márka gyárai biztosítottak megélhetést a helybéliek számára. Az egész régió történelmében kiemelkedő szerepet töltött be tehát a textil- és ruházati ipar: ennek örökségét szeretnénk fenntartható formában továbbvinni.”
 

A híd, mint metafora

A Trencsén 2026 projekt koncepciója a kreativitás élénkítése mellett a hidak metaforájával is erősíti központi üzenetét: az emberek, a múlt és a jövő, a helyi és az európai, a képzelet és a valóság között szeretne fenntartható átjárókat képezni. 

vag-folyo-vasuti-hid, Fotó: Archiv Trenčín 2026
A Vág folyón átívelő, használaton kívüli vasúti híd új életre kel Fiesta-hídként, kulturális és közösségi térként (Fotó: Archiv Trenčín 2026)

Ez az ötlet nemcsak a történetben, hanem konkrét beruházásokban is tükröződik – például a Vág folyón átívelő, használaton kívüli vasúti híd kulturális és társadalmi térré, Fiesta-híddá történő átalakításában. A Fiesta-híd ünnepélyes átadását nyár végére tervezik, fesztiváli ünnepség keretei között.
 

Nagy nevek helyett nagy történetek

A programelemek többsége egyértelműen a belső fejlődést és a belföldi turizmus élénkítését célozza. Beszélgetésünk során Stanislav Krajči azt is megosztotta, miért nem nemzetközi hírű művészek meghívására helyezték a hangsúlyt: 

„Már a pályázatunkban jeleztük, hogy nagy nevek helyett nagy történeteket szeretnénk megosztani. 

 

Lesznek ugyan nemzetközi meghívottak is, különösen a vizuális művészetek területéről, de elsősorban az építkezésre és a projekten túlmutató, fenntartható fejlődésre összpontosítunk, hogy amit ebben az évben megvalósítunk, az a jövőben is része maradjon a város és a régió életének.”.
 

Cél a fenntartható turizmus erősítése

A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben a Trencséni kerület a nyolc szlovákiai régió közül a 7. helyen állt a látogatók számát tekintve. 

A világjárvány utáni turisztikai helyreállás itt lassabb volt, mint az országos átlag, a belföldi látogatók száma 11,9 százalékkal, a külföldi látogatóké pedig 35,3 százalékkal alacsonyabb volt tavaly, mint 2019-ben. 

 

A régió Csehországgal szomszédos, az onnan érkező vendégek száma is 28,9 százalékkal esett vissza a járvány után. Ez utóbbi adat értelmezéséhez viszont érdemes tudnunk, hogy Csehországban is a Trencséni régióval szomszédos határ menti övezet szenvedte a legnagyobb károkat a turizmusban a pandémia idején.

trencsen-torony, Fotó: Gáspár Kinga
Trencséni Alsó kapu tornya (Fotó: Gáspár Kinga)

Érthető tehát, hogy Trencsén számára az Európa Kulturális Fővárosa cím több szimbolikus elismerésnél, a Trencsén 2026 projekt célja pedig nem elsősorban a tömegturizmus vonzása, hanem egy új desztináció-menedzsment stratégia felépítése, amely a kulturális- és élményalapú turizmusra fókuszál és hosszú távon is fenntartható. A cél az, hogy a látogatók hosszabb időt töltsenek a régióban, és mélyebben megismerjék annak értékeit. Ennek érdekében olyan konkrét ötleteken dolgoznak, mint például a régió várait összekötő tematikus „várút” koncepciójának kidolgozása. Ez a program a kulturális eseményeket összekapcsolná a régió természeti adottságaival és híres gyógyfürdőivel, mint amilyen a trencsénteplici (Trenčianske Teplice) fürdő is.
 

Önkéntesekre építenek

Az új turisztikai stratégia kidolgozása mellett a legfontosabb célkitűzések között szerepel egy állandó Részvételi Intézet (Institute for Participation) létrehozása a városi önkormányzaton belül a civil társadalom bevonásának erősítésére, valamint egy erős önkéntes rendszer kiépítése (már most több mint 350 önkéntessel), amelynek távlati célja, hogy a város később az Európa Önkéntes Fővárosa címért is versenybe szálljon. Trencsén egy kifejezetten erre a célra megalkotott országos törvény támogatását élvezi. Ezt a jogszabályt azért hozták létre, hogy egyszerűsítve az adminisztrációs folyamatokat minden lehetséges bürokratikus akadályt elhárítsanak a projekt sikerének útjából. 
 

Háromnapos nyitóesemény

Az Európa Kulturális Fővárosa év ünnepélyes megnyitójára 2026. február 13-15. között kerül sor. A háromnapos eseménysorozat Trencsén történelmi belvárosát egyetlen hatalmas, nyitott kulturális színpaddá változtatja, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára vonzó programot. 

Trencsen-foter, Fotó: Gáspár Kinga
Az Európa Kulturális Fővárosa év ünnepélyes megnyitójára 2026. február 13-15. között kerül sor (Fotó: Gáspár Kinga)

A pénteki nyitónap a „kíváncsiság felébresztésének” jegyében telik. A programok elsősorban a diákokat és a helyi közösségeket célozzák meg, és nemcsak az iskolákban, hanem a város kulturális intézményeiben és közterein is zajlanak majd. Szombaton a város utcái és terei megtelnek élettel. 

A látogatókat egész napos utcaművészeti programok, közös reggeli, ünnepi felvonulás és egy látványos esti gálaműsor várja. A vasárnap nap a családoké, a gyermekeké és az időseké. A program ökumenikus istentisztelettel kezdődik, majd színházi előadásokkal, zenei és irodalmi rendezvényekkel folytatódik.

A Trencsén 2026 projektet Trencsén városa, a Trencsén megyei önkormányzat és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatja. A projekt partnere az Európai Unió.

A Trencsén Európa Kulturális Fővárosa 2026 projekt részletes programja itt érhető el.

KAPCSOLÓDÓ

Larnaka lesz Leuven és Niksic mellett Európa harmadik kulturális fővárosa 2030-ban

Larnaka Ciprus második városa, amely Páfosz (2017) után viseli a címet.