Az 1722-ben alapított pancsovai Weifert sörgyár Európa egyik legkorábbi sörfőzdéje és a Balkán legrégebbi sörgyára, amely Közép- és Délkelet-Európa találkozásánál jött létre.

A jelenleg már nem működő ipari komplexum veszélyben van: a jelentős kulturális érték státusza ellenére az évtizedes alulfinanszírozottság, a rendezetlen tulajdonjogi viszonyok, valamint a 2005-ös pusztító tűz következtében a mintegy 14 ezer négyzetméteres épület szerkezetileg instabillá vált, és a nagyközönség elől elzárták.

A sörgyár 1977-ig működött a régi helyszínen, amikor a termelés elköltözött. Azóta a tetőszerkezet beomlása, a befolyó víz, a növényzet elburjánzása, a vandalizmus, az eredeti berendezések eltulajdonítása és az informális használat gyorsította az állagromlást.

A közép-európai ipari szabványok szerint fejlesztett sörfőzde a 19. században a Weifert család irányítása alatt az Osztrák-Magyar Monarchia területén a modern söripari technológia képviselőjévé és a város egyik kulturális jelképévé vált. Az itt gyártott sörök több rangos európai kiállításon, köztük az 1889-es és 1900-as párizsi világkiállításon is díjakat nyertek.

A létesítmény nemcsak ipari üzemként működött, hanem társadalmi és kulturális központként is, koncerteknek, színházi előadásoknak és civil rendezvényeknek adott otthont, és máig szorosan kötődik Pancsova kollektív emlékezetéhez és identitásához.

A pancsovai sörgyár mellett a 2026-os év hét legveszélyeztetettebb európai örökségi helyszíne között van még a görögországi Katapola falu és Minoa ókori városa, a magyarországi Fábri-vízimalom Fekeden, a luxemburgi Blower Hall Esch-sur-Alzette-ben, a máltai Fort Chambray brit laktanyája Gozón, a portugáliai Vale de Milhaços lőporgyár Seixalban és az Erdélyben található őraljaboldogfalvi (Santamaria-Orlea) református templom.

A nyitókép illusztráció: 123rf.com

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!