Az egy évvel korábbihoz képest 4,9%-kal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma Európában az idei első negyedévben a kontinens nemzeti turisztikai hivatalait tömörítő Európai Utazási Bizottság (ETC) május hetedikén nyilvánosságra hozott jelentése szerint.
A nem túl rózsás gazdasági kilátások közepette a jó ár-érték arányú, illetve az elő- és utószezoni ajánlatok iránti kereslet dobta meg a forgalmat. A vendégéjszakák száma összességben ugyanakkor csupán 2,2%-kal nőtt a kontinensen.
A jelentés emlékeztet arra, hogy 2024-ben kiugró növekedést mutatott a földrész turizmusa: a pandémia előtti szintet a vendégszám 6,2%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 6,4%-kal haladta meg tavaly. Ugyanakkor kezdenek megváltozni az utazási szokások, amit a jó ár érték-arányú, illetve az elő- és utószezoni ajánlatok iránti kereslet növekedése jelez. Az idén az árak emelkedése, a geopolitikai feszültségek és az amerikai vámintézkedések jelentős mértékben fogja befolyásolni az utazási döntéseket – derül ki az anyagból.
Az ETC becslése szerint a turisztikai költések az idén akár 14%-kal is növekedhetnek Európában a tavalyihoz képest, és miután ennek mértéke jóval nagyobb, mint a turistaérkezéseké, ez az egy látogatásra jutó átlagos költés emelkedését jelenti.
Az ETC elnöke, Miguel Sanz így kommentálta a jelentést: „A legújabb trendek – a jó ár érték arányú, illetve elő- és utószezoni ajánlatok iránti kereslet növekedése – nem csak az utazók erősödő költségérzékenységét jelzik, hanem azt is, hogy egyre többen keresik a kiegyensúlyozottabb és autentikusabb utazási élményeket. Miközben globális szinten nő a bizonytalanság, Európa sokszínűsége, könnyű megközelíthetősége és a szolgáltatások megbízható minősége megerősíti pozícióját a globális versenyben.”
Az elemzés megjegyzi, hogy a legtöbb európai téli desztináció esetében erős volt a növekedés az első negyedévben: Szlovákiában 14,3%-kal, Norvégiában 13,2%-kal nőttek a turistaérkezések száma. Olaszország is jól teljesített, ott 8%-kal nőtt a vendégéjszakák száma. Svájcban 4,5%-os volt a plusz, Ausztriában viszont 3,5%-kal kevesebb éjszakát töltöttek el a turisták a vizsgált időszakban.
Közép- és Kelet-Európa desztinációi mind kiválóan teljesítettek, az ukrajnai háború közelségének ellenére. A turistaérkezések száma 16,2%-kal nőtt Lengyelországban, 27,8%-kal Lettországban, 18,2%-kal Magyarországon. Románia esetében 11,7%-os volt a bővülés, míg Bulgáriában csupán 1,4%-os növekedést regisztráltak.
Dél-Európa számos országa is az első negyedév nyertesei közé tartozik: a főszezonon kívüli utazások népszerűbbé válásának örülhet Spanyolország, ahová tízmillió turista érkezett ebben az időszakban, kétmillióval több, mint a csúcsévben, 2019-ben. Cipruson és Máltán is 10% feletti volt a növekedés.
Ami az árakat illeti, a tanulmány szerint a külföldi csomagtúrák árai 10%-kal nőttek az idén, ennek hatására nőhet a rövidebb üdülést, illetve megfizethetőbb úti célt választó turisták száma. Az elemzés szerint a drágább desztinációk már most kevésbé versenyképesek, ezt jelzi az izlandi (-5,7%) forgalom visszaesése.
Miközben az amerikai vámtarifák bevezetése világszerte nagy felhördülést keltett, és félő, hogy ez bizonytalanságot kelt az amerikai utazók körében a transzatlanti utazások vonatkozásában, az első negyedév során az ETC tagállamainak 80%-ában nőtt az amerikai turisták száma.
Az euró árfolyamának erősödése a dollárral szemben szintén visszavetheti az év további részében az amerikaiak utazási kedvét. A bizonytalanság mindenképp csökkenti az USA turisztikai vonzerejét, ezért számos ország turistái, például az európaiak és a kínaiak más úti célt választanak majd az idén. Az európai utazók körében a kontinensen belüli utazások száma növekedhet – állapítja meg az elemzés.
KAPCSOLÓDÓ
Új motivációk módosítják az utazási trendeket 2025-ben
Az utazók nem csupán pihenni szeretnének.
