A Magyar Államvasutak egykori legkeletibb vasúti őrháza felett magasodó, 400 éves vár újjáépítésével az egykoron Csík vármegyéhez, jelenleg a moldvai Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükk gyimesi csángó lakóinak évtizedes álma valósult meg. Ezzel befejeződött a gyimesbükki "zarándokhely" kiépítése – hangzott el a pénteki ünnepségen.

Tánczos Barna, az ügyvivő román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a vár újjáépítésével húszéves munka fejeződik be. Ahogy romjaiból újjáépült, úgy a gyimesi csángó közösség is magára talált és újjáépítette a jelenét és a jövőjét is.

Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter úgy fogalmazott, hogy a gyimesbükki vár a megmaradás, az összetartozás és az építkezés jelképe. Az évszázadok alatt "átélt és túlélt, épült és hanyatlott", és történetébe mostani lakói írnak új fejezetet – mondta.

Oltean Péter polgármester felidézte, hogy a várat 400 évvel ezelőtt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem parancsára építették. A múlt században pusztulni kezdett, csak a romjai maradtak. 2008-ban egyre többen vallották azt, hogy újjá kell építeni.

A projekt azután kapott lendületet, hogy a pécsi levéltárban megtalálták az eredeti terveket, de az építkezést hosszú akadályoztatás előzte meg. 2022-ben írták alá a támogatási szerződést a Cseke Attila miniszterhez tartozó Országos Beruházási Társasággal (CNI), és elkezdődött az építkezés.

"A vár áll, és nemcsak áll, hanem munkahelyeket is teremt" – mondta, hozzátéve, hogy az ipar nélküli térségben a turizmustól remélik a gazdasági fellendülést.

A beruházás értéke 4,7 millió lej (321 millió forint), ebből 750 ezer lejt (51 millió forintot) a helyi önkormányzat állt, és magánadományokból is származott 250 ezer lej (17 millió forint), amit területrendezésre fordítottak.

Cáfolta, hogy a felújítást az Orbán-kormány is támogatta. Az Orbán-kabinet a vártörténeti kiállítás és honlap létrehozására adott pénzt – mondta.

Deáky András ötletgazda, nyugalmazott iskolaigazgató azt elevenítette fel, hogy miként lett Gyimesbükkből "zarándokhely" azáltal, hogy 2008-ban felújították a vasúti őrhelyét, és befutott a magyar állami címeres mozdony. 

Az avatóünnepségen 40 ezer ember jelent meg – mondta. "Azóta lett Gyimesbükkből zarándokhely, talán annak is köszönhetően, hogy folytattuk a munkát". Hozzátette: az első gyimesbükki csoda az őrház, a második a vár újjáépítése volt.

Dolhai István csíkszeredai főkonzul beszédében Gyimesbükköt "szellemi és lelki találkozási pontnak" nevezte, és azt kívánta, hogy a vár "lelki tartóoszlop" legyen, a béke, a méltóság és az örökös megújulás jelképe.

Andreea Negru Bákó megyei prefektus azt hangsúlyozta, hogy az épített örökség megmentése az oktatásba és turizmusba való befektetés is. Ionela-Cristina Breahna-Pravat, a Bákó megyei önkormányzat elnöke a magyarok és románok közötti békés együttélést, a csángóföldi magyar elöljárókkal való jó kapcsolatot emelte ki. Falak helyet erős közösségeket kell építeni – mondta.

A vár az eredeti tervek szerint, korhű építőanyagokból épült újjá. Alsó szintjén kiállítóterem, az emeleten kávézó és panorámás terasz található. 

Az interaktív kiállítás az alapítástól az újjáépítésig mutatja be a vár történetét, háromnyelvű honlap is tartozik hozzá (https://cetateaghimes.ro).

A Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. által készített, modern installációs elemekkel és a bemutatás újszerű eszközeivel felvértezett kiállítás egyfajta történelmi mélyfúrás, amely az 1626-os alapítástól egészen a 2026-os újjászületésig vezeti végig a látogatót az erőd, a vámhely és a Gyimesi-átkelő történetén, feltárva a múlt eddig láthatatlan, személyes rétegeit is. 

A kiállítás tervezésekor kiemelt szempont volt az élményszerű ismeretátadás, így a témák széles skálája interaktív módon, a modern digitális innovációk felhasználásával került feldolgozásra. Emellett természetesen a feltárt, a 17. és a 20. század közötti időszakból származó régészeti leletek is kiállításra kerültek kísérőadatokkal, amelyek a vár lakóinak életmódját mutatják be - derül ki a Magyar Kastélyprogram közleményéből.

A hagyományos vizuális történetmeséléssel szakítva a kiállítás különleges L-alakú vetítés formájában, animációs és drónos felvételek szinergiájában meséli el a vár 400 éves múltját, amelynek egyes építési periódusait, azaz, hogy hogyan is nézett ki a vár az egyes évszázadokban, számítógépes elméleti rekonstrukciók mutatják be. 

A két szinten megvalósult kiállító-, és élménytérben tett látogatást fénydobozon időrendi sorrendben ritka archív fotók, az építtető Bethlen Gábor AI segítségével készült üdvözlőbeszéde, fejedelmi portrék, fejedelmi címerek, helyrajzi térképek, metszetek, izgalmas UV-lámpás nyomozójáték, térben függő vármakett, a várrom és a Kontumáci kápolna 1940-es filmhíradós mozgóképe, valamint a vár alatti 30-as számú vasúti őrház és a vár felújítását a közösségi emlékezet oldaláról rögzítő interjúk gazdagítják. 

 legkisebbek részére a Gyimes-völgye legendáit feldolgozó animációs kisfilmek és a kora újkori várakban használt társasjátékok teszik feledhetetlenné az élményt. 

A fejlesztés révén egy ikonikus turisztikai vonzerő jött létre a Tatros partján. A projekt az innovatív, Gyimesbükk, a Gyimes-völgy és a csángó néphagyomány kulturális örökségéhez kapcsolódó élményturisztikai elemek bevezetésén túl a már meglévő térségi vonzerők erősítését is szolgálja, erősíti a kínálat komplexitását.

A várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem erősítette meg. Őrhelyként, vámszedőhelyként, 1710 után pedig vesztegzárként is használták.

(Nyitókép: A gyimesbükki vár este / Magyar Kastélyprogram Kft.)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!