Felavatták az Év Kilátója 2026 címet hirdető táblát a Kovácsvágás fölött álló János-vára kilátónál. Az idei szavazás minden korábbinál nagyobb érdeklődést hozott: összesen 50 229 voks érkezett a tíz döntősre, közülük a János-vára kilátó 20 067 szavazattal végzett az első helyen. A hajrában sokáig szoros versenyt vívott a soproni Várhely-kilátóval.
Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ hetedik alkalommal kereste hazánk kedvenc kilátóját. Az idei eredmény nemcsak a győztes kilátónak jelent elismerést, hanem Kovácsvágásnak és az egész térségnek is: a több mint húszezer szavazat megmutatta, milyen erős összefogásra képes egy helyi közösség, ha van egy ügy, amelyet igazán a magáénak érez.
Az ünnepségen Bán-Takács Gyöngyi, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kommunikációs igazgatója kiemelte, hogy az Év Kilátója kampány legfontosabb célja minél több embernek kedvet adni az aktív kikapcsolódáshoz, a természetjáráshoz és Magyarország felfedezéséhez. A kezdeményezés olyan helyekre is szeretné ráirányítani a figyelmet, amelyek korábban talán nem szerepeltek a kirándulók „mentális térképén”.
A János-vára kilátó sikere jó példa erre: a korábban kevésbé ismert célpontra a kampánynak köszönhetően több tízezer ember figyelme irányult.
A cél pedig az, hogy a szavazatokból valódi látogatások, a látogatásokból pedig új élmények és visszatérő vendégek szülessenek, amiből a helyi közösségek is profitálhatnak.
A kommunikációs igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a kilátók nemcsak turisztikai látványosságok, hanem megőrzendő értékek is. Ahhoz, hogy tíz-húsz év múlva is ugyanilyen élményt nyújtsanak, folyamatos gondoskodásra van szükség: karban kell tartani az építményeket, figyelni kell az állapotukra és a környezetükre is. A fenntartható természetjárás ugyanis nemcsak arról szól, hogy minél többen induljanak el a természetbe, hanem arról is, hogy amit ma élvezhetünk, azt a következő generációk számára is megőrizzük.
A János-vára kilátó története több mint tíz évre nyúlik vissza. Építése 2014-ben, közfoglalkoztatási program keretében kezdődött, 41 millió forintos támogatással, a munkában hatvan közfoglalkoztatott vett részt. A következő évben készült el a kilátóhoz vezető feljáró és a korlát, az építményt pedig 2015. május 1-jén avatták fel ünnepélyesen.
A húsz méter magas kilátó a 283 méteres János-hegyen áll. A hozzá vezető, 470 méter hosszú tanösvényen 1050 lépcsőfokot kell leküzdeni, miközben 72 méteres szintemelkedést tesznek meg a kirándulók.
A jutalom a Zemplén és a Hegyköz panorámája, tiszta időben pedig a füzéri vár is feltűnik a távolban.
A kilátó felkeresése egy hosszabb zempléni kirándulásba is könnyen beilleszthető. Az Aktív Kalandor 15,5 kilométeres túrája Pálházáról indul, a Som-hegy erdein és Kovácsvágáson keresztül vezet a János-vára kilátóhoz. A környéken a füzéri vár, a füzérradványi Károlyi-kastély és a Pálházi Állami Erdei Vasút is várja a látogatókat, a térség kerékpáros kínálata pedig nemrég új szakasszal bővült Pálháza és Hollóháza között. Az Év Kilátója cím így lehetőséget ad arra is, hogy Kovácsvágásra, a Hegyközre és az egész Zemplénre még több figyelem irányuljon.
Az Év Kilátója kampány 2020-ban indult. Elsőként a balatonboglári Xantus János Gömbkilátó nyert, majd a Tisza-tavi Bölömbika-kilátó, a bükki Zsófia-kilátó, a mogyoródi Szent László kilátó-kápolna, a pannonhalmi Boldog Mór-kilátó és tavaly a mecseki Zengő-kilátó kapta a legtöbb szavazatot.
(Nyitókép: Aktív Magyarország)
KAPCSOLÓDÓ
Elbontják az életveszélyessé vált kilátót a Szekszárdi-dombságban
A húsz méter magas kilátót 2015-ben építették a kék túra útvonal mentén.
