Ha Gyula, akkor vár, fürdő és kolbász. Nem véletlenül: mindhárom meghatározó pillére a történelmi fürdőváros vonzerejének. De mi történik akkor, ha a kötelező látnivalókon túl a rejtettebb rétegekre is kíváncsiak vagyunk? A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. által szervezett szakmai tanulmányúton – melynek során a kényelmes bázist a Hunguest Hotel biztosította számunkra – hamar világossá vált, hogy egy érintetlen 19. századi polgárház éppoly lebilincselő élményt nyújthat, mint a végvári fegyverbemutatók.
A szakmai program nyitányán Komoróczki Alíz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertette a város vendégforgalmi adatait. Gyulán az elmúlt évben mintegy 225 ezer vendég fordult meg, akik összesen 600 ezer vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. A látogatók gerincét hagyományosan a belföldi utazók alkotják, míg a külföldi vendégkör legnagyobb része a szomszédos Romániából érkezik.
A kedvező számok mögött azonban komoly kihívások húzódnak meg: a nyári hónapok teljesítménye évről évre ingadozik, a tengerparti úti célok elszívó erejével pedig egyetlen hazai desztináció sem veheti fel könnyen a versenyt. Gyula ezért a meglévő adottságok megőrzése mellett a kínálat négy évszakos bővítésére törekszik.
A távlati tervek között szerepel többek között egy, a vár mögötti Várkertben kialakítandó, belépődíjas műjégpálya, amelyhez adventi vásárok és családi rendezvények kapcsolódnának.
A kezdeményezés jól példázza, hogy a fürdőváros a téli időszakban is önálló, vonzó programkínálattal kíván megjelenni a piacon.
Téglafalak és hatvanhárom napos hősiesség
A város szimbóluma, a gótikus téglavár jóval több puszta falak és évszámok együttesénél. Ahogyan azt tárlatvezetőnk felidézte: a 15. század első felében emelt várat eredetileg nem végvárnak szánták, hanem kényelmes főúri rezidenciának. A mohácsi csatavesztést követően azonban gyökeresen megváltozott a Dél-Alföld stratégiai helyzete. Miután 1552-ben Szolnok és Temesvár is elesett, Gyula vált a magyar védelem legfontosabb bástyájává a török terjeszkedéssel szemben, így a nemesi kastélyból modernizált, vizesárokkal övezett végvár lett.
A hazai történelemtanításban Eger vagy Szigetvár mellett méltatlanul kevés szó esik Gyula 1566-os ostromáról. Pedig Kerecsényi László várkapitány és mintegy kétezer fős serege a több mint tizenötszörös oszmán túlerővel szemben 63 napon át tartotta a várat – ez a korszak leghosszabb, legkitartóbb magyar végvári ellenállása volt.
Az ostrom drámai szakaszait ma a várban egy korszerű, vetített fényfestéssel és hangeffektekkel kísért maketten követhetik végig a látogatók.
A történelemkönyvek lapjait a kézzelfogható élmények teszik elevenné: a működő kovácsműhely, a solymászbemutatók, valamint a 16. századi mindennapok és fegyverek részletes bemutatása. A látogatók a végvári vitézek szablyáit és fokosait nemcsak megcsodálhatják, hanem szivacskardos vívással maguk is próbára tehetik ügyességüket.
Gasztronómiai párhuzamok és a minőségi vendéglátás
A végvári időszak nemcsak a hadtörténetben, hanem a konyhakultúrában is nyomot hagyott. Az SZM Bisztróba szervezett vacsoránkon a híres gyulai kolbász és májas kóstolása közben érdekes gasztronómiai összefüggésekbe is bepillantást nyerhettünk. Estünk házigazdája, Fabulya Attila okleveles pálinkabíráló és gasztronómiai szakember felidézte a kolbász szó török etimológiai párhuzamait: a török külbastı hagyományosan parázson sült húsételt jelölt (bárány- vagy ürühúsból), amely a hódoltság korának kulturális érintkezései során a magyar konyhában sertéshúsból készített receptúrákkal gazdagodott tovább.
A vacsora középpontjában azonban a minőségi gyümölcspárlat állt. Fabulya Attila rámutatott a pálinkakészítés alapvető törvényére: hiába a legmodernebb lepárlási technológia, hibátlan alapanyag nélkül nem születhet kiváló párlat.
Ahogy félig tréfásan megfogalmazta: ha a gyümölcsök feladják pálinkakarrierrel kapcsolatos álmaikat, legfeljebb lekvár vagy befőtt válhat belőlük. A jó pálinka sorsa ugyanis már a gyümölcsöskertben eldől.
A minőségi vendéglátás persze nem merült ki az esti kóstolókban: a gyulai tartózkodásunk alatt elköltött ebédek is a helyi gasztronómia sokszínűségét igazolták. A Komló Hotel, az Elizabeth Hotel étterme és a La Sposa Caffe más-más hangulatot képviseltek, így a programok közötti étkezések is változatosan alakultak.
Női sorsok a reformkorban: Fűző és forradalom
Az arisztokrata múlt felfedezése a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban folytatódott, ahol jelenleg a „Fűző és forradalom – Nők a hazai polgárosodás korában” című négyszobás időszaki kiállítás vonzza a látogatókat. A tárlat a reformkor eseményeit egy ritkán elemzett, de annál izgalmasabb szemszögből: a nők társadalmi szerepének drasztikus átalakulásán keresztül mutatja be – tudtuk meg Fábián Tamástól, a kiállítóhelyeket működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kommunikációs vezetőjétől.
Több mint hatvan eredeti, pótolhatatlan műtárgy – köztük Barabás Miklós, Borsos József és Anton Einsle festményei, valamint korabeli viseletek – mesélnek arról, hogyan váltak a biedermeier kor asszonyai a nemzettudat letéteményeseivé, és miként lettek a szerelmi házasságokban férjük egyenrangú társai.
A kiállítók kiválóan ötvözik a kétszáz éves értékeket a 21. századi technológiával: az élményt kortárs írónők felolvasásai és mesterséges intelligenciával életre keltett, „beszélgető” festményszereplők teszik élővé és interaktívvá.
Biedermeier béke és fluoreszkáló legendák
A polgári lét megismerésének következő állomása a Ladics-ház volt. Az 1801-es nagy tűzvész után emelt, földszintes jegyzői lakásba a 19. század derekán költözött be Ladics György, a Wenckheim uradalom tekintélyes jogásza. Leszármazottai mintegy száz éven – három generáción – át lakták a házat, féltő gonddal őrizve a páratlan értékű bútorokat, könyveket és ruhákat egészen az 1970-es évek végéig.
A szobákban sétálva az ember megfeledkezik a múzeumi keretekről; a hangulat annyira személyes, mintha a lakók csak egy rövid sétára indultak volna.
Hogyan élhette túl e rendkívüli gyűjtemény a világháborúk pusztítását? A magyarázat a megtévesztő külsőben rejlik: az utcafrontról egyszerű, szerény polgárháznak tűnő homlokzat mögött a megszállók és fosztogatók nem sejtették azt az anyagi és kulturális gazdagságot, amely a falak között rejtőzött.
A múlt megidézése a Százéves Cukrászdában folytatódott, amely 1840-es megnyitása óta folyamatosan fogadja a vendégeket. A belépőt azonnal megérinti a reformkor eleganciája: a süteményeket és a kávét biedermeier bútorok és eredeti, márványlapos Thonet-asztalok között fogyaszthatjuk el.
A patinás kávéház után éles, mégis üdítő kontrasztot nyújtott a Golf Gallery, ahol az UV-fényben fluoreszkáló minigolfpályák a helyi képzőművészet motívumaival találkoznak. A létesítmény jóval több egyszerű esőprogramnál: a falakon világító, egyedi festmények játékos felfedezésre hívnak, a látogatóknak ki kell találniuk, mely rejtett gyulai legendát ábrázolják a műalkotások. A tulajdonosok egy valódi közösségi teret hoztak létre, ahol a minigolf mellett kvízestek, társasjátékos alkalmak, zenei programok és kreatív UV-festő workshopok is helyet kapnak.
Főúri kulisszák és a gyógyító víz: kastélyoktól a megújult Lovardáig
A városhatáron túl a térség rezidenciái tágabb történelmi távlatokat nyitnak. Geszten a felújított Tisza-kastély a modern magyar politikatörténet egyik legfontosabb színtere, amely két miniszterelnök – Tisza Kálmán és gróf Tisza István – szellemi örökségét őrzi. Az országos sorsfordulatok és a személyes emlékek itt szorosan egymásba fonódnak. Látogatásunk alkalmával gróf Tisza Ilona, a család leszármazottja személyes történetekkel hozta közelebb a família egykori mindennapjait. A kastély ma a kiállítótér mellett nívós rendezvény- és szálláshelyként is üzemel.
Néhány kilométerrel odébb a szabadkígyósi Wenckheim-kastély mutatja meg, milyen volt a magyar főnemesség fényűző, technikai vívmányokkal teli modernitása a századfordulón. Az Ybl Miklós tervei alapján 1879-re elkészült neoreneszánsz épület nemcsak naptári szimbolikájával – a 365 ablakával és 52 szobájával – emelkedik ki, hanem a birtokon megvalósított úttörő fejlesztéseivel is.
Itt épült fel az ország első magánteniszpályáinak egyike, a kastélyparkban pedig úszómedence, lovaspólópálya, valamint három csimpánznak otthont adó majomház is szolgálta a család és a vendégek szórakozását. A legkülönlegesebb fejezet mégis a repüléstörténeté: Wenckheim József gróf volt az első magyar arisztokrata, aki magánrepülőgépet és Dobos István személyében hivatásos pilótát tartott.
A gróf a birtokon saját repülőteret létesített leszállópályával és hangárral, hogy kényelmesen utazhasson északi birtokaira. A felújított kastély dolgozószobájában ma egy VR-szemüveges installáció segítségével a látogató maga is felszállhat a korabeli géppel, madártávlatból élve át az Alföld legszebb rezidenciájának látványát.
A program egyik központi állomása a Gyulai Várfürdő volt, ahol a természeti környezet és az élményturizmus természetes szimbiózisban működik. Az 1959-ben nyílt fürdő az egykori Almásy-kastély hatalmas kastélyparkjában terül el. A fürdő egyik leglátványosabb, közelmúltban teljesen megújult építészeti eleme az egykori grófi Lovarda.
A monumentális faszerkezet alatt újonnan átadott, elegáns beltéri gyógymedencék nem csupán a pihenést és a fizikai regenerálódást szolgálják, de egy apró, humoros meglepetést is tartogatnak a vendégeknek. A Lovarda egyik gyógymedencéjében ugyanis új lakó ejtőzik: Kolodko Mihály különleges kis lovat ábrázoló miniszobra, amely maga is élvezi a mesés gyógyvíz jótékony hatását.
Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: a nyári csúcsidőszakban a napi látogatószám meghaladja a 7000 főt.
Ez komoly infrastrukturális feladat, így a fejlesztési tervek fókuszában a wellnessrészleg bővítése, a csúszdarendszerek modernizálása és a kiszolgálóterek felújítása áll.
A fürdőélményhez a zöld környezet szervesen hozzátartozik: a nyolchektáros területből négy hektár árnyas park, amely páratlan nyugalmat biztosít.
A román határ közelsége és a déli síkság ellenére Gyulán egyetlen pillanatra sem érezni a periféria elszigeteltségét – pontosan ez ad valódi értelmet a helyiek mondásának, amely a települést „a legnyugatibb keleti városként” aposztrofálja. A vár, a fürdő, a kiállítóhelyek és a környező kastélyok ma már nem egymástól függetlenül működnek, hanem egymást erősítve kínálnak tartalmas, többnapos élményt. Ez a közös munka teszi lehetővé, hogy a város a szezonális hullámzásokat ellensúlyozva egész évben önálló úti cél maradjon.
(Nyitókép: Gyulai vár / Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.)
KAPCSOLÓDÓ
Street art parkkal fiatalítja kínálatát a kedvelt hazai fürdőváros
A park részben szabadon látogatható, részben jegyáras rendszerben működik majd a fürdő közelében.
