A gyógyturizmus továbbra sem kapja meg azt a stratégiai figyelmet, amelyet gazdasági és egészségügyi jelentősége indokolna. Miközben a fürdőgyógyászat a megelőzésben és a kezelésben is komoly szerepet vállalhatna, az állami finanszírozás elmarad, a fürdők versenyhátránya nő, a fejlesztések pedig egyre sürgetőbbé válnak.
Magyarország gyógyvíznagyhatalom, mégis sokan kényszerülnek költséges csípő- és térdprotézisműtétre, miközben a fürdőgyógyászat a megelőzésben és a kezelésben is fontos szerepet játszhatna. Az állam azonban évtizedek óta elhanyagolja a fürdőgyógyászat finanszírozását – hívta fel a figyelmet Czegle-Pinczés Enikő, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. vezérigazgatója.
A NEAK több mint 15 éve nem emelte érdemben a támogatásokat. A támogatott gyógykezelések száma 2007 óta országosan csaknem a felére esett vissza, Hajdúszoboszlón ugyanakkor még a korábbi szint 70 százalékát tartja – összegezte a fürdőkomplexum vezérigazgatója a Népszavának.
A prevenció erősebb támogatása hosszú távon milliárdokat takaríthatna meg az államnak, a fürdők azonban sokak számára mára megfizethetetlenné váltak.
Az ágazatot továbbra is 27 százalékos áfa terheli, miközben a szállodai szolgáltatásokra és a helyben fogyasztott vendéglátásra már évek óta az 5 százalékos kedvezményes kulcs vonatkozik.
Czeglédi Gyula, Hajdúszoboszló polgármestere szerint a turizmuspolitika egyik legsürgetőbb feladata lenne a fürdők bevonása a kedvezményes áfakörbe, mert a jelenlegi szabályozás jelentős versenyhátrányt okoz az ágazatnak.
Már nem menő az önellátás
A fogyasztói szokások átalakultak, és látványos generációváltás zajlik. A mai vendégek inkább választanak négy éjszakát egy félpanziós, medencés szállodában, mint egy teljes hetet egy magánapartmanban – fogalmaz a cikk.
A KSH friss adatai szerint egyre nagyobb a különbség a kereskedelmi és a magánszálláshelyek teljesítménye között: miközben a szállodák növelni tudták vendégszámukat, a magán- és egyéb szálláshelyek forgalma jelentősen csökkent az év első felében. Emiatt egyre több magánszállásadó hagy fel a tevékenységével.
Hajdúszoboszlón az aktív magánszállásadók száma 1300-ról 900-ra esett vissza.
„A dinamikus árazás megmentette a szállodaipart, a szezonon kívül bezáró magánszálláshelyek hiánya azonban az egész várost sújtja. Az apartmanok megtérülési ideje a lakásárak drasztikus emelkedése miatt már 35 évre nyúlt” – mondta Márkus Sándor, a Hotel Aurum igazgatója és a Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesületének elnöke.
A fürdővárosok jelentőségét jól mutatja, hogy a magyarországi vendégéjszakák 70 százaléka a 11 kiemelt turisztikai jelentőségű fürdőhöz kapcsolódik. Ezek fejlesztése mégis háttérbe szorult az elmúlt években. Közben a szállodákat – a fürdővárosokban is – saját kül- és beltéri medencék építésére ösztönözték, így a vendégek egyre gyakrabban a hoteleken belül maradnak. Az alulfinanszírozott fürdőgyógyászati szolgáltatásokat Hajdúszoboszlón mára a szállodák csaknem fele feladta.
A város ezért a fürdőkomplexum vonzerejének megőrzését tartja kulcsfontosságúnak, amihez mielőbb meg kell valósítani a tervezett fejlesztéseket.
A Hungarospa menedzsmentje 16 projektből álló hosszú távú fejlesztési koncepciót dolgozott ki. Ennek első eleme a tradicionális fürdőrész hárommilliárd forintos megújítása lenne, amelyhez kedvezményes hitelt és lehetőség szerint állami támogatást várnak.
Úgy vélik, a fejlesztési források szétaprózása helyett a nemzetközileg is versenyképes fürdővárosokat kellene megerősíteni, akár 50 százalékos állami támogatással és kedvezményes hitelkonstrukciókkal, amelyekhez a helyiek saját tőkét is biztosítanának.
„A gyógyturizmust az új nemzetközi trendekhez, a longevity szemléletéhez kell igazítani” – fogalmazott Sahin-Tóth Dezső, a Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője.
KAPCSOLÓDÓ
Nyolc pontból álló ajánlást adott ki a felelős energiafelhasználásról a Magyar Fürdőszövetség
A Hunguest Hotels már lépett: átmenetileg szünetelteti szaunáinak működését.
