Horvátország idén is kiemelkedő turisztikai szezonon van túl: az eVisitor rendszer előzetes adatai szerint a magyar vendégek száma és a vendégéjszakák száma egyaránt tovább nőtt a tavalyi erős évhez képest.
A Horvát Idegenforgalmi Közösség tájékoztatása szerint 2026 első hét hónapjában közel 440 ezer magyar turista összesen mintegy 2 millió vendégéjszakát töltött horvátországi úti célokon, ami 7 százalékos növekedést jelent 2025 azonos időszakához mérve. Júliusban a bővülés még ennél is dinamikusabb volt: az érkezések száma 8, a vendégéjszakáké 7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A magyar utazók idén is a Kvarner-öblöt, Isztriát és Zadar megyét választották legszívesebben.
Nem állnak le a közvetlen járatok
A nyári csúcsszezon vége nem jelenti az utazási lehetőségek végét. A Wizz Air és a Ryanair közvetlen járatai szeptemberben is összekötik Budapestet Zadarral és Dubrovnikkal:
a Wizz Air heti öt alkalommal repül Zadarba egészen szeptember 30-ig, és heti három alkalommal Dubrovnikba szeptember 29-ig, míg a Ryanair heti négy járattal szolgálja ki mindkét úti célt ‒ Zadart szeptember 19-ig, Dubrovnikot szeptember 18-ig.
Vagyis szeptemberben is könnyen elérhető Dalmácia két kedvelt régiója, jellemzően enyhébb időjárással, kevesebb turistával és kedvezőbb árakkal.
Ston és a Pelješac-félsziget: osztrigaközpont és szüret
Aki szeptemberben vagy októberben látogat Dél-Dalmáciába, mindenképp érdemes kitérőt tennie Stonba és a Pelješac-félszigetre.
Ston a 14. században épült, ma is bejárható, mintegy 5,5 kilométer hosszan fennmaradt védőfal-rendszeréről híres ‒ amelyet gyakran „Európa nagy falának” is neveznek ‒, valamint Európa legrégebbi, ma is működő sóparlagjáról.
A közeli Mali Ston-öböl Horvátország osztrigaközpontja, ahol már a rómaiak idejében is folyt kagylótenyésztés.
A Stonnál kezdődő földszorostól kinyúló Pelješac Isztria után Horvátország második legnagyobb félszigete, és egyben az ország egyik legismertebb borvidéke. A Plavac Mali szőlőfajtából készülő Dingač és Postup borok voltak az elsők, amelyek Horvátországban ‒ még az 1960-as években ‒ eredetvédelmet kaptak, és ma is az ország legkeresettebb vörösborai közé tartoznak. A szüret a meredek, napsütötte lejtőkön jellemzően szeptemberben kezdődik, a késői érésű ültetvényeken azonban egészen októberig eltarthat ‒ így a szeptemberi és kora őszi látogatók akár a szüret hangulatába is belecsöppenhetnek.
A szarvasgomba szezonja
Ahogy halad előre az ősz, úgy veszi kezdetét Horvátország másik nagy szüreti időszaka is: az isztriai szarvasgomba-szezon.
A fehér szarvasgomba keresése szeptember elején kezdődik a Motovuni-erdőben, és október közepén éri el csúcspontját, amikor a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma a legkedvezőbb a gombászoknak.
Október 17–18-án rendezik meg a 15. Teran és Szarvasgomba Fesztivált a középkori Motovun főterén, ahol Isztria élvonalbeli boraszai és szarvasgomba-termelői kínálják portékáikat: teran bort, friss és feldolgozott szarvasgombát, valamint az alapanyagokból készült helyi fogásokat, élőzenei kísérettel.
A dombtetőn magasodó Motovunt az European Best Destinations nemzetközi utazási platform augusztus végén a kontinens második legjobb „rejtett kincs” úti céljává választotta 2026-os listáján a németországi Tübingen után, ezzel megelőzött több ismert nyugat-európai kisvárost, köztük az olaszországi Alberobellót és a görögországi Meteorát.
Az indoklás szerint Motovun „egyszerre időtlen és rendkívül eleven hely”, amely ritkán tapasztalt módon ötvözi a szépséget, a történelmi örökséget, az autentikusságot és a gasztronómiát.
Ezekben a hetekben Isztria-szerte az olívaszüret is elkezdődik, így a szarvasgomba és a teran mellett a frissen sajtolt olívaolaj is asztalra kerül ‒ újabb bizonyítékaként annak, hogy Horvátország ősszel sem csak a tengerpartról szól.
(Nyitókép: Zadar óvárosa / CNTB, Ivo Biočina)
KAPCSOLÓDÓ
A megszokottnál tovább közlekedik az Adria InterCity Budapest és Split között
Az Adria IC évről évre megmutatja, hogy maga az út is lehet élmény.
