A hófehér mészkőhalmok között jegyespárok fotózkodnak, a szokatlan táj pedig rendszeresen film- és videoklip-forgatások helyszínéül is szolgál. Mások lóháton járják be a hulladékból kialakult dombos vidéket az AFP francia hírügynökség szerint.

A Rádzsasztán államban fekvő, az indiai „márványvárosként" ismert Kisangarh mintegy 33 hektáros területére naponta több mint 5500 tonna, a márvány feldolgozásakor keletkező iszap kerül. A hulladék a térség több mint 1200 üzeméből és műhelyéből származik. 

A hely népszerűsége a közösségi médiának köszönhetően ugrott meg: a látogatók az élénk fehér színt az alpesi, hóborította tájakhoz hasonlítják. Az esőzések után a hatalmas márványhulladékhegyek közötti mélyedésekben víz gyűlik össze, élénkkék medencéket alkotva, tovább erősítve a havas hegyvidék illúzióját. 

A látványosságnak ugyanakkor komoly környezeti hatása van. A hatóságok többször figyelmeztettek a levegőben szálló por okozta szennyezésre, valamint a talajvíz veszélyeztetésére. Tanulmányok a környék vizeiben magas sótartalmat, jelentős keménységet és egyes nehézfémek jelenlétét is kimutatták. 

Az indiai környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó bíróság, a National Green Tribunal (NGT) januárban több intézkedés bevezetését rendelte el, egyebek mellett a márványiszap újrahasznosításának ösztönzését az ellenőrizetlen lerakás helyett. A bíróság végzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a lerakó nem rendelkezik megfelelő szigeteléssel, ülepítőmedencével és a porképződés mérséklését szolgáló berendezésekkel. Emellett a levegő és a talajvíz állapotának ellenőrzésére sincs kiépített rendszer, valamint védő zöldövezet sem veszi körül a területet. Mindez azonban egyelőre nem tántorítja el a látogatókat: a turisták továbbra is nagy számban érkeznek a lenyűgöző, ugyanakkor szürreális tájhoz.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!