Az elmúlt években Japán a nemzetközi utazók egyik legnépszerűbb úti céljává vált, és turisták millióit vonzza, akik ultramodern városait, ezeréves templomait, kifinomult konyháját és lélegzetelállító természeti tájait kívánják felfedezni. A koronavírus-járvány után az ország turizmusa erős fellendülést könyvelhetett el, és a nemzetközi látogatók számát tekintve először múlta felül Thaiföldet. Ugyanakkor ez a siker új kihívásokat is hozott magával: túlzsúfoltságot, az infrastruktúrára nehezedő nyomást, és a lakosok elégedetlenségét.
A helyzet megoldására a japán kormány sok vitát kiváltó intézkedést vezetett be: magasabb árakat szabnak a külföldi turisták számára az ország leglátogatottabb látványosságaiban. Ennek célja a turizmus fenntarthatóbbá tétele, ugyanakkor kérdéseket vet fel a méltányosság és a hozzáférhetőség tekintetében is, írja a SiViaggia.it.
Differenciált árak: így működik a dupla árképzés
Kettős ár lépett életbe Japán különböző látnivalóinál már tavaly nyáron – beleértve a múzeumokat, történelmi templomokat, síterepeket és a rendkívül vonzó kulturális helyszíneket. A japán lakosok csökkentett árat fizetnek, míg a külföldi látogatóknak magasabb díjat kell kipengetniük.
Hogy csak néhány példát említsünk: a Hokkaido Niseko síterepein idén júliustól például a turisták 6500 jent (kb. 14950 forint) fizetnek naponta, míg a helyiek 5000 jent (11500 forint).
A Himedzsi várkastély olyan regionális árképzési modellt választott, amely nem minden japán állampolgárnak, hanem csak a város lakói számára kínál alacsonyabb árat, mindenki másnak magasabb belépti díjat kell megfizetnie.
A kiotói Kiyomizu-templom, Japán egyik leghíresebb nevezetessége is árkülönbségekkel várja a látogatókat – írja az International Traveller.
A más országokban már alkalmazott rendszernek két fő célja van: egyrészt a zsúfoltság csökkentése a leglátogatottabb helyeken, mint például Tokióban, Kiotóban, Oszakában; másrészt több bevételt termel, amit a turisztikai létesítmények fenntartására és korszerűsítésére fordítanak.
Az alapelv egyszerű: az országba látogatók nagyobb mértékben járulnak hozzá a kezelési költségekhez, ugyanakkor a lakosok számára lehetővé teszik az alacsonyabb árak elérését. A megemelt díjakból származó többletbevételeket a természetvédelmi beavatkozásokba, a szolgáltatások fejlesztésébe és az infrastruktúra megerősítésébe forgatják vissza, hogy a turisták és a helyi közösség számára is jobb élményt biztosíthassanak.
Hogyan hat mindez a turizmusra?
A turistákra kiszabott magasabb díjak vegyes hatással lehetnek Japán idegenforgalmi szektorára. Ez egyrészt elriaszthatja a tömegturizmust a fenntarthatóbb és tudatosabb turizmus javára. Olyan látogatók áramlását ösztönözhetik, akik hajlandóak többet fektetni az utazási élményükbe. Másrészt fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos utazók – különösen a fiatalok, a diákok és a kis költségvetésű, gyermekekkel utazó családok – olyan alternatív úti célt választanak helyette, ahol a nyaralás összköltsége alacsonyabb és elérhetőbb.
Japán a jelek szerint kulturális és festői szépségű tájaira helyezi a hangsúlyt, bízva abban, hogy a helyek szépsége a magas szintű szolgáltatásokkal kombinálva továbbra is vonzza majd a magasabb költségeket fizetni hajlandó látogatókat.
A vita nyitott: egyesek számára a kettős árképzés okos módja annak, hogy biztosítsák az örökség megőrzését és csökkentsék a turisztikai nyomást, míg mások szerint a kizárólagosság jele, amely elriaszthatja a nyilvánosság egy részét.
Annyi bizonyos, hogy ez a politika irányváltást jelez Japán turisztikai sikereinek kezelésében, és érdekes lesz megfigyelni, hogy az elkövetkező években miként alakul a vendéglátás és a fenntarthatóság kapcsolata a világ egyik leglenyűgözőbb országában.
KAPCSOLÓDÓ
Japánban új kormányzati szervet hoznak létre a túlturizmus kezelésére
Tavaly rekordszámú látogatót fogadott az ország.
