Bár Országos Kékkörnek nevezik, a Magyarország legszebb tájait körbefonó három népszerű túramozgalom nyomvonala jelenleg nem járható ténylegesen körbe a kék sáv jelzésen. Míg ugyanis a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra az Írott-kőn, illetve Szekszárdon összeér idősebb és fiatalabb testvérével, az Országos és az Alföldi Kéktúrával, azok egymással sehol nem találkoznak: az előbbinek Hollóházán, az utóbbinak Sátoraljaújhelyen van a végpontja. A legközelebb, kb. 4 km-re, a Nagy-Nyugodónál kerülnek egymáshoz, a végpontjaik között azonban mintegy 35 km-t kell gyalogolni a különféle jelzésű turistautakon.

Bezárul a kör

Az országos turistaút-hálózat mellett a három nagy kéktúrát is fenntartó Magyar Természetjáró Szövetség régóta tervezi, hogy megszünteti ezt a hiányosságot, azaz „körösítse a kört.” Az elképzelés már az Alföldi Kéktúra születésekor, 1996-ban felmerült, s bár akkor nem valósult meg, az 1952-ben alapított Országos Kéktúra 75. évfordulója remek alkalmat kínál az adósság törlesztésére.

Így hát kb. egy év múlva, a 2027-es jubileum őszén bezárják a kört, jelentősen átrajzolva a KÉKTÚRA zempléni 26-27. szakaszának útvonalát.

A módosítás révén az Országos Kéktúra érinteni fogja a Pálházi Állami Erdei Vasút felső, rostallói végállomását is, bekapcsolja a kék sáv jelzésű útvonalba a Zempléni-hegység egyik ékszerdobozát, a látnivalók és szálláshelyek széles kínálatával rendelkező Telkibányát, a végpontja pedig Hollóháza helyett Sátoraljaújhely lesz, hogy több mint három évtized után végre találkozhasson az egyre népszerűbb Alföldi Kéktúrával.

A Magyar Természetjáró Szövetség azért tájékoztatja már egy évvel előre a kéktúrázókat, hogy ha szeretnék, legyen idejük a régi nyomvonalon legyalogolni a zempléni szakaszt. Ez fontos, mert egyes, már megkezdett, de még be nem fejezett részteljesítéseik elveszhetnek a módosítás miatt, ha addig nem szerzik meg a szükséges bélyegzőlenyomatokat. 

Ami azonban a legfontosabb: aki már hiánytalanul teljesítette, vagy a változás hatályba lépéséig teljesíti az OKT István-kúttól Hollóházáig tartó részét, annak természetesen nem kell visszamennie oda az átalakítás után.

Nem példa nélküli a végpontok költözése 

Az Országos Kéktúra végpontja nem most először változik majd a története során. A felavatására 1938-ban rendezett nagyszabású túraesemény, a Szent István-vándorlás idején a kék sáv jelzésű útvonal az Írott-kőtől a Pusztafalu fölé magasodó Tolvaj-hegyig ívelt át hazánk északi tájain, de 1952-ben, amikor létrehozták rajta a ma ismert pecsétgyűjtő mozgalmat, sokkal rövidebb, mindössze 852 km hosszú volt. Akkor a keleti határszélen továbbra is a Tolvaj-hegyig, nyugaton viszont csak Tapolcáig ért, mivel abban az országrészben gyanakodva fogadták a természetben bóklászó turistákat. 

Az Országos Kéktúra nyugati végpontja a következő évtizedekben fokozatosan került közelebb az osztrák határhoz.

1961-ben Sümegre, az 1970-es évek derekán a Velem feletti Szent Vid-kápolnához (ahol máig áll az emlékműve), majd közvetlenül a rendszerváltás után, 1989-ben az Írott-kőre, aminek természetesen szimbolikus jelentősége is volt. 

A keleti végeken ritkábban változott a végpont, 1961-ben a Nagy-Milicre (Lászlótanyára), majd 1988-ban Hollóházára helyezték át. Jövőre – egy kis csavarral – innen fogják tovább vezetni a kék sáv jelzésű útvonalat Sátoraljaújhelyig, amelyet hivatalos programfüzete szerint az 1938-as Szent István-vándorlás is érintett.

Az idők során természetesen nemcsak a végpontok, hanem a köztük kanyargó nyomvonal is számtalanszor módosult, csak 2025-ben 23 db kisebb nyomvonaligazítás történt. Ezeket az esetek döntő többségében külső körülmények, leginkább az érintett területek használati vagy tulajdonviszonyaiban beálló változások kényszerítik ki, a tulajdonosokat ugyanis semmilyen jogszabály nem kötelezi a turistautak átengedésére.

Ez már az 1930-as években is problémát jelentett, mégpedig sokkal súlyosabbat a mainál, mert az erdőterületek zöme uradalmi birtok volt, ahová egyáltalán nem engedték be a turistákat. Emiatt akkoriban a kék sáv jelzést is erősen kompromisszumos útvonalon lehetett felfesteni.

A komoly nyilvánosságot kapó Szent István-vándorlás egyik célja kifejezetten az országos propaganda volt, hogy politikai és egyházi támogatást szerezzenek a tiltott területek természetjárók előtti megnyitásához.

Manapság kedvezőbb a helyzet, mert a hazai erdővédelmi törvény lehetővé teszi az erdőterületek (beleértve a magántulajdonúakat) szabad látogatását, és a turistaút-hálózat is sokkal sűrűbb. 

A kényszerűségből végzett módosítások sokasága mellett az MTSZ – amely éppen 65 évvel ezelőtt, 1961-ben vette át az Országos Kéktúra fenntartását – a mozgalom hagyományait tiszteletben tartva időről időre jobbító szándékú változtatásokat is kezdeményez az útvonalon. Ilyen lesz a mostani is.

Az új útvonal: bekapcsolják Telkibányát

A „kör körösítése” tehát régóta napirenden van, de nem volt egyszerű megtalálni hozzá az optimális nyomvonalat. Mivel az Alföldi Kéktúrának Hollóházán magától értetődő okokból nem lenne keresnivalója, az egyértelmű volt, hogy az Országos Kéktúrát kell levezetni Sátoraljaújhelyig. Ezt azonban úgy szerették volna megtenni, hogy magába foglalja a Zempléni-hegység eddig nem érintett szép részeit, és a lehető legkisebb legyen a veszteség. Természetesen csak az engedélyeztethető útvonalak jöhettek szóba.

A végső változatot alapos tervezés és terepbejárások után, a Kéktúra Bizottság tagjaival és az MTSZ helyi tagszervezetével, a BAZ Megyei Természetjáró Szövetséggel együtt alakították ki, valamint egyeztettek az érintett önkormányzatokkal, a nemzeti park-igazgatósággal és az állami erdészettel is.

További információ a szövetség honlapján.

(Nyitókép: MTSZ)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!