Erdőt telepíteni a sivatagba – utópisztikusan hangzik, de nem lehetetlen megvalósítani. A legjobb példa erre Dubaj: ahol néhány évtizeddel ezelőtt még sivatag volt, ma egy rengeteg zöldfelülettel rendelkező metropolisz áll.

Egy új kezdeményezés Mauritániában erdősítené a sivatag egy részét a klímaváltozás negatív hatásainak enyhítése céljából. A tervek szerint az Atlanti-óceán partján szélturbinák és napelemparkok állítanának elő megújuló energiát, amivel a tengervíz sótalanítását végző üzemet működtetnék. 

A sótalanított tengervizet ezután a sivatagba vezetnék, ahol csepegtetéses módszerrel öntöznék az oda ültetett fákat.

Mauritánia szinte tökéletes feltételeket – nagy szélsebesség, állandó napsütés és 750 kilométer hosszú tengerpart – kínál a zöld hidrogén előállításához – mondta el Taghiya Abeiderrahmane, az ország energiaügyi minisztere a projektről tartott konferencián. A Szahara Reneszánsz Projekttől (SAREP) vizet, élelmet, jobb energiaellátást, infrastruktúrát és munkahelyeket is remélnek. 

Peter Heck, a projekt vezetője, a trieri egyetem birkenfeldi környezetvédelmi campusának környezetgazdaságtan professzora szerint kezdetben 12 mauritániai ültetné és gondozná a fákat, később akár 400 ezren is dolgozhatnának a helyszínen. Túlnyomórészt olyan fákat és cserjéket telepítenének, amelyek jól bírják a szárazságot és a homokos talajt: eukaliptuszt, aszályfát, akácfát, kazuárfát, Jatrophát. Ezeknek a növényeknek sok előnyük van: gyorsan nőnek, jó faanyagok, megkötik a homokot és a szén-dioxidot, ezenkívül hüvelytermésük vagy leveleik állatok táplálékául is szolgálhatnak. Főleg tisztító diót (Jatropha curcas) ültetnének, amelynek az olaja felhasználható étolajként, lámpaolajként vagy üzemanyagként is.

A tervek szerint a fák többségét erdészeti kitermeléssel hasznosítják, kisebb részük pedig védősávként szolgál majd a szél okozta talajerózió megakadályozására. Egyes parcellákon kölest, földimogyorót és kukoricát is termeszthetnek majd, a potenciális befektetők igényeitől függően. A helyiek ellátását szolgáló alapélelmiszereket azonban mindenhol termesztenének.

Mauritánia 50 évre a projekt rendelkezésére bocsátott egy kétmillió hektárnyi területet, a szerződéseket a 2023-as klímakonferencián írták alá.

Az elkövetkező tíz évben több millió fa ültetésére kerülhet sor. 

Az első 50 hektáron, az idei évben faiskolát és egy kis szállodát terveznek építeni bemutatóteremmel, tesztelnek egy sótalanító üzemet, valamint hagymával ültetnek be egy kisebb, két-három hektáros területet. 

A fejlesztés azt hivatott megmutatni a befektetőknek és a bankoknak, hogy a pénzük jól hasznosul a Szaharában. Az egész projekt megvalósításához jelenleg 7,5 millió euró áll rendelkezésre, a teljes beruházás akár 120 milliárd euróba is kerülhet.

Még vizsgálják, hogy a projekt mekkora megterhelést jelent a környezetre. A sótalanító üzemekben keletkezett koncentrált sóoldat ugyanis csökkenti a víz oxigéntartalmát, ha a parthoz túl közel engedik vissza a tengerbe. Megoldásként hajókkal szállítanák a sóoldatot a nyílt tengerre.

A projekt nem egyedülálló a régióban, az Afrikai Unió 2007 óta dolgozik az ún. Nagy Zöld Fal, egy 8000 kilométer hosszú és 15 kilométer széles zöld sáv kialakításán, amely az egész Száhel-övezeten haladna végig Szenegáltól Dzsibutiig. A cél a sivatagosodás megállítása, a termőföldek állapotának helyreállítása. A projekt megvalósítási határideje eredetileg 2030 volt, de szakértők szerint már most látszik, hogy ennél több időre lesz szükség a befejezésig.

Forrás: Reisereporter

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!