A tíz leglátogatottabb magyar város közül 8-ban meghatározó turisztikai vonzerőt jelentenek a fürdők. A vidéki vendégforgalom mintegy 70%-a fürdővel rendelkező településen keletkezik. Jelentőségük pedig messze túlmutat a fürdők kapuin: egy sikeres fürdő megtölti a szállodákat, vendégeket vonz az éttermekbe, munkahelyeket teremt, ráadásul egész évben. A fürdőknek kiemelt szerepet szánunk a magyar turizmus következő évtizedében – hangsúlyozta Csendes Olivér.

A Magyar Turisztikai Ügynökségnél most az egyik legfontosabb feladat a 2036-ig szóló új turizmusfejlesztési stratégia megalkotása. Ehhez szemléletváltásra van szükség: a turizmusra nem különálló ágazatok összességeként, hanem egymásra épülő szereplők közös ökoszisztémájaként kell tekinteni – tudtuk meg.

A magyar gyógyvízkincsre, a fürdőkultúránkra és az egészségturizmusban rejlő lehetőségekre a jövőben még tudatosabban szeretnénk építeni. A világban egyre erősebb az egészségtudatosság, a megelőzés, a testi-lelki feltöltődés, a wellness iránti igény, Magyarországnak ezen a területen kivételes adottságai vannak. De ebből az adottságból versenyképes turisztikai terméket, a fürdőzésből pedig komplex, magas minőségű vendégélményt kell teremteni. Ehhez a fürdők, a szálláshelyek és más turisztikai szolgáltatók szorosabb együttműködésére van szükség, amit a megújuló desztináció menedzsment rendszerrel is támogatni szeretnénk – emelte ki Csendes Olivér.

A stratégia kidolgozásában az MTÜ-nél 11 munkacsoport dolgozik 16 kiemelt témakörben. Eddig 82 szakmai szervezettel egyeztettek, 14 workshopot tartottak, a szolgáltatói felmérésre pedig több mint 4100 válasz érkezett. Október végére elkészült a stratégia első egységes koncepciója. Ez öt stratégiai pillért, 13 beavatkozási területet és 44 tervezett akciótervet foglal magába. Most következik a munka második fordulója. Novemberben és decemberben újabb szakmai workshopokon szeretnének közösen tovább dolgozni azon, hogy a stratégiai irányokból konkrét, végrehajtható és mérhető intézkedések szülessenek. Ebben a szakaszban is számítanak a Fürdőszövetség részvételére. A szakmailag véglegesített változattal az év végére szeretnének elkészülni, hogy a szükséges társadalmi és kormányzati egyeztetési jóváhagyási folyamat végeztével az új stratégiát 2027. február 1-jén bemutathassák. 

Ezek után a jelen kihívásait is számba vette Csendes Olivér: 

„Tisztában vagyunk azzal, milyen komoly terhet jelent a fürdők számára az energiaigényes működés, az üzemeltetési költségek emelkedése, az elöregedő infrastruktúra vagy egyes szabályozási előírások teljesítése. Ezért is tartjuk fontosnak a fürdőket érintő szabályozás átfogó felülvizsgálatát, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyeket a vendégek biztonsága mellett az üzemeltetés műszaki és gazdasági feltételeit is figyelembe veszik. A vízforgatás alóli felmentési engedélyek felülvizsgálati határidejének tervezett meghosszabbítása is ebbe az irányba mutat”.

Ugyanilyen fontos kérdés a fejlesztések jövője. A fürdőfejlesztési igények közös felmérésével szeretnének pontos képet kapni arról, hogy milyen beavatkozásokra van szükség, és mely fejlesztések hozhatják a legnagyobb eredményt. A cél az, hogy a jövőben a fejlesztési és finanszírozási lehetőségeknél a fürdők sajátos igényei, az energiahatékonyság, a fenntartható működés és a vendégélmény javítása egyaránt hangsúlyosan megjelenjenek. 

„Gyulán hosszú évek óta tudatos, alulról építkező turizmusfejlesztés zajlik valódi szolgáltatói összefogással. A város most új turisztikai stratégián dolgozik a helyiek, a vendégek és a vállalkozások bevonásával. Pontosan ez az a szemlélet, amelyre országosan is építeni szeretnénk. Hamarosan megszavazza az Országgyűlés az NTAK-demokratizációs törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Önöknek még több adatot tudjunk visszajuttatni, és ezáltal még megalapozottabb és adatalapú stratégia készülhessen” – zárta gondolatait Csendes Olivér.

(Nyitókép: MTÜ)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!