Egy szelet pizza, egy fánk vagy egy adag sült krumpli ma már nemcsak étel, hanem utazási célpont is lehet. A világ nagyvárosaiban turisták ezrei állnak hosszú sorokban olyan helyek előtt, amelyek néhány éve még hétköznapi büfék voltak. A virálissá vált ételek iránti rajongás azonban legkevésbé az ízekről szól: a közösségi média, a kimaradástól való félelem (FOMO) és az utazás performansszá válása formálja a modern városnézést.
Az utazási döntések mögött hagyományosan a látnivalók, a természeti környezet vagy a kulturális kínálat állt, ma azonban egyre többen már konkrét vendéglátóhelyek alapján választanak úti célt. Egy ikonikus pékség, egy TikTokon felkapott fánkozó vagy egy kötelezően lefotózandó street food étel önálló attrakcióvá vált. A nyaralás sok esetben nemcsak felfedezés, hanem dokumentált élmény lett, amelyben a gasztronómia látványos főszerepet kap.
A jelenség egyik legismertebb európai példája Amszterdam.
A Keizersgracht csatorna hídján nap mint nap turisták tucatjai állnak sorban 5,50 eurós sültkrumplis tölcsérekkel a kezükben, hogy a jellegzetes oromzatos házak előtt videókat készítsenek.
A sor elején a FabelFriet áll, amely 2020-as nyitása után 2023-ban robbant be igazán a TikToknak köszönhetően, és mára a város egyik legismertebb gasztropontja lett.
Néhány méterrel arrébb a koreai szendvicseket kínáló Chun, valamint a Van Stapele Koekmakerij elegánsan csomagolt sütijei vonzzák ugyanilyen tömegekben a tartalomgyártó turistákat.
Hasonló sorok alakulnak ki New Yorkban az L’Industrie pizzázónál, Londonban a Beigel Bake előtt, Japánban az I’m Donut? üzleteinél vagy az olasz All’antico Vinaio szendvicsezőinél is – olvasható az index.hu cikkében.
A pszichológusok szerint a várakozás már nem pusztán az ételről szól.
A legfontosabb mozgatórugó a FOMO: Amikor az emberek azt látják, hogy mások sorban állnak valamiért, az automatikusan kívánatosabbá teszi azt a dolgot, és azt az érzést kelti bennük, hogy ők is lemaradnak egy pozitív élményről.
Ez az úgynevezett „társas bizonyíték", amely finoman, de hatékonyan befolyásolja a döntéseinket.
A közösségi média tovább erősíti ezt a hatást. Az utazók többsége már az érkezés előtt találkozott a „kötelező” étellel az algoritmusok által szelektált hírfolyamokban, így a felfedezés nem az utcán, hanem online történik. A sorban állás, sőt annak dokumentálása is az élmény részévé válik.
Mivel az algoritmusok a már népszerű helyeket emelik ki, a viralitás könnyen túlturizmushoz vezet.
A tömeges érdeklődés komoly terhelést ró az érintett városrészekre, miközben a helyiek életminősége romlik.
Amszterdamban a De Negen Straatjes negyed lakói már a FabelFriet működésének felülvizsgálatát követelik. A konfliktus ráadásul egy szélesebb vitába illeszkedik bele, hiszen Amszterdamban egyre erősebben jelenik meg a túlturizmus problémája, olyannyira, hogy az Amsterdam heeft een keuze (Amszterdamnak van választása) nevű aktivistacsoport pert is indított a város ellen, amiért az nem tartotta be a turisták számának évi húszmillióra vonatkozó ígéretét.
Mindez azonban ritkán riasztja el az utazókat. Másokat sorban látni továbbra is megerősít bennünket abban, hogy „jó helyen járunk” – még akkor is, ha tudjuk, hogy a várakozást a hype táplálja, továbbra is beállunk a sorba – ami azt mutatja, hogy sokak számára maga a várakozás legalább annyira része az élménynek, mint az étel, amely végül a kezükbe kerül.
(Nyitókép: Amszterdam / 123rf.com)
KAPCSOLÓDÓ
Drágább lesz az utazás: mutatjuk, mely városokban kerül többe a pihenés az idén
Az új idegenforgalmi adók miatt több kedvelt úti célon drágább lesz a pihenés 2026-ban.
