Lakóautós élménybeszámolóra hívták az érdeklődőket a Lengyel Intézetbe december 3-án, ahol Sztaniszlav András mesélt lengyelországi úti élményeiről, hogy hallgatóságának is kedvet csináljon hasonló utakra.
A telt házas rendezvény háziasszonya, Farkas Melinda a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet magyarországi képviseletének vezetője az előadás bevezetőjeként elmondta, hogy egyre többen fordulnak hozzájuk lakóautós utazásra vonatkozó kérdésekkel, amelyekre ez idáig nem tudtak érdemben válaszolni.
E hiány kitöltése adta a kéthetes út az apropóját, felkérték a témában otthonosan mozgó Sztaniszlav Andrást, a Vanlife Hungary alapító tulajdonosát, hogy térképezze fel, mit kínál Lengyelország a lakóautós turistáknak.
Az ötletből végül egy felejthetetlen, 15 napos lakóautós kaland kerekedett, amely során közel 3600 kilométert tettek meg, tíznél is több várost érintettek, és számos kempingben, továbbá néhány vadkempingben éjszakáztak, s ahogy azt az előadótól megtudtuk, a Balti-tenger vadregényes partjától a Mazuri-tavakig rengeteg meglepetés várta őket.
A hallgatóság gyönyörű fotókon követte végig út állomásait, Wrocław, Poznan és Gdansk mesés utcáit, a tengerparti Kolobrzeg és Sopot nevezetességeit, vagy a Slowinski Nemzeti Park homokdűnéit és a Görbe Erdő különleges fáit, nem is beszélve a békét és nyugalmat árasztó a Mazuri-tavakról.
Sztaniszlav András azt is elmondta, miközben megtapasztalták, hogy az ország milyen sokszínű és barátságos úti cél, kipróbálták, kempinghálózatot, és úgy találták, hogy Lengyelország az egyik legjobb – de még kevésbé felfedezett – lakóautós célpont Európában.
Néhány tanács a hasonló utakra készülőknek:
Helyszín megválasztása: a Balti tenger partja kiváló lakóautós célpont; hosszan húzódik, tud vadregényes, de akár balatoni hangulatot is árasztani, és változatossága révén bőven kínál látnivalót. Az utak jó állapotban vannak, az sem mellékes, hogy sok állami autópálya (pl. A2, A4) ingyenes. A városok és a falvak is rendezettek, angolul és bankkártyával is elboldogulunk.
Mikor menjünk: júniusban, még főszezon előtt érdemes indulni, s bár a tenger fürdőzéshez még hideg, vannak mindig bátor vállalkozók; viszont igazán élvezhető, hogy nincs turistaáradat, még az útba eső városokban sem. A hőmérséklet nem megy 25 fok fölé, így akár városi, akár erdei vagy tengerparti séta is szóba jöhet, bár a partszakaszon sokszor kell erős széllel számolni.
Kemping vagy vadkemping: az előadó elsősorban kempingekben szállt meg párjával, és mindenkinek ajánlja a park4night.com oldalt, amelyen hamar megtalálták a közelükben lévő kempinget, és egy-két kivétellel mindenhol lehet bőven helyet találni 20-45EUR körüli áron foglalás nélkül, akár késő esti érkezéssel is.
Persze az igazi szabadságérzetet a vadkempingezés nyújtja, de ennek Lengyelországban is – ahogy általában Európában – inkább a „megállás és éjszakázás” formája a megengedett.
Előadónk azt tapasztalta, ha csupán a pihenés céljából áll meg és éjszakázik, vagyis követi az úgynevezett „Stellplatz” szabályt, és nem „teljes kempingezést” folytat – sátorállítással, túl sok felszerelés kipakolásával –, akkor a rendőrök békén hagyják. Mindenképpen érdemes előre ellenőrizni az adott térség szabályait, hogy elkerüljük a bírságokat, ebben is segít a fenti honlap.
Az előadás konklúziója: ha eddig nem úgy gondoltunk Lengyelországra, mint lakóautós úti célra, akkor most jött el az ideje!
Az útról készült fényképes beszámolót ITT lehet elolvasni.
Nyitókép: Vajk Brigitta
KAPCSOLÓDÓ
Mesés történetek Kelet-Lengyelországból – aki nem hiszi, járjon utána
Forró üveget formáztunk, ágyút sütöttünk el, az ördög tenyeréből próbáltunk jósolni, aztán virágos kalapokban szurdoktúrára keltünk.
