Járjuk be akár borospohárral a kézben, akár túrabakancsban vagy biciklivel, Tokaj-Hegyalja történelmi levegőjével, természeti kincseivel, egyedülálló borkészítési hagyományaival páratlan élményeket tartogat.
Tokaj urai fejedelmek és nemesi dinasztiák voltak, a vidék borait – a híres aszúval egyetemben – királyok és császárok udvarába szállították. A vulkanikus talajú, sajátos mikroklímájú terület 1737-ben a világ első zárt borvidéke lett. Hegyalja máig megőrizte évezredes egységét, az egyedülálló szőlészeti-borászati hagyományok mellett ezért is választották a világörökség részévé. Települései alatt pincékből álló, girbegurba labirintusrendszer kanyarog. Ezekben érlelik a tokaji borokat, amelyek közül a leghíresebb az aszú.
Tokaj aranya
A természeti adottságoknak és a máig élő tradícióknak köszönhetően Hegyalján olyan bortípusokkal is találkozunk, amelyek csak erre a vidékre jellemzők. Tokajról elsőként mindenkinek az aszú jut eszébe. Ennek a különleges, természetes édes bornak a születése igazi csoda: a folyók felől érkező párát, valamint az őszi csapadékos időjárást szerencsés években napsütéses, száraz nappalok követik. Az így kialakuló mikroklíma kedvez a nemespenész elszaporodásának, amely az érett szőlőszemen megtelepedve nemesrothadást, aszúsodást idéz elő. Gondos válogatás után ezekből a töppedt szőlőszemekből készül Tokaj legfőbb kincse, az aszú.
A borvidék másik különlegessége a szamorodni. Neve a lengyel „ahogyan termett” kifejezésből származik, ugyanis egészséges és aszúsodott szemeket egyaránt tartalmazó fürtökből préselik. Az erjedés folyamatától függően készülhet száraz és édes szamorodni.
Palackba zárt illatok
Tokaj-Hegyalja legnépszerűbb szőlőfajtája a furmint, amelyből ma már kiváló száraz borok is készülnek. Szintén jellegzetes helyi fajta a hárslevelű. Virágos-mézes illata, gazdag íze a nyarat idézi, a száraztól kezdve a magas cukortartalmú „késői szüret”-en át a tiszta aszúig többféle bor alapanyaga. Száraz változatát érdemes kipróbálni gazdagabb szószokkal kísért szárnyasokhoz, sertés- és borjúételekhez.
Önmagában ritkábban találkozunk a sárgamuskotállyal, a buja, parfümös illatú bor többnyire házasításokban szerepel. Ez a harmadik leggyakoribb szőlő a borvidéken, napsütéses illata és íze remek párost alkot zöldsalátákkal, könnyed natúr sajtokkal, csirkével, fehérhúsú halakkal, ázsiai tésztákkal, wokban készült ételekkel.
Dűlőtúrák, kóstolók
Az utóbbi években Tokaj-Hegyalját elkötelezett borászok, kádárok, sajtosok, méhészek, borecetkészítők, vendégfogadók töltötték meg újra élettel. A szőlőbirtokok és a vulkáni kőzetbe vájt pincék jó része bejárható, és számos helyen borkóstolókkal, borvacsorákkal, vezetett dűlőtúrákkal, gasztronómiai és kulturális rendezvényekkel várják a látogatókat. Érdemes hát útnak indulni, hogy alaposabban megismerjük a borvidék páratlan kincseit!
Száraz furmint
A 2000-es évektől vált népszerűvé a gazdag, összetett ízvilágú száraz furmint, amely levesekkel, zöldségekkel, szárnyasokkal, halakkal és sertéshúsból készült ételekkel is párosítható. Érdemes kipróbálni sajtokhoz is, különösen jó kísérője az érleltebb kecske- vagy a hegyvidéki tehénsajtoknak.
KAPCSOLÓDÓ
Tokaj és Nyíregyháza térségét ajánlja felfedezésre októberben a Magyarország vár magazin
Boros programokról, a zempléni várakról, Sóstógyógyfürdő kincseiről és a Tisza-vidék mesebeli templomairól olvashat a friss lapszámban.
A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány Magyarország vár című magazinjában jelent meg.
A lap főtámogatója:
