Debrecenben nemcsak a víz, az irodalom is gyógyító erővel bír. A város „beszélő szoborrá” változtatta a Déri téren álló Merengő szobrot. Bárki hagyhat ott olyan idézetet, amivel üzenni szeretne, vagy választhat egyet, amire éppen szüksége van.

 

Abigél korsója

Ki ne emlékezne Vitay Georginára, aki a csodatévő Abigélnek hagyott üzeneteket? Szabó Magda regényének helyszíne a képzeletbeli Árkod, de ebben a történetben is ott vannak az írónő debreceni élményei. Ha szeretnénk megeleveníteni a sorokat, akkor Szabó Magda életének a helyszíneit egy városi túra keretében fedezhetjük fel. És ha nem bízunk a Merengő szoborban, a Szabó Magda Emlékház udvarán ott áll Abigél szobra, séta közben a korsójába rejthetjük az üzenetünket. 

 

Irodalmi nagyjaink nyomában

Szabó Magda mellett más írók és költők életútjában is meghatározó volt a cívisváros. Petőfi diákként, szegény vándorszínészként és ünnepelt költőként is megfordult a városban. Első alkalommal Csokonai síremlékét és a nevezetes Református Kollégiumot kereste fel. 

Ez a két helyszín ma is úgy áll, ahogy akkor Petőfi látta. Példaképe, Csokonai Vitéz Mihály Debrecen szülötte, akinek jó barátja volt a Lúdas Matyi szerzője, a szintén debreceni születésű Fazekas Mihály. 


A Református Kollégium Múzeuma mindkét költő emlékét állandó kiállítással őrzi. Ady jogot tanulni érkezett Debrecenbe, de sokkal jobban érdekelte a színház és az írás, az ő itteni emlékeit a Debreceni Irodalom Házában ismerhetjük meg.  

kolcsey-szobor-debrecen, Fotó: Visit Debrecen
Kölcsey Ferenc szobra Debrecenben(Fotó: Visit Debrecen)

A hely szelleme

Debrecen irodalmi élete fogalom, a hely szellemét a Református Kollégium alapozta meg. Nevezetes tanárainak és diákjainak igen hosszú a sora, közéjük tartozott Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Fazekas Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc, Ady Endre, Sarkadi Imre, Szabó Lőrinc. Móricz Zsigmond pedig a jól ismert Légy jó mindhalálig című regényében örökítette meg a kollégiumi diákéveit. 

(Nyitókép: Visit Debrecen)

KAPCSOLÓDÓ

Debreceni örökségséták a Nagytemplomtól az ortodox zsinagógáig

Egykor kálvinista Rómaként emlegették a várost.

 

A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány Magyarország vár című magazinjában jelent meg.
A lap főtámogatója:

szerencsejatek-fekvo-logo-nagy-1290x264