Mindkét település a Duna jobb partján, a Római Birodalom határát jelző limes mentén jött létre, és jelentőségük később is kiemelkedő maradt. A kivételesen szép természeti környezetben fekvő városok rengeteg látnivalót kínálnak, és ezen az sem változtat, ha az időjárás hűvösre fordul.
Esztergomot a 960-as években Géza fejedelem választotta állandó székhelyül, a legenda szerint itt koronázták meg fiát, I. Istvánt. Szent István idejében tették le az esztergomi érsekség alapkövét: a település az ország fővárosa és vallási központja lett.
Egyházi és világi örökség
Esztergomban található Európa egyik legnagyobb bazilikája, benne hazánk egyetlen épen maradt reneszánsz kori épülete, a süttői „vörösmárvánnyal” borított Bakócz-kápolna és a világviszonylatban is kiemelkedő egyházi kincstár. A bazilika az ország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig száz méter magas.
A kupolából gyönyörű kilátás nyílik a Duna két partját – és ezzel Magyarországot és Szlovákiát – összekötő hídra, a Pilisre és a Visegrádi-hegységre, a közeli Kis-Duna sétányra, a város fürdőire és más nevezetes épületeire.
A bazilika mellett érdemes megnézni a páratlan gyűjteménnyel rendelkező Főszékesegyházi Könyvtárat, a történelem szerelmeseinek pedig a Vármúzeumot, amely a feltárt királyi palota megmaradt helyiségei mellett az esztergomi vár történetét is bemutatja. Gyerekekkel kihagyhatatlan a Duna Múzeum, ahol kicsik és nagyok videók, mozgó makettek és interaktív játékok segítségével ismerkedhetnek meg a folyóval, valamint a vízgazdálkodás múltjával és jelenével.
Babits nyomában
Esztergomban járva különösen az irodalomkedvelők fogják értékelni az Előhegyen álló Babits Mihály Emlékházat, ahol a költő és felesége 13 nyarat töltött el. Az egykori nyaraló nevezetessége az aláírásfal mindazok nevével, akik a házaspár vendégeiként a villában megfordultak.
Királyi helyszínek
Visegrádot, amelynek 328 méter magasban álló Fellegvára messziről szembetűnik, Károly Róbert 1320 körül jelölte ki az ország fővárosának, ő rendelte el egy nagyszabású királyi palota felépítését is. A királyi székhely Mátyás király idején élte fénykorát, a „földi paradicsom” virágzásának, ahogy a messze földről érkezők leírták, a török uralom vetett véget.
Elsőként a történelmi helyszíneket érdemes felkeresni, így a várhegy tetején magasodó, több érdekes kiállítást is kínáló Fellegvárat, ahonnan kivételes látványban lehet részünk, majd a várrendszer részét alkotó Salamon-tornyot és a Duna-parthoz közeli királyi palotát. A palota önmagában is sok látnivalót tartogat, a hétszáz éves, késő gótikus stílusú, reneszánsz elemeket is magán hordozó épületegyüttes falai között hosszabban elidőzhetünk.
Kisebb kirándulással érhetjük el a római tábor maradványait őrző Sibrik-dombot és Visegrád legmagasabb, több gyönyörű túraútvonal találkozásánál fekvő kilátóját, a Zsitvay-kilátót a Nagyvillám tetején. Aktív kikapcsolódásra nyújt alkalmat a gokart- és a bobpálya, valamint a sajátos mikroklímájú Bertényi Miklós Füvészkert, ahol lovaskocsizni is lehet. Kedvező időjárás esetén pedig ezen a télen is kinyit a visegrádi sípálya.
(Nyitókép: Visit Esztergom)
KAPCSOLÓDÓ
Budapest környékét ajánlja felfedezésre a Magyarország vár magazin
Királyi helyszínekről, barokk pompáról és téli kirándulási lehetőségekről is olvashat a decemberi lapszámban.
A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány Magyarország vár című magazinjában jelent meg.
A lap főtámogatója:
