Ezer szállal kötődik szülőfalujához, Köröstarcsához és a második otthonául választott Gyulához Szabó Tibor, a Magna Cum Laude egyik alapítója, zeneszerző-gitárosa, aki igazi „vidéki gyerek”, és – ahogy azt a Vidéki sanzonban is hallhatjuk – soha nem felejti el, honnan jött. Interjúnkban elmeséli, miért szereti rajongásig Gyulát.

A Magna Cum Laude védjegyévé vált, hogy gyulai együttes. Milyen a kötődésed a városhoz?

Köröstarcsán születtem, és sokáig imádtam ott élni, de az élet úgy hozta, hogy Gyulára költöztem. Első látásra beleszerettem a városba, ez lett a választott otthonom. Meghatározó dolgok történtek itt velem, többek között itt találkoztam a zenekar tagjaival, és itt alapítottam családot.

Az első perctől kezdve szerettem a várost, de „kintről jött” gyerekként sokáig magányos farkas voltam. Kara Misáék egy tehetségkutató verseny után kerestek meg és hívtak el a Mink zenekarba a kilencvenes évek végén. Egy idő után új, letisztultabb hangzásban gondolkodtam, a Vidéki sanzon harmóniaköre már akkor megvolt a fejemben. Egy nyár végi estén a Kézműves Cukrászda előtt ültem, amikor felfigyeltem egy jó hangú figurára. Ő volt Mező Misi. Leszólítottam, amiből nagyon jó beszélgetés kerekedett, így indult a Magna Cum Laude sztori 1999-ben.

szabo-tibi, Fotó: Burka Ferenc Frenki
Szabó Tibor, a Magna Cum Laude egyik alapítója (Fotó: Burka Ferenc Frenki)

 

Gyorsan befutottatok. Nem fordult meg a fejetekben, hogy Budapestre költözzetek?

A kétszáz kilométeres távolság miatt sokszor érezzük a hátrányát a vidékiségnek, régebben sok dologból kiestünk, vagy hajnali négykor indultunk, hogy odaérjünk a reggeli televíziós adásba. A zenekar fele ma már Budapesten él, mi Misával azonban Gyulán maradtunk. Lehet, hogy többet utazunk, de a levegősséget, a finomságot, a városból áradó nyugalmat, ami nálam az alkotási folyamat része, nem lehet pótolni! Itt nincs dugó, minden gyorsan elérhető, az Élővíz-csatorna partján a fiam az összes fát ismeri, ezt őrült nehéz elengedni. Ha elutazunk, gyakran alig várom, hogy újra meglássam a város határát jelző táblát! 

Vannak olyan helyek Gyulán, amelyekhez különösen kedves emlék fűz?

Nem PR-duma, én valóban kötődöm a várhoz, a tóhoz, az Almásy-kastélyhoz, nosztalgikusak számomra a történelmi emlékek, hiszen hol vannak manapság végvárak? Gyula igazi pici ékszerdoboz. Zseniális a felújított Ladics-ház, az Erkel Ferenc Emlékház, a Kolbász Múzeum, sorolhatok egy csomó nagyon szép és értékes dolgot a rengeteg fesztivál mellett. Nem tudom elhinni, ha valaki úgy megy haza, hogy Gyula nem jó hely! Megemlíteném a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt is, szintén imádom, nagyon sokat járunk oda, és régről is köt hozzá egy emlék, hiszen itt forgattuk 2003-ban a Minden állomás videóklipjét.

Ha Gyula, akkor kolbász és pálinka. Ez nektek is ilyen egyértelmű?

A disznótor számunkra alapvetés, kolbászon nőttünk fel, nagyon szeretünk enni és inni, a pálinkáról ugyebár írtunk egy dalt is. A menedzserünk ötletére a húszéves jubileumi koncertünket disznótoros- és pálinkakóstolóval kísértük. A legnagyobb durranás azonban az volt, amikor a Bumeráng rádióműsorba reggel 6-kor frissen gőzölgő hurkával és kolbásszal állítottunk be. Az sem véletlen, hogy a zenekar második évtizedes jubileumát ünneplő válogatásalbumnak – amelyen húsz hazai előadó Magna-feldolgozásai hallhatók – Gyulai Húszfeldolgozó lett a címe.

szabo-tibor, Fotó: Szántó Dóra
Gyula igazi pici ékszerdoboz Szabó Tibor szerint (Fotó: Szántó Dóra)

 

Mivel érdemelted ki 2019-ben az Artisjus-díjat, 2022-ben pedig a Köröstarcsa Község Díszpolgára címet? 

Az Artisjustól az Év Könnyűzeneszerzője díjat kaptam. Abban az évben volt húszéves a pályafutásom, nyolc zenei album társszerzője vagyok, amelyek arany- és platinalemezek lettek. A köröstarcsai polgármester úr indoklása szerint „az egész életművemmel a kultúra és a művészet ügyét szolgálom, hozzájárulva ezzel a község jó hírnevének növeléséhez”. Én valóban nem tudom elfelejteni, honnan jöttem, a szívem mélyén mindig tarcsai leszek.

KAPCSOLÓDÓ

Gyula és Békéscsaba térségét ajánlja felfedezésre a Magyarország vár magazin

Pihentető fürdőkről, pompás kastélyokról, Munkácsy Mihályról és térség híres kolbászairól is olvashat a friss lapszámban.

A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány Magyarország vár című magazinjában jelent meg. A lap főtámogatója:

szerencsejatek-fekvo-logo-nagy-1290x264