A Budapestről alig két óra alatt autópályán elérhető Makó tudatosan újrapozicionálja magát. Ma már nem csak a Hagymatikum fürdőre épít: célja, hogy a hazai slow turizmus egyik meghatározó úti céljává váljon, ahol egy hosszú hétvégét is könnyű megtölteni ráérős élményekkel.
Ami mindjárt feltűnik Makóra érkezve, hogy még a mezővárosok mezőnyében is egyedi hangulatot áraszt. Kompakt, gyalog bejárható központja, dús és árnyas platánsorai, a zsúfoltság hiánya és a Maros háborítatlansága olyan nyugalmat kölcsönöznek a településnek, amely ma már önmagában is turisztikai érték. Különlegességét adja az is, hogy történelmi magjában a késő barokktól az eklektikán és a szocmodon át a kortárs organikus formavilágig szinte könyvként olvasható a magyar építészet története.
A fürdő, amely önmagában is látnivaló
Ha van hely, amely alapjaiban változtatta meg Makó turisztikai pozícióját, az kétségkívül a város kellős közepére épített Hagymatikum. A helyi gyógyvíz régóta ismert volt, az igazi fordulatot azonban az hozta, amikor a Kossuth-díjas Makovecz Imre elképzelései találkoztak a természeti adottságokkal. Az eredmény a 2012-ben átadott álomszép fürdő lett, amely ma már legalább annyira építészeti látványosság, mint gyógy- és wellnessközpont.
A mester azonban már nem élhette meg minden elképzelése megvalósulását. Több terve csak évekkel később került elő a fiókból. Az új épületszárnyban 2024-ben átadott Atlantisz-részleg is ezek közé tartozik. A különleges megvilágítást kapó, vízi fantáziabirodalom figurái a fényfestéssel és a zenével együtt a fürdő egyik legkülönlegesebb élményét adják.
A bővítés másik látványos eleme az új csúszdavilág. A háromcsúszdás rendszer tervezésébe külföldi szakértőket is bevontak, és a pályák egyikén a tölcsérelem és a csúszda olyan kombinációban jelenik meg, amely Magyarországon egyedülálló.
A családos vendégek körében továbbra is a különleges, gömb alakú élménymedence a legnépszerűbb, amely hullámokat is képes kelteni, a barlangfürdő pedig az elmúlt évek finomhangolásának köszönhetően ma már stabilan és megbízhatóan működik. A vezetés következő áhított célja a hullámmedence téliesítése: lefedésével és egy fedett összekötő folyosóval egész évben használhatóvá válhat.
Kevesebb vendég, azonos bevétel
A létesítmény élére tavaly érkezett divízióvezető, Szűcs Szabolcs szerint a jövő a kapcsolódó szolgáltatások összehangolásában rejlik. Célja, hogy a vendégek egy adott árért minél több színvonalas szolgáltatást kapjanak, ne pedig a fapados modellt kövessék. A szemlélet része a szállodai igényességgel kialakított wellnessrészleg egyedi kínálata – a hangtálfürdőktől a napi szaunaszeánszokig –, valamint a saját üzemeltetésű vendéglátás. Ennek jegyében maguk vették kézbe az éttermek és a büfék működtetését, tavaly pedig már egy hatszáz fős rendezvény teljes cateringjét is házon belül biztosították.
A gasztronómia jelenleg a fürdő bevételeinek 30–40 százalékát adja. A tudatos működés az eredményeken is meglátszik: miközben több hazai fürdő veszteségekkel küzd, a Hagymatikum tavaly mintegy 400 millió forintos pozitív eredménnyel zárt.
Mivel a vendégkör korábban mintegy 65 százalékát romániai látogatók adták, a román gazdaság lejtmenete és a lej gyengülése érzékenyen érinti a fürdőt: a magyarországi pihenés számukra 40–45 százalékkal drágább lett, ezért idén mintegy 15 százalékos látogatószám-csökkenéssel számolnak a létesítményben.
A bővülő magyar és szerb vendégkörnek, valamint a tudatos árképzésnek és a széles szolgáltatási palettának köszönhetően ugyanakkor a Hagymatikum az ügyvezető reményei szerint idén is nyereséges maradhat. A szakember úgy véli, a következő nagy feladat már nem elsősorban a fürdő fejlesztése, hanem a vendégek tartózkodási idejének növelése. Ehhez több minőségi szálláshelyre, összehangolt városmarketingre és még szorosabb együttműködésre lesz szükség a helyi szolgáltatók között.
Két szálloda, két karakter
A város fejlődésének egyik leglátványosabb jele, hogy az elmúlt években a szálláskínálat is sokat erősödött. Makón ma két, karakterében teljesen eltérő, mégis egymást jól kiegészítő négycsillagos szálloda működik. A Hagymatikumtól néhány perc sétára álló LuDo Hotel története szinte családregény. A vállalkozás 2012-ben, a fürdő megnyitásának évében indult egy nyolcszobás panzióval, amelyet Nagy Gábor és édesanyja, Nagy Imréné Ági alakított ki a nagyszülők egykori házában.
A siker nyomán megvásárolták a szomszédos telkeket: a középső épület helyén ma gondozott park fogadja a vendégeket, a harmadik házban pedig újabb nyolc szobát alakítottak ki. A kibővült szálloda az idei év elején kapta meg hivatalosan a négycsillagos minősítést. A megvalósult fejlesztések minden részletén érződik a személyesség.
Nincs két egyforma szoba, a bútorokat száz kilométeres körzetből gyűjtötték össze, hiszen anya és fia közös szenvedélye az antik darabok felkutatása.
A reggelizőterasz lelke a hatalmas diófa. Árnyékában mesélte el Nagy Gábor tulajdonos-igazgató, hogy a fát még a nagyszülei ültették a születésekor. A parkban egy közel 150 éves hambárt – helyi nevén kotárkát – is megmentettek: az egykori gabonatároló ma rendezvényhelyszínként él tovább.
A hotel vendégei e-bike-okat is bérelhetnek, így autó nélkül is könnyen elérhetik a védett ártéri erdők élővilágát bemutató Marosfalvi tanösvényt, a középkori körtemplomáról ismert Kiszombort vagy az ország egyik legépebben fennmaradt erődtemplomát őrző Óföldeákot.
Ha a LuDo polgári otthonosságával hódít, a város másik négycsillagos szállodája, a Hotel Glorius eleganciájával. A 37 szobás hotel egy egykori banképületből született újjá, és a húszas–harmincas évek art deco stílusát idézi. Tetőteraszáról pazar kilátás nyílik a Hagymatikum kupoláira, vendégköre pedig ma már jóval túlmutat a fürdőturizmuson.
A román piac visszaesése kevésbé érinti, hiszen vendégeinek 65–70 százaléka belföldi, miközben a makói és szegedi ipari beruházásoknak köszönhetően egyre több üzleti utazót is fogad.
A hotel háromfogásos ebédmenüje a helyiek körében is népszerű, a pálinkakóstolók, gasztroszínházi estek és vezetett városnézések pedig a hosszabb tartózkodást ösztönzik. A közeli temesvári repülőtérnek köszönhetően egyre többen érkeznek légi úton is Makóra – tudtuk meg Jakab-Bereczky Edit Tünde igazgatótól.
A Gábli és egy makói fiú
Két éve a város vendéglátása is új szintet lépett. A Széchenyi tér egyik patinás épületében nyílt meg a Gábli, amelyet sokan Makó első valódi újhullámos bisztrójaként emlegetnek. Védjegyévé a reggeli vált: a villásreggeli hagyományát mai brunchfogásokkal értelmezik újra. Mi ugyan ebédeltünk, de az ehető virágokkal és buggyantott tojással tálalt kapros tökfőzelék is emlékezetes marad.
A Ford T-modell egyik tervezője, a makói születésű Galamb József munkásságának állít emléket a róla elnevezett Veteránjármű Kiállító Központ. Az informatív ismertetőkkel kísért, színvonalas tárlaton az 1917-es Ford T-modelltől a Zaporozsecen és az oldalkocsis Pannónia motorkerékpárokon át számos oldtimer látható, amelyek a gyűjtők gondos munkájának hála, kivételes állapotban maradtak fenn. Számos izgalmas bútor és tárgy kelti életre a 20. század hétköznapjait is, így a kiállítás jóval több egy veteránjármű-gyűjteménynél.
Marosi kalandok és új app a városnézőknek
A slow turizmus egyik legfontosabb pillére Makón a Maros. A Maros Adventure motorcsónakjával mi is bejártuk a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó folyószakaszt, amely gazdag élővilágával és egyre népesebb hódállományával a vízitúrázók kedvence. Aki pedig egy kis adrenalinra vágyik, itt találja az óriáscsúszdás Lombkorona-sétányt és a Maros Kalandpartot is, ahol zipline, magaslati kerékpár és óriásinga várja. Tesztünk szerint a szabadeséses inga simán felveszi a versenyt a bécsi Práter attrakcióival.
Makó látnivalói már nemcsak hagyományos várostérképpel, hanem egy új digitális alkalmazás segítségével is bejárhatók. A néhány hete elindult makoGO mögött Gergely Gábor áll, aki korábban tíz éven át vezette a Hagymatikumot, ma pedig a város turisztikai digitalizációján dolgozik.
A böngészőből futó, hasznos webapp több tematikus útvonalat kínál – az építészeti örökségtől a hagymás hagyományokon át a családi programokig –, miközben háttértörténetekkel, érdekességekkel és kvízkérdésekkel teszi élményszerűvé a városnézést. A felhasználók pontokat is gyűjthetnek, így a séta játékos felfedezéssé válik.
Hazafelé Budapest irányába adja magát még egy utolsó megálló: Ópusztaszeren található a turisztikai szakember másik fejlesztése, a Csillagösvény. A 35 ezer fagyalbokorból kialakított, három és fél kilométer hosszú sövénylabirintus Európa legnagyobbjai közé tartozik.
A magyar mondavilág csodaszarvasát kirajzoló útvesztő elágazásainál feleletválasztós kérdések segítenek megtalálni a helyes irányt. A nem mindennapi attrakció évente mintegy 25 ezer látogatót vonz, idén pedig már 30 ezres vendégszámot remélnek.
KAPCSOLÓDÓ
Turisztikai beruházások indulnak Makón, egy Makovecz-épület is megújul
