A sepsiszentgyörgyi Vörös Csillag Múzeum tárgyakon, dokumentumokon, fényképeken és személyes történeteken keresztül idézi fel a romániai kommunista diktatúra évtizedeit. A történelmi események bemutatása mellett arra is hangsúlyt fektet, hogy miként működött a hatalom, és milyen hatással volt a rendszer az emberek mindennapi életére, családjaira és közösségeire.

A múzeum európai uniós finanszírozásból, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében valósult meg közel 12 millió eurós beruházással. Három szinten mutatja be a romániai államszocializmus időszakát, eredeti tárgyakat, dokumentumokat és személyes visszaemlékezéseket ötvöz interaktív installációkkal, audiovizuális tartalmakkal, VR-szemüvegekkel és szimulátorokkal.

A Vörös Hajnal tárlat a második világháború következményeit, a deportálásokat, a politikai üldöztetéseket, a börtönök és kényszermunkatáborok világát idézi fel. A Vörös Zászló tárlat a kommunista hatalom kiépülésével és a társadalom átalakításával foglalkozik, a Vörös Csillag tárlat pedig a Ceauşescu-korszak mindennapjait, a hiánygazdaságot, a propagandát és a rendszer bukását láttatja.

Az intézményben október 23–25. között ingyenes nyílt napokat szerveznek, amikor az érdeklődők tárlatvezetéssel vagy önállóan is megismerhetik a kiállítást. Október 27-étől keddtől vasárnapig 11 és 19 óra között látogatható.

A szerda esti hivatalos megnyitón a romániai történetírás és általában a közélet meghatározó képviselői vettek részt. A rendezvény díszvendége, Emil Constantinescu volt román államfő beszédében napjaink nagy problémájának nevezte, hogy nem ismerjük a valódi történelmet, mivel megítélése szerint a román történelmet a KGB és a román titkosszolgálat emberei „írták". Kérte hallgatóságát, hogy törekedjenek a közelmúlt történelmének megismerésére, különben nem fogják tudni megérteni azt az erkölcsi válságot, amelyben jelenleg van a román társadalom.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester magyar nyelven kezdte beszédét, emlékeztetve: az anyanyelv használata olyan szabadság, melyet a kommunista diktatúra bukása után nyert vissza a romániai magyarság, előtte „csak álmodni és sírni" lehetett magyarul. Köszönetet mondott az ötletgazdának, Váry Ó. Péter újságírónak és a projekt támogatóinak, hogy együtt maradandót alkothattak. 

Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, kutató rámutatott: ennek a korszaknak egy szelete a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate irattárában található, és azt javasolta, hogy a múzeum kutatási részleggel is bővüljön. Ez többek között a romániai magyar ellenállás történetének román nyelvre való lefordításával is foglalkozhatna – mondta –, mivel román nyelvű források hiányában ez a többségi társadalom körében alig ismert.

Hegedüs Csilla, aki az európai beruházások és projektek minisztériumának egykori államtitkáraként segítette a múzeum létrejöttét, felidézte, hogy több hasonló intézmény létrehozása is szerepelt a tervben, melyek közül például a bukaresti holokausztmúzeum nem valósult meg. A létesítmény főként a fiatal generációk nevelése szempontjából fontos, hogy felismerjék a diktatúra bármely formáját – mondta, és felajánlotta, hogy segít európai szinten is láthatóvá tenni az intézményt.

Madalin Hodor történész, a Securitate Irattárait Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alelnöke felajánlotta a CNSAS támogatását a kezdeményezők további terveihez.

(Nyitókép: Facebook / Vörös Csillag Múzeum)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!