A 2026-os Európai Turizmus Napján Mirko Lalli, a Data Appeal alapítója rávilágított, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán a technológiát, hanem magát az utazói viselkedést is alapjaiban formálja át. Míg korábban az utazók kulcsszavakkal kerestek, ma már kérdeznek, a közeli jövőben pedig teljes mértékben delegálni fogják a döntéseiket a mesterséges intelligenciának.
Ebben a „kattintás nélküli korszakban” az utazók már nem böngésznek weboldalakat, hanem egyetlen pontos választ várnak az algoritmustól, amely a preferenciáik és korábbi adataik alapján hoz döntéseket helyettük.
Ez a fordulat stratégiai kihívás elé állítja Európát: a láthatóság záloga már nem a marketingköltés, hanem a digitális olvashatóság.
Ha egy úti cél adatai nincsenek megfelelően strukturálva és szemantikailag értelmezhető módon tálalva, az MI-rendszerek számára láthatatlanná válik.
Mivel az európai turisztikai kínálat rendkívül töredezett és lokális, fennáll a veszély, hogy a globális (főként amerikai és kínai) MI-óriások fogják strukturálni és közvetíteni az európai ajánlatokat, ami torzításokhoz, a fenntarthatósági szempontok mellőzéséhez és a tömegturizmus fokozódásához vezethet.
A szakértő szerint a megoldás az „orchestration”, vagyis a turisztikai folyamatok aktív összehangolása. Az MI lehetőséget ad a precíziós illesztésre: a megfelelő keresletet a megfelelő helyszínnel és időponttal párosíthatjuk, figyelembe véve a helyi lakosok igényeit és a környezeti terhelhetőséget is.
Ehhez azonban a döntéshozóknak stratégiai infrastruktúraként kell kezelniük az MI-t, a vállalkozásoknak pedig túl kell lépniük a hagyományos digitális marketingen, és gépileg értelmezhető, gazdag adatállományokat kell építeniük.
A jövő nyertesei nem a legnagyobb reklámbüdzsével rendelkező desztinációk lesznek, hanem azok, amelyeket az algoritmusok a legpontosabban képesek értelmezni – írja hírlevelében a VIMOSZ.
Nyitókép: 123rf.com
KAPCSOLÓDÓ
Biztonságos utazás bizonytalan időkben – így változtak a magyarok utazási szokásai az elmúlt hetekben
Az utazók az elmúlt hetekben egyértelműen a biztonságos desztinációk felé fordultak: a balkáni és nyugat-mediterrán régiók váltak a legkeresettebb célpontokká.
