Budapest Európa egyik legkeresettebb úti célja

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalmában látható növekedés is alátámasztja, hogy Budapest Európa egyik legkeresettebb desztinációja. A légikikötő utasforgalma az első nyolc hónapban 18,6 százalékkal haladta meg az előző évit, 7,6 százalékkal a 2019-es évet, 2024 év végére pedig 17,5 millió utast várnak. A legnagyobb utasforgalom-növekedés spanyol, olasz és svájci relációban látható. A cargo forgalom ugyanebben az időszakban 49,7 százalékkal növekedett az előző évhez és 111,5 százalékkal 2019-hez képest – sorolta Nagy Márton a kedvező adatokat. 

„Ferihegy utasforgalma növekedett az egyik legnagyobb mértékben az EU-ban 2024 első felében, az utasforgalom növekedésében egyedül Róma (Fiumicino) előzte meg Ferihegyet” – hangzott el. 

Az eseményen a miniszter részletes adatokat mutatott a charterjáratokkal kapcsolatban is. Ezekből megtudhattuk, hogy az év első nyolc hónapjában 352 ezer utas repült charterjárattal a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, ami az utasok 3,1 százalékát teszi ki. A chartergéppel utazók száma éves alapon 21,4 százalékkal, 2019 azonos időszakához képest 19,4 százalékkal növekedett. A charterjáratok számában 18,8 százalékos éves alapú bővülés látható az év első nyolc hónapjában, a járatok átlagos kihasználtsága 84,9 százalékos volt. 

A külföldi utazások száma és a költések szintén jelentős növekedést mutatnak. A magyarok külföldön elköltött utazási kiadásai 27 százalékkal nőttek éves alapon a második negyedévben.

„Horvátország nagyon erős desztinációja Magyarországnak, az ide utazó magyarok száma 11 százalékkal növekedett az év első nyolc hónapjában” – beszélt a legkedveltebb külföldi úti célról. Horvátország mellett szinte minden jelentősebb célország esetében növekedés látható a többnapos utazások kiadásai kapcsán. „A foci-Eb miatt iszonyú pénzeket költöttünk Németországba, az olimpiai költések Franciaországban azonban nem hoztak ekkora változást” – tudtuk meg a minisztertől. 

Rekord nyarat zárt a magyar turisztikai szektor 

„Soha nem nyaralt ennyi honfitársunk az országhatáron belül, és soha nem látogatott ennyi nemzetközi turista hazánkba” – hangsúlyozta a miniszter, bemutatva a turisztikai szálláshelyek főbb nyári eredménymutatóinak alakulását. 

Összesen közel 7 millió vendéget regisztráltak a magyarországi szálláshelyeken, a szám közel 9 százalékkal magasabb, mint 2023 azonos időszakában. A vendégéjszakák száma megközelítette a 18 milliót, ami éves szinten közel 3 százalékos növekedés – tudtuk meg. 

2024 nyarán a külföldi vendégek száma 3,1 millió volt, a külföldi vendégéjszakák száma megközelítette a 8 milliót. A legtöbb vendégéjszakát a Német-, Lengyel-, Csehországból, Szlovákiából és az Egyesült Királyságból érkező turisták töltötték hazánkban, de növekszik a keletről érkezők aránya, különösen örvendetes a magas költési hajlandóságú kínai vendégek növekedése. A vendégéjszakák számában a legnagyobb növekedést a kínai, a spanyol, a portugál, az észt és a horvát piacról értük el a bemutatott adatok szerint. 

A Balatonon szintén örvendetesen (az előző évhez képest 3,9%-kal) nőtt a vendégéjszakák száma. A miniszter utalt rá, hogy az új hajók sikerét látva gondolkodnak az összes régi komp lecserélésén. 

A hazai szállodák teljesítményét elemezve elhangzott, hogy a hazai szállodák júliusban elért 76 százalékos kapacitáskihasználtsága nemzetközi szinten is az egyik legmagasabb volt a régióban. 

A miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy a szállodák számában lemaradásban vagyunk, véleménye szerint elsősorban a 3-4 csillagos kategóriában lenne szükség új nyitásokra. 

Beszélt a turisztikai szálláshelyek forgalmáról is, mely az év első hét hónapjában 14,9 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, épp úgy, mint az éttermek forgalmának értéke.

A SZÉP-kártya a turizmus motorja volt idén is

Pozitív adatok derültek ki a SZÉP-kártyával kapcsolatban. A kártyabirtokosok 2023. január–augusztusához képest 3,2 százalékkal többet fizettek SZÉP-kártyáikkal, és összesen közel 296 milliárd forintot használtak fel. Ezen belül június-augusztusban közel 133 milliárd forintot fizettek SZÉP-kártyával a felhasználók, 9 százalékkal többet, mint tavaly nyáron, a külföldi költések emelkedése miatt ugyanakkor a költések forgalma lassul. 2024. augusztus végén a kártyákon 97 milliárd forint állt rendelkezésre, a kártyaegyenlegek összege augusztus végén 25 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képet – tudtuk meg. A felhasználók és az elfogadóhelyek száma szintén bővült.  

A szektor már most a GDP több mint 12 százalékát adja. A központi költségvetés bevételeinek több, mint 10 százalékát a turizmushoz kapcsolódó fogyasztás és foglalkoztatás eredményezi – zárta szavait a miniszter.

Utcahosszal előztük Európát 

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataiból kiderül, hogy 2024 júniusa és augusztusa között Budapestre közel 2 millió vendég érkezett, ami 22,2 százalékkal több, mint 2023 nyarán. A vendégek 6 millió vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, tizedével többet, mint tavaly nyáron. 2023 nyarához képest idén 4 százalékkal több, közel 5 millió vendég, több mint 13 millió vendégéjszakát töltött a vidéki szálláshelyeken. Az emelkedő vendégszámhoz nagyban hozzájárultak a nemzetközi utazók, számuk majd 1,5 millió volt, közel 8 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A Balatonnál több mint 1,7 millió vendég fordult meg, ami 6 százalékkal több, mint tavaly. A térség szálláshelyei adták a hazai vendégforgalom közel egyharmadát a nyáron. A balatoni térség szálláshelyein június–augusztusban 20 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint az intenzív forgalmú fővárosban.

„A nyári szezon alakulása a teljes éves turisztikai eredményre kihat. Ekkor keletkezik az éves vendégéjszaka-forgalom 41 százaléka. Egy kiváló, új csúcsokat beállító nyári szezon van mögöttünk. 

Az Eurostat adatai szerint 2024 júniusáig a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák átlagos európai növekedését Magyarország utcahosszal, 150 százalékkal előzte" 

– értékelte a nyarat lapunknak Csendes Olivér, a Visit Hungary vezérigazgatója. 

Hozzátette: „A forgalmi sikerek a bevételekben is megmutatkoztak. A három nyári hónap alatt Magyarország szálláshelyei közel 370 milliárd forint bevételre tettek szert, 11 százalékkal, infláció feletti mértékben túlszárnyalva a tavaly nyári eredményt, A vendéglátóhelyeken pedig összesen 605 milliárd forintot költöttek a vendégek a nyári hónapok során, ami a tavalyi évhez képest 10 százalékos növekedést jelent."

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!