Jövőre több mint kétszer annyi pénz juthat az aktív életmód támogatására, mint idén, de a források elosztásánál új szempontok is érvényesülnek. A november 10–11-i Aktív Magyarország Konferencián kiderült, milyen feltételekkel támogatnák az új sportlétesítményeket, milyen fejlesztésekre számíthatnak a természetjárók, és hogyan növelnék a rendszeresen mozgók számát.
A nyolcadik alkalommal megrendezett budapesti konferencia megnyitóján Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár a rendszeres testmozgás társadalmi jelentőségét hangsúlyozta. Méltatta Révész Máriusz munkáját, aki meghatározó szerepet játszott az Aktív Magyarország programjainak elindításában. Az államtitkár szerint a következő fejlesztéseknek nemcsak a sportolási lehetőségeket kell bővíteniük, hanem a lakosság mozgási szokásait is tartósan meg kell változtatniuk.
31 milliárd forintra nőhet a támogatási keret
A 2027-es terveket Dörnyei Kristóf, a Sportért Felelős Államtitkárság Aktivitásért Felelős Főosztályának vezetője ismertette. Az idei 13–14 milliárd forinttal szemben jövőre 31 milliárd forinttal számolnak. A költségvetési keret egyelőre tervezet, amelynek elfogadását a főosztályvezető egy hónapon belül várja. A programokat 2026-tól a főosztály az Aktív Magyarország Fejlesztési Központtal együttműködve koordinálja. Az aktív közlekedéssel kapcsolatos feladatok az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz kerültek.
A programok előkészítéséhez 62 szervezet mintegy 460 oldalnyi szakmai javaslatot nyújtott be. A 2027-es támogatások odaítélésénél már előre meghatározott pontrendszert alkalmaznak, és a fejlesztések eredményességét is mérik. Az újonnan támogatott mozgáshelyszíneken legalább heti rendszerességgel szervezett foglalkozásokat kell biztosítani, hogy a létesítmények ne maradjanak kihasználatlanok.
Folytatják a lakóhelyhez közeli, jó minőségű, ingyenesen használható mozgáshelyszínek fejlesztését. Új pályázatokat terveznek többféle sportolásra alkalmas aktív parkok és meglévő épületekben kialakított beltéri aktív pontok létrehozására. A hátrányos helyzetű térségekben magasabb támogatási intenzitást biztosítanak.
A sportegyesületeket szélesebb körben megnyitják a szabadidősportolók előtt, az Iskolám a sportegyesületem programot több klubra terjesztik ki. Rekreációs szakemberek segítségével olyan településeken is indítanak rendszeres foglalkozásokat, ahol jelenleg kevés a mozgási lehetőség.
Új pályázatok a túraútvonalak fejlesztésére
Az aktív turizmus számára új támogatási programot terveznek a gyalogos, kerékpáros és vízi útvonalak fejlesztésére és fenntartására is. A forrásokból pihenőhelyek és kilátók korszerűsítésére, fenntartására is lehetőség nyílhat.
Folytatódik a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program, amelyben turistaházak, kulcsosházak és ifjúsági szálláshelyek újulhatnak meg. A következő időszak feladata a Kéktúra és a Horizont kerékpáros kalandtúra-útvonal népszerűsítése is. Egyszerűsítenék a vízitúrázás és a természetjárás hatósági szabályozását, megkönnyítve a szervezők munkáját.
Húszezer gyermekre bővítenék a vándortáborprogramot
A Vándortábor Programban 2026-ban 41 útvonalon 15 ezer gyermek vett részt. A következő évek célja a létszám 20 ezerre növelése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalokra. Folytatódik az Ötpróba, a Mozgás Éjszakája, a Természetben Egyenlően és a Túrázz a sulival! program.
A Millió lépés kezdeményezésnek mintegy 715–716 ezer regisztrált felhasználója van. A cél azonban nem pusztán a regisztrációk növelése, hanem hogy minél többen ténylegesen teljesítsék a napi 8000 lépést.
Előkészítették a SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlájának bővítésére, az adómentes sportjuttatásra és az egészségpénztári lehetőségek szélesítésére vonatkozó javaslatokat is.
Ezek már a miniszter előtt vannak, hangsúlyozta Dörnyei Kristóf, de döntés még nem született. A 2027-es programoknál a hozzáférés, a közösségek, az élethelyzetekhez igazodó lehetőségek, a partnerségek, az ösztönzés és a természetben végzett mozgás kap hangsúlyt. Megismétlik a 2023–2024-es aktív életmód kutatást, hogy felmérjék a mozgási szokásokat és az aktivitás akadályait.
Egymilliárd forint juthat a mozgás népszerűsítésére
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója a fejlesztések tényleges használatát helyezte előtérbe. Mivel a korábban épített pumpapályákat és gördeszkaparkokat elsősorban fiúk használják, a jövőben a tinédzserlányok igényeihez igazodó aktív parkokat is kialakítanának.
Az új helyszíneket úgy alakítanák ki, hogy azok a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhetők és használhatók legyenek. A természetjárás feltételeit a szakember szerint viszonylag kis ráfordítással, jelentős fakivágás nélkül is lehet javítani. Példaként a túraútvonalak jelzését, a pihenőhelyek és esőbeállók kialakítását említette.
A rendszeres testmozgás népszerűsítését 2027-ben egymilliárd forintos kommunikációs keret támogathatja. Egyszeri kampányok helyett folyamatos kommunikációt terveznek.
Petényi hangsúlyozta: minden fejlesztés, rendezvény és kommunikációs program támogatásánál azt kell vizsgálni, mennyiben segíti a rendszeres mozgás elterjedését. Az eredményesség mércéje az lesz, hány ember mindennapjainak válik tartós részévé a mozgás.
Díjazták az aktív életmód népszerűsítőit
Hatodik alkalommal adták át az egymillió forintos pénzjutalommal járó Aktív Magyarországért díjakat. Az öt kitüntetett 2026-ban Kiss Dávid, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programkoordinátora; a 411 településen mintegy 15 ezer résztvevőt megmozgató Szeniorörömtánc-oktatók Országos Egyesülete; Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke; Góg Anikó korábbi olimpikon triatlonversenyző; valamint Juhász Árpád geológus, ismeretterjesztő.
Az Év Kilátója a zempléni János-vára kilátó lett, amely 20 067 szavazatot kapott a tíz döntősre érkezett, rekordot jelentő 50 229 voksból. Az Év Turistaháza címet a Soproni-hegységben található Muck Turistaház nyerte el. Az Év Kerékpárosbarát Szolgáltatója díjat három kategóriában adták át: a szállodák között a kőszegi Hotel Írottkő, a vendégházak közül az Ulbert Pince Vendégházak, a vendéglátóhelyek kategóriájában a keszthelyi Pajti kávézó és bisztró kapta az elismerést. Magyarországon jelenleg mintegy 2000 kerékpárosbarát szolgáltató működik.
A belföldi utazók több mint fele keres aktív programot
A keresletről Dóczi Melinda, a Visit Hungary marketingdivíziójának vezetője számolt be. A szervezet 2026-os desztinációpozicionálási kutatása szerint a magyar válaszadók 74,5 százaléka szívesen keres fel természeti szépségeket, 74,3 százalékukat érdeklik a várak és kastélyok, 54,8 százalékuk a kilátópontokat és panorámás helyszíneket, 46,6 százalékuk pedig a parkokat és botanikus kerteket keresi. A válaszadók 26,8 százalékát vonzzák az élmény- és kalandparkok, 22,3 százalékukat a természetfotózás, a madárvárták és a vadasparkok, 11,4 százalékuk pedig vízisportokat próbálna ki.
Az eredmények alapján a belföldi utazók több mint fele keres valamilyen aktív kikapcsolódási lehetőséget. Dóczi szerint a kínálatot nem kizárólag a rendszeresen sportolókra és túrázókra érdemes építeni: egy könnyű séta, családi kirándulás vagy panorámás helyszín felkeresése is vonzó program lehet. A különböző célcsoportokat eltérő ajánlatokkal lehet megszólítani.
A kevésbé ismert térségek is profitálhatnak
A Visit Hungary célja, hogy a turisztikai forgalom időben és térben kiegyenlítettebb legyen. A természetjárás és számos szabadtéri program a hagyományos főszezonon kívül is keresletet teremthet, akár kevésbé ismert térségekben is.
A kedvező természeti adottságok azonban önmagukban nem elegendők: az aktív programokat szálláshelyekkel, vendéglátással és más helyi szolgáltatásokkal összekapcsolva kell foglalható ajánlatokká alakítani.
A marketingvezető a Tourinform-hálózattal való együttműködést is fontosnak nevezte. Az irodák például segíthetnek alternatív programot találni, ha az időjárás miatt módosul egy kirándulás. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a helyi szolgáltatók naprakész információkkal segítsék a hálózat irodáit.
Fotók: turizmus.com
KAPCSOLÓDÓ
„Kevesebb fotel, több természet" – így formálja az aktív turizmus Magyarország jövőjét
Révész Máriusz az aktív turizmus gazdasági, társadalmi és térségfejlesztő szerepéről beszélt a 33. Turizmus Évadnyitó Gálán.
