A román kulturális minisztérium átszervezné az épített örökség védelmét az elmúlt években főként erdélyi műemléktemplomoknál történt falomlásokra tekintettel, az erre vonatkozó tervet kedden bocsátották közvitára – tudatta a szaktárca Facebook-oldalán.
A bukaresti minisztérium bejegyzésében hangsúlyozta: a romániai épített örökség védelme átszervezésre, reformra szorul, melynek során megerősítik a független szakértők státusát és tisztázzák az egyes állami intézmények felelősségi körét.
A cél nem a meglévő intézmények megszüntetése – írták –, hanem megerősítése a felelősségi körök tisztázása, az adminisztratív kapacitás növelése és a védelmi mechanizmusok mai valósághoz és technikákhoz való igazítása révén.
Hangsúlyozzák: a romániai műemlékek leromlott állapota nemcsak a finanszírozás és a jövőkép hiányának tudható be, hanem "rendszerszintű problémáról" van szó. Az intézményi felépítés, amelyen keresztül a műemlékek védelme történik, elavult, széttöredezett, és gyakran egymással versengő törzsi érdekek jellemzik – közölték.
"Az összeomló műemlékek nem elszigetelt balesetek. Vészjelzések. A muzsnai várfal, a szilágycsehi templomtorony vagy a herkulesfürdői épített örökség helyzete sajnos újabb fájdalmas figyelmeztetések, hogy így nem folytathatjuk"
– fogalmaztak.
Hangsúlyozták, hogy a változtatáshoz mentalitásváltás is szükséges: le kell győzni a változással szembeni ellenállást, meg kell szabadulni a személyes vagy csoportérdekek vezérelte szűklátókörűség logikájától. "Az örökség nem tartozik semmilyen szakmai testülethez, intézményhez, befolyási hálózathoz. Az örökség a miénk, mindannyiunké" – tették hozzá.
Emlékeztettek, hogy a jelenlegi struktúrával "a szakemberek 36 éve csapdába estek", noha vezetői szinten minden erőfeszítést megtettek, hogy a bukaresti székhelyű Nemzeti Örökségvédelmi Intézet (INP) kiegészítse egymást a központi adminisztráció, illetve a megyei kulturális igazgatóságok struktúráival és a műemlékvédelemre szakosodott civil szervezetekkel.
Hozzátették: a most közvitára bocsátott tervvel megvan a lehetőség, hogy nemcsak a tüneteket, hanem a betegséget kezeljék. Ezért arra kérik a szakembereket, az adminisztrációban dolgozókat, a műemlék épületek tulajdonosait és a civil szféra tagjait, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá egy erősebb, koherensebb és hatékonyabb örökségvédelmi rendszer kiépítéséhez.
A minisztérium honlapján közzétett tervezet kitér a feladatok szétválasztására, a területi leosztásra, hangsúlyozva, hogy míg a stratégia és a koordinálás központi, a működtetés regionális feladat. Arra is rámutatnak, hogy az épített örökség védelme a történelmi és földrajzi sajátosságok figyelembevételével kell történjen, nem pedig a közigazgatási felosztás alapján.
A kulturális tárca azt követően tette közzé tervét, hogy szombaton leomlott a muzsnai szász erődtemplom várfalának egy része.
Romániában az elmúlt években egyre gyakrabban fordul elő falomlás középkori műemléktemplomoknál, a magyar vonatkozású műemlékek közül februárban a szilágycsehi református templom bejárati fala omlott össze. A leginkább veszélyeztetett műemlékek a történelmileg szászok által lakott Királyföld és Beszterce környékének szász evangélikus templomai, melyek a hívek rendszerváltás előtti Németországba távozásával többnyire gazdátlanul maradtak.
A szász épített örökség leromlott állapotát jelzi, hogy 2016-ban a Brassó megyei Szászveresmart (románul Rotbav, németül Rothbach) XIII. századi, román stílusban épült erődtemplomának tornya, illetve a templom egy része omlott le, majd Rádos (románul Roades, németül Radeln) XV. századi templomának tornya. Vlad Alexandrescu akkori román művelődési miniszter sürgősségi pénzalap létrehozását javasolta a veszélyeztetett épített örökség megmentése céljából.
A szaktárca adatai szerint több mint 600 műemléképület áll az összeomlás szélén Romániában, elsősorban a gazdátlanul maradt szász templomokat fenyegeti a megsemmisülés veszélye.
KAPCSOLÓDÓ
Az erdélyi szász erődtemplomok több mint egymillió látogatót vonzottak tavaly
Az egyre kisebb lélekszámú szász közösségek a slow tourism művelői.
