Június 4–6. között Budapest adott otthont a Nemzetközi Termálturisztikai Konferenciának. Az eseményen 30 ország 150 szakembere találkozott, hogy megvitassa a termálturizmus jövőjét, kihívásait és lehetőségeit. A margitszigeti Ensana Thermal Hotelben tartott rendezvényen szóba került a fenntarthatóság, a termálvizek öröksége, a kihívások, innovációk és a wellnessszegmensben rejlő további lehetőségek is.
Elsőként Riccardo Mortanfello, az Európai Történelmi Termálvárosok Szövetségének (EHTTA) elnöke üdvözölte a résztvevőket. Elmondta, hogy a konferencia megszervezésével nem csupán technikai eszmecsere, hanem egy közös gondolkodási fórum elindítása a céljuk az ágazat minden érintettje számára. Az ágazatnak véleménye szerint őszintén kell beszélnie a kihívásokról, beleértve az örökségvédelmet, az éghajlatváltozást és a beruházásokkal kapcsolatos költségeket.
Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) vezérigazgatója bemutatta a főváros egyedülálló termálörökségét. Budapest az egyetlen főváros, mely egyben fürdőváros is, nem véletlenül nevezik már 1937 óta a gyógyfürdők városának. Közel 180 forrásból tör fel a gyógyvíz, mely 38 különböző ásványi anyagot tartalmaz. A történelmi fürdők, köztük a Gellért és a Széchenyi, a világ leglátogatottabb fürdői közé tartoznak, a két létesítményt 2024-ben a 25 legszebb fürdő közé választották az Instagram-felhasználók.
A BGYH azon dolgozik, hogy megőrizzék a termálörökséget, minél magasabb színvonalon szolgálják ki a látogatókat és a törzsvendégek mellett új vendégköröket is megszólítsanak - hangsúlyozta.
Ion Vilcu, az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UN Tourism) affiliate tagozatának igazgatója elmondta, hogy a termálturizmus ma már túlmutat a korábbi réspiaci pozícióján. 2022 és 2024 között 157 százalékkal nőtt a foglalások száma ezekre a desztinációkra, különösen a 30-as éveikben járó korosztálynak köszönhetően. A legtöbben (10-ből 6 utazó) ma már a hosszabb tartózkodások iránt érdeklődnek, utazásaik egyre inkább az őszi és tavaszi időszakra (4-7 nap) koncentrálódnak, meghosszabbítva a nyári csúcsszezont és hozzájárulva a városi turizmus fenntarthatóbb fejlődéséhez. Ezeken az utakon a turisták a wellnesskezeléseket kulturális programokkal kombinálják.
A fürdőüzemeltetés árnyoldalai
A budapesti nemzetközi termálkonferencia egyik legfontosabb és legőszintébb eleme a „The Ugly Truth of Operating Thermal Destinations” (A termáldesztinációk működtetésének kellemetlen igazsága) című kerekasztal-beszélgetés volt, melynek résztvevői a fürdők működtetésének gyakorlati és strukturális nehézségeit mutatták be. A panelbeszélgetésen Batta Mária (BGYH), Puczkó László (Ensana Hotels) és Fabrizio Caldara (Pietro d’Abano Thermal Studies Centre, Olaszország) vett részt, és Simone Zagrodnik, az EHTAA ügyvezető igazgatója moderálta.
Fabrizio Caldera többek között a kémiai kockázatokra hívta fel a figyelmet. Bizonyos természetes anyagok, nehézfémek, amik a termálvízben előfordulhatnak, komoly figyelmet igényelnek. Ezek hatása ugyan terápiás lehet, de szigorú szabályozást és szakértelmet követel, hogy ne okozzon károsodást a szervezetben. Beszélt a szagproblémákról is: sokak számára a kénes, „rohadt tojás szag” zavaró lehet a termálfürdőkben. Tabiano városa azonban Olaszországban ezt a szagot védjegyévé formálta, hangsúlyozva a kén jótékony hatásait. Szóba kerültek a mikrobiológiai szennyeződések is.
A szakember hangsúlyozta, mennyire fontos a vízrendszerek tisztaságának folyamatos biztosítása, illetve felhívta a figyelmet a Legionella baktérium egészségügyi kockázataira.
Végül a vízhőmérséklet-szabályozásról is beszélt, mely technológiai kihívást jelenthet a fürdők számára, különösen a változó klímaviszonyok mellett.
Batta Mária a munkaerőpiaci nehézségekről osztotta meg tapasztalatait, és a BGYH ezekre nyújtott megoldásait összegezte a jelenlévőknek. Dolgozóik 40 százaléka 50 év feletti, sajnos a fiatalabb generációkat nehéz a szektorba csábítani. A munkatársak fele szakképzetlen vagy részben képzett. Sokan – főleg olyan munkakörökben, melyeket más szektorban is tudnak végezni – az alacsonyabb fizetések miatt elhagyják a fürdőket, miközben egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni.
A jelenségre a BGYH béremeléssel reagál. A fürdők helyzete stabilizálódott a koronavírus-járvány után, így az utóbbi négy év során 52 százalékos béremelést tudtak végrehajtani. A dolgozókat cafeteria-rendszerrel, 13. havi fizetéssel és szociális juttatásokkal is igyekeznek motiválni. Képzési programokat hirdetnek, aktív jelenlétükkel a közösségi média felületeken igyekeznek megszólítani a fiatalabb generációt.
Puczkó László a legújabb termálturisztikai trendekről beszélt.
Egyre fontosabbá válik, hogy a fürdőélmény vizuálisan megosztható, Instagram-kompatibilis legyen.
Hangsúlyozta, hogy a modern látogató egyszerre keres kikapcsolódást, gyógyulást és közösségi-, illetve érzékszervi és érzelmi élményeket. Beszélt még a csendes utazásokról, a digitális detoxról, és a főleg a Z-generációnál tapasztalható „mini-nyugdíjról,” vagyis, hogy stresszmentes környezetben, digitális eszközök nélkül töltenek el egy-egy időszakot.
Kedvező kilátások az európai termálturizmusban
A következő kerekasztal-beszélgetésen a globális termálturizmus kilátásairól, trendjeiről beszélgetett Fabrizio Orlando, a Tripadvisor globális iparági igazgatója, Miguel Gallego, az Európai Turisztikai Bizottság marketingvezetője, Frank Halmos, az Ensana Health Spa Hotels (Csehország) vezérigazgatója és Claudia Wagner a FITReisen (Németország) ügyvezető igazgatója. A beszélgetést Simon András, a fővárosi önkormányzat kommunikációs szakértője moderálta.
Miguel Gallego szerint a tavalyi számok alapján a 2025-es kilátások kedvezőek, különösen Közép-Európában. A térség, beleértve Magyarországot is, jól teljesít a geopolitikai nehézségek (pl. ukrajnai háború) ellenére és várhatóan 4,9 százalékkal több érkezéssel és 2,2 százalékkal több vendégéjszakával zárja majd az évet.
A turisták egyre inkább keresik az értékalapú szolgáltatásokat, már nemcsak pihenni akarnak, hanem tenni az egészségükért.
Emellett egyre inkább tudatosabbak költéseik terén, figyelnek, hogy mire költenek. Népszerű trend, hogy a klímaváltozás miatt egyre melegebb mediterrán országok helyett kevésbé tipikus nyári desztinációt, hűvösebb úti célt válasszanak (cool-cation). Ennek ellenére az európaiaknak még mindig 23 százaléka tengerparti nyaralást tervez, közel 10 százaléka pedig wellness és relaxáció céljából utazik. A politikai helyzet (főleg az USA-val kapcsolatos bizonytalanság) miatt átgondolják messzi útjaikat, azonban az ázsiai úti célok térnyerése is megfigyelhető, főként a fiatalabb generációk körében.
Ezeket a trendeket Fabrizio Orlando is megerősítette, aki kiemelte, hogy egyre inkább az élményalapú utazást választják a turisták.
Tapasztalataik szerint a termálturizmus 58 milliárd dollárt hozott 2024-ben, az összeg 2030-ra 130-200 milliárd dollárra nőhet. A relaxáció, a stresszmentes utazás az első motiváló faktorrá válik majd a következő években egy-egy utazás során.
Európa, és azon belül Budapest egyre népszerűbb egészségtudatos, wellness és spa úti cél: a Széchenyi fürdő a 10. legkeresettebb élmény volt az oldalon 2025 első öt hónapjában, de a Rudas fürdő is 8. helyen szerepelt az európai attrakciók között.
Claudia Wagner kiemelte, hogy egyre inkább a perszonalizált, holisztikus élmények érdeklik vendégeiket, és értékelik, ha a tradicionális, természetes kezeléseket a modern wellnesstrendekkel kombinálják. Jelenleg a wellnessturizmus inkább a nők körében népszerű, főként a 45 év fölötti, egyetemet végzett korosztályokban, azonban egyre több férfi vendég is egészségtudatosan választ úti célt és élményeket magának.
A legtöbben ráadásul hajlandóak többet költeni a magasabb minőségű szolgáltatásokért.
A szakember rámutatott, hogy a vendégkör növeléséhez érdemes lehet szezonális, illetve személyre szabott ajánlatokat bevezetni és a jövő trendjeire (genetikai vizsgálatokon alapuló kezelések, biohacking vagy a bélflóra egészségére irányuló kezelések) koncentrálni.
Frank Halmos kiemelte, hogy Budapesten 46 százalékkal nőtt az egészségturizmus forgalma 2024-ben, ami bizakodásra ad okot. A demográfiai változások nagy hatással vannak a szektorra, és az európai népesség öregedése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. Az Ensana jelenleg két fő célcsoportra koncentrál, az idősebbekre, akik a hosszútávú egészségmegőrzést részesítik előnyben és a fiatalabb generációkra, akik tudatosan keresnek preventív, a mentális egészséget is előtérbe helyező megoldásokat. Mivel a fiatalok sokszor az interneten tájékozódnak egészségügyi kérdésekben, ezért figyelnek a tudásmegosztásra is, illetve a mentális problémákra is kiemelt hangsúlyt helyeznek. Beszélt a nemzetközi terjeszkedési terveikről is: Szaúd-Arábiában és Olaszországban is dolgoznak új helyek nyitásán.
(Nyitókép: szechenyifurdo.hu)
KAPCSOLÓDÓ
Júniusban Budapesten találkoznak a téma globális szakértői a Nemzetközi Termálturisztikai Kongresszuson
Az ágazat legnevesebb képviselői érkeznek Budapestre a júniusi eseményre.
