Átadták a megújult Varjaskéri templomromot Somogyszentpálon, a helyreállítás a Market Építő Zrt. által életre hívott ROM Vándor program részeként valósult meg 30 millió forintból.
A szakemberek a feltehetőleg román stílusú, XIII. század végéről származó épített örökségen jelentős állagmegóvási, restaurálási és környezeti munkálatokat végeztek, amelynek során többek között javították a falfelületet, pótolták az omlásokat és stabilizálták a templomfalat.
A Somogyszentpál mellett található templomrom a negyedik műemlék, amelynek felújítása a Market Építő Zrt. vállalati társadalmi felelősségvállalási programja, a ROM Vándor keretében valósult meg.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának „Példamutató Műemlékgondozásért Díjjal” elismert, az épített örökségeink felfedezését, megóvását és népszerűsítését célzó kezdeményezésnek köszönhetően 2022-ben a Zsámbéki-medencében található Töki romtemplom, tavaly az Aszófői Kövesdi templomrom, míg idén nyáron a Tatabánya külterületén található Csákányospusztai templommaradvány és környezete újult meg.
A Varjaskéri romemléknél a felújítási munkálatok együtt jártak a rom környezetének tereprendezésével. Ennek megfelelően megvalósult a hatékonyabb felszíni vízelvezetés, a föld magasságát a templom fala mentén a középkori szintre süllyesztették, valamint földhalmokkal jelölték a rom körül az egykori cinterem, a templom és a sekrestye alapfalait. A templommaradványt körbeölelő környezet szintén új életre kelt az orgonabokrok nyírásával, illetve a terület gyepesítésével.
Az átadáson Krenn Tamás, a Market Építő Zrt. főmérnöke és a ROM Vándor program projektvezetője kiemelte, hogy reményeik szerint a vállalat által indított CSR kezdeményezés révén újjávarázsolt romok a kirándulók számára vonzó úti célokká válnak.
„Ha valaki szeretné végigjárni az eddig elkészült négy helyszínünket, annak 203 kilométert kell gyalogolnia dombokon-völgyeken keresztül. Gyakorlott túrázóként mondhatom, hogy megéri elindulni, mert útközben számtalan ilyen, mint a varjaskéri és ehhez hasonló gyönyörű tájjal, látnivalóval találja szembe magát az ember, köztük a mi felújított, felfedezésre váró rom helyszíneinkkel” – mondta el avatóbeszédében a projektvezető a romemlék október 18-ai átadóünnepségén.

A Varjaskéri templom története
Ma már csak a nyugati bejárati fala áll a ROM Vándor programban most konzervált és restaurált Varjaskéri templomnak, amely a krónikák szerint a XIII. században épülhetett. A honfoglaláskori Kér településen álló, egyhajós, nyugati karzatos, egyenes szentélyzáródású templom sokáig szolgálta híveit. Több periódusban bővíthették a templomot, a szentély mellé sekrestye vagy kápolna épült, illetve idővel a meglévő templomtömeghez nyugati irányból egy 7x7 méteres alaprajzú saroktámpilléres toldalék, feltehetően torony is, nyugati bejárati kapunyílással. A török dúlás azonban a falunak és vele a templomnak is a végét jelentette. A valamikor 1536 után elnéptelenedett területre már nem tértek vissza az emberek, északabbra alapítottak új lakóhelyet, ami megpecsételte a templom sorsát. Az épület lassan az enyészet martalékává vált, és később már csak temetkezésre használták a rom körüli területet.
A helyiek azonban nem engedték a feledés homályába veszni az emlékét. A Varjaskér és Tótszentpál egyesüléséből létrejött Somogyszentpálon élő tanító, Kovácsevics Márk vezetésével feltárásokba fogtak a romok között 1960-ban.
Ők találtak rá a templom hajójában lévő kriptában 18 emberi csontvázra, illetve három másik csontvázat fejjel lefelé eltemetve, égett gerendákkal együtt emeltek ki a kórusrész alól.
A szentélyrész alatt pedig égett tölgyfa padlótéglákat tártak fel, valamint egy ritka bronz feszületet is találtak, amit később a Magyar Nemzeti Múzeumba vittek. A hetvenes évek közepe óta újabb kutatások már nem zajlottak ezen a helyen egészen 2024 tavaszáig.
Ekkor a Market Építő Zrt. megbízásából a teljes területről, illetve a templom szűkebb környezetéről földradaros geofizikai vizsgálatot végeztek. Ennek eredményeképpen beazonosították a templom pontos méretét, amely alapján az 18x7 méteres alapterületű, keleti tájolású volt és legalább két periódusban épülhetett. Előbb a hagyományos Árpád-kori, egyenes szentélyzáródású (12x7 méteres) templom épült meg, melyhez később egy tornyot is hozzáépítettek. A ma álló falszakasz ennek a toronynak a nyugati bejárati fala volt.
KAPCSOLÓDÓ
Europa Nostra-díjat kapott a kolozsvári Szent Mihály-templom
Erdély második legnagyobb templomát példaértékű összefogás eredményeként újították fel.
