A Pont-Neuf, a Szajna folyón átívelő legrégebbi híd művészi installációvá válik egy különleges, nagyszabású alkotás keretében.
Június 6. és 28. között az ikonikus Pont-Neuf ‒ amelyet 1607-ben adtak át és azóta is Párizs egyik jelképe ‒ nem „csak” átkelőhelyként funkcionál majd, hanem egy lenyűgöző, felfújható installáció, a La Caverne du Pont Neuf helyszíneként.
Ez a híd volt az első, amelyet a Lutetiai mészkőből (ma „párizsi kőként” ismert) emeltek. A híd úttörő volt abban is, hogy megfelelő járdákkal rendelkezett. A művet a kortárs francia fotográfus és utcai művész, JR álmodta meg, aki a híres művészpáros Christo és Jeanne-Claude munkásságának állít emléket, akik 1985-ben 40 000 négyzetméter arany színű szövetbe burkolták a hidat. A művész az installáció tervezésekor utal a kőbányákra, ahol az anyagokat először kitermelték, így műve a nyers földet köti össze a ma ismert városi nevezetességgel.
JR számára ez nem csupán egy alkalmi projekt: az installáció egy folyamat záróakkordja, amelyet 2020-ban indított a emberi elszigeteltség témájának feltérképezésére.
2021 óta Firenze, Róma és Milánó homlokzatait „törte fel”, 2023-ban pedig az Opéra Garnier tereit foglalta el egy Platón-barlang ihlette projekttel. A Pont Neuf installációja a sorozat befejezése.
A La Caverne du Pont Neuf installáció 120 méter hosszú, 20 méter széles és 18 méter magas „barlang” jellegű szerkezetet hoz létre a hídon, melyet gyakorlatilag levegő tart fenn ‒ így masszív, mégis könnyed formájában egyfajta „léghegyként” jelenik meg. 18 900 négyzetméternyi vásznat és mintegy 20 000 köbméter levegőt használnak fel hozzá – leginkább egy hatalmas, rendkívül stabil ugrálóvárhoz hasonlítható, amely összesen 2400 négyzetmétert fed le.
A művész a Snapchat párizsi AR Studio csapatával működött együtt, hogy olyan digitális rétegeket hozzanak létre, amelyek játékba vonják a térérzékelést. A vizuális világ inspirációját a 19. századi kronofotográfia úttörője, Étienne-Jules Marey munkássága adta.
A látogatók telefonjuk – vagy szemüvegük – segítségével nem csupán szemlélői, hanem aktív résztvevői is lehetnek az alkotásnak: a művel interakcióba lépve fedezhetik fel annak digitális dimenzióit – derül ki a Time Out cikkéből.
A művészeti installáció nem csupán vizuális élmény: ingyenesen látogatható bármikor, előzetes belépőre vagy időpontfoglalásra nincs szükség.
A látogatók átsétálhatnak rajta, de akár a Szajna partjáról vagy a közeli hidakról is megfigyelhetik az alkotást. A kiterjesztett valóság (AR) rétegek és interaktív elemek még mélyebb élményt kínálnak. Emellett az installációhoz hangvilágot is komponáltak: az elektroakusztikus hangfelületet Thomas Bangalter, a Daft Punk egykori tagja készítette.
A monumentális installációt úgy alakították ki, hogy akár az Eiffel-torony tetejéről is látható legyen, és Párizs egész területén kijelölnek egy külön „megtekintési útvonalat” is.
A projekt fenntarthatósági szempontból is figyelemre méltó. Az installáció ideiglenes, nem jár maradandó beavatkozással a történelmi híd szerkezetébe. Mivel felfújható, csak néhány teherautóra van szükség a szállításához: a vászon Franciaországban készül, minimális hulladékképzéssel, a festékek pedig vízbázisúak (vagyis nem bocsátanak ki mérgező gázokat).
Az esemény után a szerkezet teljes egészében visszabontható és az anyagok újrahasznosíthatók. A világítás pedig a hálózatra van csatlakoztatva, így nincs szükség generátorokra.
KAPCSOLÓDÓ
Christo tervei alapján becsomagolták a párizsi Diadalívet
A tavaly elhunyt bolgár származású művész hatvanéves terve vált ezzel valóra.
