Az elemzés szerint a legfrissebb adatok – a légi járatokra vonatkozó keresések és jegyfoglalások száma – alapján a nemzetközi érkezések száma júliusban és augusztusban 12 százalékkal nő Európában az előző évhez képest, ami kevéssel meghaladja a globális átlagot (11%). A növekedés oka egyrészt a kontinensen belüli utazások számának 10 százalékos emelkedése, másrészt az ázsiai–csendes-óceáni és amerikai piac élénkülése (11, illetve 21 százalékkal). Az ázsiai küldőpiacon belül különösen a kínai és a japán turisták részéről jelentkező kereslet nőtt (64, illetve 53 százalékkal).

A jelentés hangsúlyozza, hogy 

a fenti adatok alapján a világszerte tapasztalható, tartós gazdasági kihívások ellenére nagy érdeklődés mutatkozik az európai úti célok iránt. 

Ez részben a nyári szezonban zajló nagyszabású rendezvényeknek köszönhető. A gazdasági bizonytalanságot tükrözi ugyanakkor a turistaosztályra szóló jegyek iránti kereslet nagyobb mértékű növekedése (+11%) a prémium kategóriás helyek iránti kereslet növekedéséhez (+1%) képest.

A beutazó turizmusban Közép- és Kelet-Európa könyvelheti el a leggyorsabb növekedést az ukrajnai háború miatt késleltetett újraindulás után. A régió ezen a nyáron jelentős, 23 százalékos növekedésre számíthat a turistaforgalomban. Észak-Európában is gyorsabb a növekedés (+12%), mint Dél-Európában (+10%), ami a fellendülés szélesebb körű, az összes európai szubrégióban tapasztalható trendjét tükrözi.

A fellendülés főleg a városi úti céloknak köszönhető. A legnagyobb, 37 százalékos keresletnövekedés az idei nyáron jelentős sporteseményeknek otthont adó München iránt tapasztalható, a német várost Bécs, Zürich, Prága és Budapest követi a sorban.

A 10 legjobban teljesítő város az elemzés szerint (zárójelben a növekedés mértéke 2023-hoz képest):

München (+37%)
Bécs (+23%)
Zürich (+23%)
Prága (+22%)
Budapest (+21%)
Edinburgh (+19%)
Barcelona (+19%)
Madrid (16%)
Nizza (+16%)
Velence (+16%)

Míg a régión belül realizálódó utazások többsége (63 százaléka) továbbra is közepes hosszúságú, a legnagyobb (23 százalékos) növekedést tavalyhoz képest a rövid, egy-három éjszakás tartózkodások száma mutatja, amelyek így 16 százalékkal részesednek az összesből. A hosszú, több mint kéthetes utak számának növekedése jóval szerényebb (+5%). 

Az ázsiai térségből összességében ugyan még mindig a 2019. évi szint alatt van az utazások száma, de a javuló légi összeköttetések jótékonyan hatottak az ágazatra. A több desztinációt érintő utazások iránt is jelentősen nőtt az érdeklődés a régióból – jelezve az európai városok népszerűségét a kulturális-történelmi attrakciók és a vásárlási lehetőségek kombinációja iránt fogékony ázsiai utazók körében –, de ez sem éri el a pandémia előtti szintet. 

A kedvelt városkombinációk Budapest és Bécs (118 százalékos növekedés), Milánó és München (+106%), Prága és Amszterdam (+71%), valamint Isztambul és Athén (+63%).

Az idei rendezvényeknek természetesen döntő szerepük van a beutazó turizmus élénkülésében. A foci-Eb házigazdája, Németország például 19 százalékos növekedést könyvelhet el a beutazók számában 2023-hoz képest, de az idei nyári olimpiai játékoknak otthont adó Párizs iránt is nőtt a kereslet, főleg a kínai, japán, német és amerikai utazók körében.   
 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!