Hogyan és mikor került először kapcsolatba a turizmussal?

A családomban gyakori volt a vendégjárás, sokszor kérték a rokonaim, hogy meséljek Egerről. Amikor a gimnázium után sikeres felvételivel, de helyhiány miatt elutasítottak a magyar–német szakról az egyetemről, egyértelműnek tűnt, hogy a turizmus lesz számomra a megoldás. Az Expressz Utazási Irodánál helyezkedtem el, ahol munka mellett az összes megszerezhető referensi képzést, többek között az idegenvezetői és felsőfokú idegenforgalmi tanfolyamot is elvégeztem.

Bár a szakirányú diploma megszerzésére csak később került sor, gyorsan bekerültem a szakmai körforgásba, és a megnyitása után fél évvel felkértek az egri Tourinform iroda vezetésére. 

Az első vidéki Tourinform az álom munkahelyet jelentette számomra, ahol komoly feladatot, a szakmai program összeállítását bízták rám. 

Az információáramlás biztosítására elkészítettük az első Heves megyei szálláskatalógust, amelyben ismérveket írtunk le a szálláshelyek besorolásához. Ez a kiadvány az évek során 60-80 oldalas könyvvé nőtte ki magát. Az utánunk megnyitott húsz iroda tagjainak mi szerveztük az első országos Tourinform-találkozót Egerben, hogy lehetőséget adjunk a szakmai egyeztetésre. 

Mekkora változás volt Eger után Frankfurt, és milyen kitekintést nyújtott a Deutsches Reisebüro ösztöndíja?

1995-ben kilenc hónap alatt Németország akkori negyedik legnagyobb utazásszervezőjénél olyan élményekkel gazdagodtam, amelyekre itthon nem lett volna lehetőség. Az első három hónapban Frankfurtban közel kétezer kollégával dolgoztam közös irodaépületben, és megízleltem a turizmus iparszerű méretét, internet nélkül ötezer partnernek értékesítettünk. Később egy városi, háromfős irodában, a precíz német utasokat kiszolgálva az utazási referens felelősségére és a tájékozottság szükségességére döbbentem rá. Végezetül, több száz fős csoportos utazások szervezőjeként újra elképesztő nagyságrendekkel találkoztam. 

Hazatérve miért döntött úgy, hogy magánzóként folytatja?

1992-ben kifejezetten az idegenvezetésre alapítottunk családi vállalkozást, ez maradt ugyanis számomra az örök szerelem. 

Hosszú éveken keresztül magyar és német nyelven is vittem csoportokat, volt olyan év, hogy kétszázharminc éjszakát töltöttem szállodai szobában. 

Éves szinten két-háromszáz csoport részére szerveztünk és közvetítettünk idegenvezetést. A nyári szezonban garantált idegenvezetéseket tartottunk, részt vettünk a képzésben, később audio guide-os városnézésre is be lehetett hozzánk fizetni. Ebben az időszakban, a fiam születése után szereztem meg az első diplomámat, az utazásszervezői tapasztalatot humánerőforrás-menedzsment területtel erősítettem. 

2004-ben ismét a Tourinform iroda élére került. Második nekifutásra milyen kihívást tartogatott a feladat? 

Ekkor már egy jól prosperáló irodába kerültem vissza. Elsők között vezettük be a vendégelégedettség mérését, amely sok hasznos visszajelzést adott a város látogatóiról. Tudtuk, hogy honnan érkeznek, mire kíváncsiak és milyen tapasztalatokkal távoznak vendégeink, ezt több éven át nyomon követtük. Elindítottuk a szombati garantált városnézést, illetve az Egri Romantika elnevezésű városi marketingakciót, amelybe számos helyi szálláshelyet és szolgáltatót sikerült bevonnunk. Élő kapcsolatrendszert alakítottunk ki a szolgáltatókkal, remek csapatban dolgoztam, úgy éreztem, együtt hegyeket tudnánk megmozgatni. 

A TDM felállítása kapcsán 2009-től a Heves Megyei Önkormányzat referenseként folytattam a térség turizmusának fejlesztését. A testvérmegyei látogatások és a pályázatok előkészítése közben ezúttal az osztrák turizmusirányítás működésébe kaptam betekintést, és önmagamat is tovább képeztem, turizmusmenedzsment szakon szereztem mesterdiplomát. 

A következő állomás az életében a Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület, amelynek TDM-menedzsere lett. Mennyiben jelentett mást a térségi szintű marketingmunka?

Csodálatos, építkezős időszak volt. A piacon áruló nénitől a polgármesterig, kis panziók tulajdonosától a nagy szállodák menedzsmentjéig mindenkivel meg kellett találni a hangot, összefogni a célokat, elfogadtatni, hogy közös, új márkát építünk. Szép lassan egyre több partnerünk állt a törekvéseink mellé. Egyik nap együtt szedtük össze az iroda udvarán álló diófa leveleit, másnap nagy látogatottságú rendezvényt csináltunk. Elindítottuk Egerszalók gyógyhellyé válásának folyamatát, és megkezdtük a színvonalas szolgáltatást nyújtó vállalkozások díjazását. 

Rendkívül büszke vagyok arra, hogy a három település (Egerszalók, Demjén, Egerszólát) vendégéjszakaszáma ebben az időszakban több mint háromszorosára emelkedett.

Ezt követően egyre közelebb került a természethez, előbb az Egererdő Zrt. közjóléti előadója, majd a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője lett. A természetvédelem vagy a turizmus van ma a szívében az első helyen?

Fogalmazzunk úgy, hogy a szemléletformálás, hiszen egyre inkább rádöbbenek, milyen óriási a jelentősége az ökológiai lábnyomnak, amit turistaként hagyunk magunk után. Az Egererdőnél az erdészet turisztikai „alépítményeit” (erdei vasutakat, turistautakat, szálláshelyeket) és rendezvényeiket kellett láthatóvá tennem és piacra vinnem. 

Más formában, de a TDM-es vonalat is vittem tovább, 2016 óta az Eger Térsége Desztinációs Menedzsment Egyesület elnöke vagyok. 

A kezdeti aktív időszak után jelenleg egy Erasmus+ pályázatban veszünk részt, és kutatásokkal segítjük tagjaink működését. Hatalmas megtiszteltetés, hogy ugyanebben az évben elnyertem a turizmus szakma példaképe, Ifjabb Papp Imre emlékdíjat a Szallas.hu-tól. Miközben a korábban kiadott könyveim és az általam készített roll-upok, kiállítási elemek itt-ott mindig feltűntek az életemben, ez a díj mutatta meg igazán, hogy projektjeimben messziről is látható, értékálló dolgokat sikerült létrehozni. 

A nemzeti parkban egy újabb óriási dózist kaptam a természet szeretetéből, és a 37 fős osztály élén vezetőként rengeteget tanultam az együttműködésről. Három látogatóközpont nyitásában közreműködtem, legnagyobb szerepem talán a Bükki Csillagda látogatómenedzsmentjének összeállításában volt, valamint a teljes igazgatósági kommunikáció hozzám tartozott. 

2024 februárjában a Kérész Öko- és Aktív Turisztikai Központ első embere lett. A Tisza-tó lett az új szerelem?

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. közös projektje volt ez a beruházás, a Kérész Öko- és Aktív Turisztikai Központ az ügynökség telephelyeként működik. Vezetőként nem kisebb feladatot kaptam, mint hogy a 14 hónap alatt felépített épületből csapatommal négy évszakos turisztikai terméket alakítsunk ki, valamint együttműködést építsünk ki a Tisza-tavi térség szereplőivel. A Kérész Központban célunk, hogy a látogatóink a szemükön, fülükön, tapintásukon keresztül rengeteg dolgot érzékeljenek, és ezek hatására elgondolkodjanak azon, hogy hogyan járulhatnak hozzá a fenntarthatósághoz. 

A KÉR-ÉSZ-TÉR a digitális homokozó, a zsilipes játék és a kérészek életét bemutató VR 360 kisfilm interaktív módon mesél a Tiszáról és a Tisza-tó kialakulásáról és élővilágáról. 

A babzsák mozink pedig a környék látnivalóit mutatja be. Az épület nagy üvegfelületein keresztül bármikor kitekinthetünk a tóra, és távcsövekkel is megfigyelhetjük a gazdag élővilágot, a mikroszkópos térben pedig szabad szemmel nem látható dolgokat vehetünk szemügyre. A kikötőből kis létszámú, garantált túrákat indítunk. Sporteszközeinkkel (kajakok, kenuk, SUP-ok és az újdonságként bevezetett water bike) önálló felfedezésre biztatjuk látogatóinkat. 

Beszélgetésünk visszaigazolja, amit az életút alapján feltételeztünk, vagyis, hogy nem száz, hanem százhúsz százalékot tesz a munkába. Honnan veszi mindehhez az energiát? 

Szerencsés alkat vagyok, úgy szoktam fogalmazni, hogy kis töltéssel nagy távokat tudok lefutni. Sokat jelentenek számomra az elért eredmények és a vendégektől érkező pozitív visszajelzések. Szeretem, ha visszahúzódhatok az otthonomba és kiélhetem lakberendező hajlamomat, vagy lekvárokkal kísérletezek a konyhám nyugalmában. Szeretek a kedvenc fotelemben ülni, olvasni, vagy sétálni a kutyánkkal, aki egy igazi energiabomba. Egy könnyed túra, a Bükk és a Mátra látványa, a dombokon futó szőlők szépsége jó ellensúlya a napi pörgésnek. Nagyon büszke vagyok a 26 éves fiamra, aki jelenleg a Bükk-vidék Geopark szakmenedzsere, és doktoranduszhallgató a Corvinuson. 

Motivál, hogy nyomot hagyjak a világban. 

2003-ban jelent meg útikönyvem, az Útravaló Egerben című városnéző és gasztronómiai kalauz, amelynek többnyelvű mutációja is készült, majd bővített kiadása 2007-ben látott napvilágot. 2011-ben barokk zenei CD-t adtam ki egy mini fotóalbummal, 2015-ben pedig egy baptista orvosmisszionáriusról írtam könyvet.  

Az élettapasztalat segít abban, hogy járatlan úton is magabiztosan haladjak. Gyakran kellett mély vízbe ugranom, de megtanultam a felszínre jönni és úszni tovább. Mindenütt jó csapatom volt, és ma is jó viszonyban vagyok az egykori kollégáimmal, nem becsuktam, hanem nyitva hagytam magam mögött az ajtókat. Örömmel tölt el, hogy akár az esti órákban is felvesszük egymásnak a telefont, és tudunk közösen megoldásokat találni.

Életút

Szádeczky Kornélia idegenvezetőként kezdte karrierjét. 1993–1995, majd 2004–2009 között az egri Tourinform iroda vezetője. 2009–2011 között a Heves Megyei Önkormányzat referense, 2012–2016 között a Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület TDM-menedzsere, majd 2016-tól az Eger Térsége Desztinációs Menedzsment Egyesület elnöke. Ezt követően az Egererdő Zrt. közjóléti előadója, később a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője. 2024 februárjától a Kérész Öko- és Aktív Turisztikai Központ vezetője. 

*

(Írásunk eredetileg a Turizmus.com Magazin 2024. júniusi számában jelent meg. Ha előfizetne lapunkra, ezen a linken megteheti.)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!